Tények és tévhitek a transzferár nyilvántartásról – 3. rész

Tények és tévhitek a transzferár nyilvántartásról

Cikksorozatunkban aktuális részében a csoportos társasági adóalanyiság és a kapcsolt vállalkozások közötti társasági adóalap módosítási és transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség viszonyát vizsgáljuk meg, és igyekszünk eloszlatni az ezzel kapcsolatos tévhiteket.

1) A csoportos tao alanyiságban résztvevőnek nem kell transzferár dokumentációt készíteniük

A társasági adócsoportot létrehozó kapcsolt vállalkozásoknak fő szabály szerint nem kell transzferár dokumentációt készíteniük. Fontos szabály azonban, hogy ez csak azokra az ügyletekre, tranzakciókra érvényes, amelyeket az adócsoport tagjai egymás között valósítanak meg.

Ha nem az összes kapcsolt vállalkozás lép be a csoportba, akkor lesznek a csoporton kívül maradó társaságok, amelyekkel kötött tranzakciók, megvalósuló gazdasági események tekintetében a csoportnak fennállhat transzferár nyilvántartás készítési kötelezettsége.

Nézzünk meg egy esetet, amikor „A”, „B” és „C” kapcsolt vállalkozás tao csoportot hoz létre, de „Z” kapcsolt vállalkozás kívül marad a csoporton. Ez esetben, ha például „B” társaság szokásos piaci áron 80 millió Ft értékben árut értékesít „Z” társaság részére, akkor a csoportnak transzferár nyilvántartás készítési kötelezettsége áll fenn „Z” társasággal.

Külföldi kapcsolt vállalkozásokkal, külföldi telephelyekkel megvalósult ügyletek tekintetében pedig mindenképpen szükséges dokumentációt készíteni, természetesen a transzferár rendelet (32/2017. NGM rendelet) előírásai szerinti mentesülési lehetőségek figyelembevételével.

2) A csoportos tao alanynak nem kell a szokásos piaci ár elvét betartania a kapcsolt vállalkozásokkal kötött ügyleteiben

A Tao tv. vonatkozásában a transzferárral kapcsolatos korrekciós kötelezettség a csoporttagok egymás közötti jogügyleteire főszabályként nem vonatkozik. Ha a csoporttagságot megelőzően létrejött ügylet alapján valamelyik fél már érvényesített korrekciós tételt, de azt a másik fél – „ellentétes irányú” – adóalap-korrekciója még nem ellentételezte, akkor az alapján felmerülhet korrekció.

Az előző (1.) pontban foglaltak alapján a társasági adóalap korrekciók is a csoporton kívül maradó (akár belföldi, akár külföldi) társaságokkal megvalósuló ügyletekre szükséges végrehajtani piaci ártól eltérő ár esetén.

Ugyanakkor önmagában az a körülmény, hogy az adóalanyok a társasági adónem tekintetében csoportos adóalanyiságot választottak, nem befolyásolja más adónemek esetében érvényben lévő jogszabályi – pl. az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 67. §-ban foglalt – rendelkezéseket, tehát a csoportos társasági adóalanyiságra vonatkozó szabályok más adónemre vonatkozó szabályok alkalmazásakor nem vehetőek figyelembe.

Cikkem az 5percAdó oldalán jelent meg.

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről