Transzferár szakmai nap és Ügyféltalálkozó

2019.11.05.

Rubin Wellness & Conference Hotel

A rendezvény fókuszában a kapcsolt vállalkozások, a transzferár szabályozás, a csoportos társasági adóalanyiság aktuális kérdései és a 2019 – 2020. évi kapcsolódó adóváltozások – kamatlevonhatóság szabályozása, ellenőrzött külföldi társaság, tőkekivonási adó, hibrid helyzetek állnak.
Tények és tévhitek a transzferár nyilvántartásról

Cikksorozatunk utolsó része az Adóhivatal által a transzferárazás témájában közzétett adatbázis szűrési és módszertani hibákat mutatja be. Az adatbázisok használata jellemzőnek mondható a transzferár nyilvántartásokban felépített módszertani indoklások során, és fontos, hogy azokat az érintettek megfelelően alkalmazzák.

Adatbázis szűrés hibái

  • Nem felel meg az előírásoknak a transzferár dokumentációban olyan adatbázis kutatás szerepeltetése, amely nem rekonstruálható és nem ellenőrizhető. Olyan adatbázisból nyert adatok, amelyben tőzsdén jegyzett, konszolidált beszámolók adatai szerepelnek, nem tekinthetők független adatnak, így az összehasonlító elemzés során nem használhatóak.
Tények és tévhitek a transzferár nyilvántartásról

Cikksorozatunk soron következő részében az Adóhivatal által közzétett tipikusnak mondható tartalmi hibákat, félreértéseket mutatjuk be, melyek az elmúlt időszaki transzferár területen végzett ellenőrzések eredményeként kerültek feltárásra.

1) Dokumentációs kötelezettség alóli mentesség 50 millió forintos határának félreértelmezése

A transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alóli mentesség 50 milliós Ft-os értékhatára nem a megvalósult és számlázott ügyletértékre, hanem az ügylet szokásos piaci áron kalkulált értékre vonatkozik. Az ügyletérték szokásos piaci értékét meg kell állapítania az adózónak, hogy el tudja dönteni, szokásos piaci áron értékelve az ügylet elérte-e adott évben az értékhatárt. Amennyiben az adóhivatal értékeli 50 millió Ft értéken felülire az ügyletet, nemcsak adóalap növelést állapíthat meg, hanem a dokumentáció hiánya miatti szankciókat is.

Tények és tévhitek a transzferár nyilvántartásról

Cikksorozatunkban aktuális részében a csoportos társasági adóalanyiság és a kapcsolt vállalkozások közötti társasági adóalap módosítási és transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség viszonyát vizsgáljuk meg, és igyekszünk eloszlatni az ezzel kapcsolatos tévhiteket.

1) A csoportos tao alanyiságban résztvevőnek nem kell transzferár dokumentációt készíteniük

A társasági adócsoportot létrehozó kapcsolt vállalkozásoknak fő szabály szerint nem kell transzferár dokumentációt készíteniük. Fontos szabály azonban, hogy ez csak azokra az ügyletekre, tranzakciókra érvényes, amelyeket az adócsoport tagjai egymás között valósítanak meg.

Tények és tévhitek a transzferár nyilvántartásról

Cikksorozatunkban eloszlatjuk a legnépszerűbb tévhiteket a transzferár nyilvántartásról és bemutatjuk azokat a tényeket, amelyekre alapozva eligazodhatunk a kapcsolt vállalkozások legnagyobb kihívását jelentő adóproblematikájában.

1) A piaci ár csak egy megadott ár lehet

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árat hívjuk transzferárnak, ami nem feltétlen egyezik meg a piaci árral. A különbséget az adóalanyoknak egymás között rendezniük kell, vagy számlakorrekció, vagy adóalap módosítás formájában. A transzferárazás egyik kulcskérdése tehát, hogy a piaci árat hogyan kell megállapítani. Erre vonatkozóan a Tao. tv. tartalmazza az alkalmazható módszereket.

Tények és tévhitek a transzferár nyilvántartásról – 1. rész

Cikksorozatunkban eloszlatjuk a legnépszerűbb tévhiteket a transzferár nyilvántartásról és bemutatjuk azokat a tényeket, amelyekre alapozva eligazodhatunk a kapcsolt vállalkozások legnagyobb kihívását jelentő adóproblematikájában.

1) Transzferár nyilvántartást csak a multiknak kell készíteniük

Transzferár nyilvántartást nemcsak a multinacionális vállalatcsoportoknak kell készíteniük. A magyar vállalkozások transzferár nyilvántartás készítési kötelezettsége nem attól függ, hogy nemzetközi cégcsoport tagjai vagy sem. A transzferár jelenleg (és ez már több évtizede elmondható) nemcsak nemzetközi adózási témakör. Két belföldi vállalkozás esetében is vizsgálandó a transzferár, és annak megfelelősége, piaci ár jellege.

Kapcsolt vállalkozások és transzferár

Kapcsolt vállalkozások és transzferár - összefoglaló cikksorozatom az alapokról:

1. rész: Elszámoló ár hatásai és lényege példákkal
https://5percado.hu/kapcsolt-vallalkozasok-transzferar-hatasok-1-resz/

2. rész: Piaci ármegállapítás módszerei és lépései
https://5percado.hu/kapcsolt-vallalkozasok-transzferar-hatasok-2-resz/

3. rész: Transzferár dokumentáció jelentősége, kinek kötelező, hogyan épül fel, miben változott 2018-tól
https://5percado.hu/kapcsolt-vallalkozasok-transzferar-hatasok-3-resz/

Remélem, hasznos segítség lesz!

Új transzferár szabályok 2018-tól – 4. rész

 A 2017. november 17-én hatályba lépett új transzferár rendelet (a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet) a fődokumentumból és helyi dokumentumból álló transzferár nyilvántartás mellett számos további újdonságot épített be a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban. Cikksorozatunk utolsó részében ezeket az újdonságokat vizsgáljuk meg.

Új transzferár szabályok 2018-tól – 3. rész

Cikksorozatunk első részében a háromszintű transzferár nyilvántartási forma kapcsán elsőként az országonkénti jelentés (CbCR) került részletezésre. A második részben a fődokumentum tartalmi elemeiről volt szó. Mai írásunkban a helyi dokumentum kötelező elemeit tekintjük át.

Új transzferár szabályok 2018-tól – 2. rész

Cikksorozatunk első részében bemutattuk az új transzferár dokumentációs rendelet (32/2017. (X. 18.) legfontosabb változásait. A háromszintű transzferár nyilvántartási forma kapcsán elsőként az országonkénti jelentés (CbCr) került részletezésre. Mai írásunkban a fődokumentum tartalmi elemeiről lesz szó.