Előző blogbejegyzésemben szó volt arról, hogy akár egyetlen hiányzó transzferár dokumentáció is 2 millió Ft-os bírsággal járhat.
A transzferár nyilvántartást tehát ügyletenként kell elkészíteni.
Ha hiánytalan ügyletlistát szeretnénk a kezünkben tartani, nagyon fontos, hogy az alábbilépéseken végigmenjünk.

Hogyan kerüljük el a mulasztási bírságot?

Néhány éve egészen egyértelművé vált, hogy egy vállalkozást nem csak egyszer 2 millió Ft-os bírsággal lehet sújtani, ha nem készültek el a transzferár nyilvántartásai.

A nyilvántartásokat szerződésenként, azaz egész pontosan ellenőrzött ügyletenként kell elkészíteni, és minden egyes hiányzó transzferár dokumentációra egyenként kiszabható a 2 millió Ft-os büntetés.

Blogsorozatunk előző részében átnéztük, hogyan induljunk el vállalkozásunk besorolásánál, azaz

• milyen mutatószámokat kell figyelembe vennünk, és
• milyen határértékek vonatkoznak a kisvállalkozásokra.

Itt azonban még nem ért véget a feladatunk!

Ha cégünknek vannak kapcsolódó vállalkozásai vagy partnervállalkozásai, akkor a teljes kapcsolati körbe tartozó összes vállalkozás mutatószámait össze kell számítani!

Hogyan állapítható meg, hogy vállalkozásunk kisvállalkozásnak minősül-e vagy sem?

A Tao. Törvény az alapfogalmak között meghatározza, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozás kategóriákat a Kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben foglaltak szerint kell meghatározni. Tehát ismét egy előírás halmazból kell kibogoznunk a minket érintő elemeket.

Kik kötelezettek transzferár nyilvántartás készítésére?

A kérdésre az elsődleges iránymutatást a Társasági adó törvényben találhatjuk meg (18.§.).

Alapvetően az alábbi kör transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett:

• az a gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó,
• kivéve a közhasznú nonprofit gazdasági társaságot és
• kivéve azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással,

aki az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősül.

Hogyan állapítsuk meg a szokásos piaci hasznot?

Az egyik leggyakoribb problémát az okozza a transzferárazás területén, hogyan kerüljön alátámasztásra a kapcsolt vállalkozások közötti haszon..

Mit jelent a szokásos piaci haszon?

Erre a kérdésre a Szokásos piaci árazás 3. alapelve ad útmutatást, melyet minden kapcsolt vállalkozásnak figyelembe kell vennie:

A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

Hogyan kell alátámasztani a szokásos piaci áron történő számlázást?

A transzferár dokumentáció központi eleme az adott ügyletre vonatkozó szokásos piaci ár illetve ártartomány meghatározása. Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy az alkalmazott árat tartalmazza-e a szokásos piaci ártartomány.

Hogyan állapítjuk meg a szokásos piaci árat? Erre ad választ a Szokásos piaci árazás 2. alapelve, melyet minden vállalkozásnak figyelembe vennie, aki nem független féllel köt ügyleteket.

Ha Ön több cégben is rendelkezik tulajdonrésszel, vagy egy vállalatcsoportban dolgozik gazdasági-számviteli szakemberként, akkor a

Szokásos piaci árazás 1. Alapelvét mindenképpen ismernie kell!

Miről is van szó? Amennyiben az érintett közös tulajdonú cégek (kapcsolt vállalkozások) között bármiféle számlázás illetve ügylet valósul meg, akkor kiemelt figyelmet kell fordítani az egymás közötti árak vizsgálatára.

Milyen kockázatot hordoznak a kapcsolt vállalkozások?

Előző blogbejegyzésemben említettem, hogy van 3 alapelv, amit minden vállalkozásnak alkalmaznia kell, ha kapcsolt cége van, függetlenül a transzferár nyilvántartási kötelezettségétől, méretétől, árbevételétől, alkalmazottainak számától.

Mi tehát a szokásos piaci árazás 3 alapelve?

Sok esetben találkozom azzal a kérdéssel, hogyan és miért kell felmérni teljes körűen egy cégnél a kapcsolt vállalkozások körét.

Miért fontos ez?

Tipikus bírság kockázati tényező, hogy "elfelejtődik" egy vagy több cég, amikor felmérésre kerülnek a kapcsolt vállalkozások.