Jelentősen megemelt transzferár bírság

Jelentős változások várhatóak a transzferár területén a tegnapi napon közzétett T/360. számú törvényjavaslat szerint. A transzferár nyilvántartáshoz kapcsolódóan kiszabható mulasztási bírság maximális összege kettő millió forintról ötmillió forintra emelkedik, a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett adózóknak a társasági adóbevallásban adatot kell szolgáltatniuk a kapcsolt vállalati tranzakciókról.

A szokásos piaci árhoz kapcsolódóan kötelező lesz az interkvartilis tartomány képzése, a kiigazítás során a mediánt kell alapul venni – ezek a tervezett változások minden vállalkozást érintenek, melyeknél kapcsolt ügyletek fordulnak elő, beleértve a kisvállalati (KIVA) adózókat is. Ezek különösen a veszteséges vagy kevésbé jövedelmező vállalatok, csoporton belüli ügyletek tekintetében érinthetik érzékenyen a társaságokat. Cikkünkben bemutatjuk a törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit.
Hiányzó, határidőn túl elkészült vagy hiányos transzferár nyilvántartás miatti mulasztási bírság öt millió forintig terjedhet
Ha az adózó a transzferár nyilvántartását (mely helyi dokumentumból és fődokumentumból áll) nem készítette el, határidőn túl készítette el, vagy azt az Adóhatóság bármilyen okból hiányosnak minősíti, jelenleg a kapcsolódó mulasztási bírság kétmillió forintig terjedhet évente nyilvántartásonként.
A tervezett jogszabály módosítás szerint a törvény hatálybalépését (kihirdetést követő nap) számított harmincadik naptól már a kettő millió forint helyett ötmillió forintig terjedhet a kiszabható mulasztási bírság maximuma, ismételt jogsértés esetén pedig tízmillió forintig szabható ki a mulasztási bírság nyilvántartásonként.
A törvényjavaslat indoklása szerint a szokásos piaci árak ellenőrzéséhez alapvető jelentőségű információforrás a transzferár-nyilvántartás, így ennek megfelelő tartalmú elkészítésének, átadásának megsértését szükséges olyan módon szankcionálni, amely egyrészt nem lehetetleníti el az adózó működését, ugyanakkor visszatartó erőt jelent a kötelezettség megsértésétől. A mulasztási bírság visszatartó jellegének növelése érdekében a jogalkotó magasabb, az adózói kötelezettséghez igazodó mértéket ír elő.
Kötelező kapcsolt vállalati adatszolgáltatás a társasági adóbevallásban
Új rendelkezésként került bele a törvényjavaslatba, hogy a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett adózóknak az éves társasági adóbevallásukban a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot kell szolgáltatniuk az állami adó-és vámhatóságnak. A jogszabály tervezet elfogadása után az adózók már nem tehetik meg, hogy nem mérik fel a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettségeiket és a dokumentáció-készítési kötelezettség alá eső tranzakciókat legkésőbb a társasági adóbevallás benyújtása előtt. Ha a vállalkozás ugyanis nem szolgáltat adatot, akkor az Adóhatóság majd várhatóan jogosan feltételezi, hogy a vonatkozó transzferár nyilvántartása sem készült el időben. A kötelező adatszolgáltatás körét a 32/2017. NGM rendelet (transzferár rendelet) fogja tartalmazni.
Kötelező interkvartilis tartomány képzés
A tervezett változás minden vállalatot (adózót) érint (KIVA alanyokat is), melynek kapcsolt vállalati ügyletei vannak. A jelenlegi szabályozás szerint a szokásos piaci ártartomány meghatározásakor főszabály szerint kötelező ugyan az interkvartilis tartomány képzése, de bizonyos feltételek mellett el lehet tekinteni ettől, és lehet alkalmazni a minimum – maximum közötti sávot is szokásos piaci ártartományként. Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban például egy kölcsön, licenc adatbázis kutatás, vagy éppen egy vállalati adatokat tartalmazó adatbázis kutatás esetén gyakran teljesültek a feltételek (pl. minta elemszáma 30 alatti, vállalatok száma 10 alatti, minta tartománya 15 százalékpont alatti), időnként lehetett élni a könnyítéssel. A törvényjavaslat szerint a kivételek megszűnnek, és minden esetben kötelezővé válna az interkvartilis tartomány képzése. Ez a tartománynak olyan jellegű szűkítése, amely szerint az alsó negyed és a felső negyed határozza meg a szokásos piaci ártartományt.
Kötelező kiigazítás a medián értékére
Minden adózót érinti (KIVA alanyokat is) az a tervezett változás, mely szerint, ha a szokásos piaci ártartományba nem esik bele az adózó által alkalmazott transzferár (haszonkulcs), akkor a kiigazítást a mediánra kell megtenni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha például egy kapcsolt vállalati tranzakció jövedelmezősége 3%, a szokásos piaci ártartomány pedig 3,2% – 6,9% közötti (4,5%-os medián értékkel), akkor a transzferár adóalap növelést a 3% és a 4,5% közötti értékkel kell megtenni. Ez jelentős adóalap módosítást válthat ki, és fontos tudni, hogy ez nemcsak a társasági adót érinti, hanem a helyi iparűzési adót, az arra kötelezettek esetében az innovációs járulékot, az energiaellátók jövedelemadóját is. Az eddigi gyakorlat (adózóknál és az Adóhatóság esetében is) a szokásos piaci ártartomány alsó és felső határára történő kiigazítást preferálta és alkalmazta.
APA kérelem elérhető mindenki számára, díja 5 millió Ft és 8 millió Ft
Újdonság a törvényjavaslatban, hogy a jövőben minden adózó számára elérhetővé válik az APA kérelem (előzetes ármegállapítás iránti kérelem, melyet az Adóhatóság jóváhagy és ezt követően nem szabható ki szankció). Az APA kérelem díja viszont emelkedik: egyoldalú eljárás esetén 2 millió forintról 5 millió forintra, két- vagy többoldalú eljárás esetén 8 millió forintra.
A fenti módosítások a törvényjavaslat elfogadása után, jellemzően a kihirdetést követő harmincadik naptól lépnek hatályba, kivéve az APA kérelem elérhetőségét a mikro- és kisvállalatok számára, mely már a kihirdetést követő napon hatályba lép.
Amennyiben a módosítások elfogadásra kerülnek, célszerű megtervezni a transzferár-munkát, felépíteni a folyamatot, hiszen a megnövekedő transzferár kockázat a vállalatok vezetősége és tulajdonosai számára nagyobb szakmai odafigyelést és felelősséget jelent, amire számítani kell.
Várhatóan a könyvvizsgálók az éves zárás folyamán kiemelt kockázati pontként fogják kezelni a transzferár tranzakciókat és transzferár nyilvántartás témakörét. Az éves jelentésüket köthetik a TAO bevallásban lévő új adatszolgáltatás helyességéről való meggyőződéshez és az azokat alátámasztó transzferár nyilvántartás (helyi dokumentum és fődokumentum) rendelkezésre állásához is.

Az eredeti cikk az 5percado oldalán jelent meg. Szerző: Lakatos Zsuzsa, Tax Revolutions Kft.