Több cégben is tulajdonos?

Ha Ön több cégben is rendelkezik tulajdonrésszel, vagy egy vállalatcsoportban dolgozik gazdasági-számviteli szakemberként, akkor a

Szokásos piaci árazás 1. Alapelvét mindenképpen ismernie kell!

Miről is van szó? Amennyiben az érintett közös tulajdonú cégek (kapcsolt vállalkozások) között bármiféle számlázás illetve ügylet valósul meg, akkor kiemelt figyelmet kell fordítani az egymás közötti árak vizsgálatára.

Egy adóellenőrzés során a revizorok megvizsgálhatják a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat. Ha azt állapítják meg, hogy más árakat alkalmaztak mint a független felek egymás közt alkalmaznának, akkor adókülönbözetet, mulasztási bírságot és akár késedelmi pótlékot is kiszabhatnak.

Nézzünk erre egy példát!

Családi vállalkozás keretében egy házaspár mérnöki szolgáltatások nyújtásával foglalkozik. Ebben a vállalkozásban a férj és a feleség 50-50%-ban tulajdonosok.

A férjnek van egy egyszemélyes kft-je, amely számítástechnikai szolgáltatásokat nyújt. A férj tulajdonában lévő kft. rendszergazdai szolgáltatásokat nyújt a feleségével közös vállalkozásnak havi 2 órában 150.000 Ft-ért.

A közös családi vállalkozás és a férj cége egymással kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, mert a közeli hozzátartozók tulajdonrészét össze kell számítani, és így mindkét vállalkozás irányítása gyakorlatilag egy tulajdonban összpontosul.

Amennyiben az Adóhatóság megállapítja és alátámasztja, hogy a 75.000 Ft-os óradíj magasnak minősül, akkor a számlák értékét utólag módosíttathatja.

Milyen következményekkel jár a NAV utólagos módosítása?

A rendszergazdai szolgáltatást elszámoló családi vállalkozás kevesebb költséget számolhatott volna el, így megnő az eredménye, csökken a levonható áfája, tehát két adónemben is megállapításra kerülhet adóhiány. Az adóhiány 50%-ig terjedő mulasztási bírság is kiszabásra kerülhet, valamint késedelmi pótlékot is megállapíthatnak a revizorok.

Sajnos ilyen következmények után már nem sok vigaszt jelent, hogy a férj kft-jében is átvezethetőek a módosítások, és ott adótöbblet keletkezhet, hiszen az előbbiek szerinti mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot mindenképpen be kell fizetni az állam felé..

Ön is ismer ilyen típusú példákat? Ossza meg velünk!