Transzferár dokumentáció készítése – 3/1. rész
A transzferár dokumentáció elkészítése még napjainkban is kihívást jelentő feladat. Bár a transzferár szabályozás több évtizede létezik Magyarországon, a transzferár nyilvántartási rendszer az elmúlt években jelentősen átalakult. A megváltozott előírások mellett a hazai és nemzetközi szervezetek egyre több és komplexebb tartalmú iránymutatást készítettek elő és hoztak nyilvánosságra, melyek a különböző transzferárazási témakörökre igyekeznek eligazítást, támpontokat biztosítani. Az adóhatósági ellenőrzési gyakorlat és a bírósági esetek számos olyan valós helyzetre irányítják rá a figyelmet, melyekből folyamatosan lehet tanulni és újabb jogszabályokat alkotni. Cikksorozatunkban a transzferár dokumentáció elkészítéséhez biztosítunk gyakorlati tudnivalókat.
Számos okból merülhet fel egy társaságnál az igény, hogy transzferár nyilvántartás készítésével szakértőt bízzon meg. Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy milyen részleteket szükséges a társaságnak megvizsgálnia (saját maga által vagy igénybe véve külső segítséget, konzultációt is ehhez) egy pontos és korrekt ajánlatkérés előfeltételeként. Az alábbiakban felidézzük, melyek voltak ezek a részletek:
- Transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség vizsgálata (középvállalati és nagyvállalati méretbe tartozik-e a vállalatcsoport)
- Kapcsolt vállalkozások beazonosítása, velük megvalósult különféle tranzakciók, szerződések adatainak listázása (cégnév, tranzakció típusa, szerződés megnevezése, kelte, hatálya, ügylet értéke → ügyleti táblázat vagy más néven tranzakciós leltár elkészítése az adott évre)
- Transzferár dokumentáció készítési kötelezettség alá eső tranzakciók meghatározása (mentességi és összevonási szabályok vizsgálata)
- Minden kapcsolt vállalati ügylet tekintetében teljesítésre került-e a szokásos piaci ár elve és a NAV bejelentés – függetlenül a dokumentáció készítési kötelezettségtől
Cikksorozatunk második részében végig vezettük az Olvasót az ajánlatkérési és döntéshozatali folyamat kihívásain és javaslatokat fogalmaztunk meg a transzferárazási partner sikeres kiválasztásához.
A folyamat lépései:
- Ajánlatkérés előkészítése – tranzakciós leltár (lásd fentebb) elkészítése, ajánlat tartalmának meghatározása
- Ajánlatkérési folyamat – ajánlás kérése pozitív tapasztalatok alapján, ajánlatkérésben rögzítendő elemek, határidők, díjazások, garanciák
- Döntéshozatali folyamat – összehasonlítási szempontok, árak összevetése, minőségi tényezők, javaslatok a komplex értékeléshez
Cikksorozatunk harmadik részében áttekintjük, mire szolgál a transzferár nyilvántartás, mi a lényege és mit kell tartalmaznia. Ez egy rendhagyó rész, mivel további két alpontra bontottuk, a szélesebb rálátás biztosítása érdekében.
A magyarországi transzferár dokumentáció kötelező tartalmi elemeit egy jogszabályi előírás részletesen megfogalmazza, ez az ún. „Transzferár rendelet” (32/2017. NGM rendelet). A rendelet értelmezéséhez az Adóhatóság is közzétett tájékoztatókat a honlapján, melyek további segítségül szolgálnak a kötelezettség teljesítéséhez.
Jelen cikkünkben terjedelmi okból sem soroljuk fel a kötelező tartalmi elemeket, sokkal inkább szeretnénk rávilágítani a transzferár dokumentáció gyakorlati lényegére.
A dokumentáció célja a vállalat működését, profitabilitását és ez által adófizetését jelentősen befolyásoló csoporton belüli tranzakciók bemutatása és tesztelése. Gyakorlatilag az Adóhatóság arra kíváncsi, hogy a cégcsoporton belüli tranzakciók (kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyletek, szerződések) milyen hatással vannak a vállalkozás működésén keresztül az adóalapra.
A közös tulajdonos vagy közös ügyvezetés miatt eltérő feltételekkel és árazással kerülhetnek megkötésre a kapcsolt ügyletek, mint a független, azaz csoporton kívüli ügyletek. Ez az összehasonlítás képezi a transzferár nyilvántartás alapját.
Amennyiben eltérés mutatkozik, (tehát a kapcsolt vállalati tranzakciók nem a szokásos piaci ár elve mentén kerültek megkötésre) úgy számszerűsíteni szükséges a különbséget, amivel az adózónak az adóalapját korrigálnia kell. Az adóalap növelése kötelező, de a csökkentés különféle feltételekhez kötött.
A cikket ide kattintva olvashatja el teljes terjedelmében.
(Wolters Kluwer www.ado.hu)
Új hozzászólás beküldése