Transzferár dokumentáció készítése – 3/1. rész

A transzferár dokumentáció elkészítése még napjainkban is kihívást jelentő feladat. Bár a transzferár szabályozás több évtizede létezik Magyarországon, a transzferár nyilvántartási rendszer az elmúlt években jelentősen átalakult. A megváltozott előírások mellett a hazai és nemzetközi szervezetek egyre több és komplexebb tartalmú iránymutatást készítettek elő és hoztak nyilvánosságra, melyek a különböző transzferárazási témakörökre igyekeznek eligazítást, támpontokat biztosítani. Az adóhatósági ellenőrzési gyakorlat és a bírósági esetek számos olyan valós helyzetre irányítják rá a figyelmet, melyekből folyamatosan lehet tanulni és újabb jogszabályokat alkotni. Cikksorozatunkban a transzferár dokumentáció elkészítéséhez biztosítunk gyakorlati tudnivalókat.

Számos okból merülhet fel egy társaságnál az igény, hogy transzferár nyilvántartás készítésével szakértőt bízzon meg. Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy milyen részleteket szükséges a társaságnak megvizsgálnia (saját maga által vagy igénybe véve külső segítséget, konzultációt is ehhez) egy pontos és korrekt ajánlatkérés előfeltételeként. Az alábbiakban felidézzük, melyek voltak ezek a részletek:

1. Transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség vizsgálata (középvállalati és nagyvállalati méretbe tartozik-e a vállalatcsoport)
2. Kapcsolt vállalkozások beazonosítása, velük megvalósult különféle tranzakciók, szerződések adatainak listázása (cégnév, tranzakció típusa, szerződés megnevezése, kelte, hatálya, ügylet értéke → ügyleti táblázat vagy más néven tranzakciós leltár elkészítése az adott évre)
3. Transzferár dokumentáció készítési kötelezettség alá eső tranzakciók meghatározása (mentességi és összevonási szabályok vizsgálata)
4. Minden kapcsolt vállalati ügylet tekintetében teljesítésre került-e a szokásos piaci ár elve és a NAV bejelentés – függetlenül a dokumentáció készítési kötelezettségtől

Cikksorozatunk második részében végig vezettük az Olvasót az ajánlatkérési és döntéshozatali folyamat kihívásain és javaslatokat fogalmaztunk meg a transzferárazási partner sikeres kiválasztásához.

A folyamat lépései:

1. Ajánlatkérés előkészítése – tranzakciós leltár (lásd fentebb) elkészítése, ajánlat tartalmának meghatározása
2. Ajánlatkérési folyamat – ajánlás kérése pozitív tapasztalatok alapján, ajánlatkérésben rögzítendő elemek, határidők, díjazások, garanciák
3. Döntéshozatali folyamat – összehasonlítási szempontok, árak összevetése, minőségi tényezők, javaslatok a komplex értékeléshez

Cikksorozatunk harmadik részében áttekintjük, mire szolgál a transzferár nyilvántartás, mi a lényege és mit kell tartalmaznia. Ez egy rendhagyó rész, mivel további két alpontra bontottuk, a szélesebb rálátás biztosítása érdekében.

A magyarországi transzferár dokumentáció kötelező tartalmi elemeit egy jogszabályi előírás részletesen megfogalmazza, ez az ún. „Transzferár rendelet” (32/2017. NGM rendelet). A rendelet értelmezéséhez az Adóhatóság is közzétett tájékoztatókat a honlapján, melyek további segítségül szolgálnak a kötelezettség teljesítéséhez.
Jelen cikkünkben terjedelmi okból sem soroljuk fel a kötelező tartalmi elemeket, sokkal inkább szeretnénk rávilágítani a transzferár dokumentáció gyakorlati lényegére.

A dokumentáció célja a vállalat működését, profitabilitását és ez által adófizetését jelentősen befolyásoló csoporton belüli tranzakciók bemutatása és tesztelése. Gyakorlatilag az Adóhatóság arra kíváncsi, hogy a cégcsoporton belüli tranzakciók (kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyletek, szerződések) milyen hatással vannak a vállalkozás működésén keresztül az adóalapra.

A közös tulajdonos vagy közös ügyvezetés miatt eltérő feltételekkel és árazással kerülhetnek megkötésre a kapcsolt ügyletek, mint a független, azaz csoporton kívüli ügyletek. Ez az összehasonlítás képezi a transzferár nyilvántartás alapját.

Amennyiben eltérés mutatkozik, (tehát a kapcsolt vállalati tranzakciók nem a szokásos piaci ár elve mentén kerültek megkötésre) úgy számszerűsíteni szükséges a különbséget, amivel az adózónak az adóalapját korrigálnia kell. Az adóalap növelése kötelező, de a csökkentés különféle feltételekhez kötött.

A cikket ide kattintva olvashatja el teljes terjedelmében.

(Wolters Kluwer www.ado.hu)