Tények és tévhitek a transzferár nyilvántartásról – 1. rész

Tények és tévhitek a transzferár nyilvántartásról – 1. rész

Cikksorozatunkban eloszlatjuk a legnépszerűbb tévhiteket a transzferár nyilvántartásról és bemutatjuk azokat a tényeket, amelyekre alapozva eligazodhatunk a kapcsolt vállalkozások legnagyobb kihívását jelentő adóproblematikájában.

1) Transzferár nyilvántartást csak a multiknak kell készíteniük

Transzferár nyilvántartást nemcsak a multinacionális vállalatcsoportoknak kell készíteniük. A magyar vállalkozások transzferár nyilvántartás készítési kötelezettsége nem attól függ, hogy nemzetközi cégcsoport tagjai vagy sem. A transzferár jelenleg (és ez már több évtizede elmondható) nemcsak nemzetközi adózási témakör. Két belföldi vállalkozás esetében is vizsgálandó a transzferár, és annak megfelelősége, piaci ár jellege.

Szóval abban a tekintetben nincs megkülönböztetés, hogy egy társaság belföldi vagy külföldi tulajdonban áll, sőt nem is az számít, hogy egy másik cég vagy éppen magánszemély a tulajdonosa.

A kötelezően vezetendő transzferár nyilvántartás mindazokat a vállalatokat érinti, amelyek a KKV. törvény szerint középvállalkozásoknak minősülnek, azaz fennáll, hogy:

  • a létszám eléri az 50 főt, vagy
  • az árbevétel és a mérlegfőösszeg eléri a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Ezen a ponton találkozhatunk még egy tévhittel, mert még mindig sokan gondolják úgy, hogy ezeket a mutatószámokat az adott cégre tekintettel kell vizsgálni. Sajnos ez nem így van. A KKV. törvényben leírtak alapján láthatjuk, hogy az adatokat cégcsoport szintre kell vetíteni, azaz az egymással kapcsolódó vállalkozási viszonyban és partnervállalkozási viszonyban lévő cégek mutatószámait a megfelelő módon összeszámítva kell vizsgálni. Ez alapján például egy három cégből álló, egyenként 15 főt foglalkoztató cégcsoport is lehet középvállalkozás és ez által transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett.

2) Csak az eladónak, szolgáltatónak kell dokumentációt összeállítania

Bár a termék, szolgáltatás előállítójánál koncentrálódnak azok az adatok, amelyek alapján az ár kialakításra kerülhet, mégis egyrészt nem ez az egyetlen árkialakítási módszer (önköltség + haszon), másrészt az ár jellemzően a felek közötti tárgyalás alapján kerül kialakításra.

Nincs olyan szabály, ami az egyik vagy a másik félre telepítené a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettséget. Ha két belföldi társaság közötti tranzakcióról van szó, akkor természetesen célszerű együttműködni, és a felek megoszthatják egymás között az egyes részfeladatokat, vagy akár felvállalhatja az egyik társaság, hogy elkészíti vagy elkészítteti a dokumentációt. Ilyen esetben a költségek megosztása is szükséges lehet.

Ha nincs együttműködés, illetve kommunikáció sem a két érintett fél között, akkor is szükséges elkészíteni a dokumentációt, erre vonatkozóan nincsen mentesülés: minden cégnek minden dokumentálandó tranzakciójára kell, hogy rendelkezzen transzferár nyilvántartással.

3) Az 50 millió Ft alatti ügyletekkel nem kell foglalkozni transzferár szempontból

A szokásos piaci áron történő elszámolás kötelezettsége adóügyi szempontból minden kapcsolt vállalati jogügyletre érvényes. Ha a felek a piaci ártól eltérő áron működtek együtt, akkor a társasági adóalapot ki kell igazítani és az adó alapját, az adót úgy kell megállapítani, ahogy független felek egymás között összehasonlítható körülmények között eljártak volna.

Dokumentáció szempontjából az 50 millió forintos mentesülési értékhatár úgy érvényes, hogy a szokásos piaci áron 50 millió forintot el nem érő ügyleteket nem kell dokumentálni. Tehát nem a számlázott érték, számlázott ár a mérvadó, hanem először meg kell állapítani a szokásos piaci árat, és azt viszonyítani az értékhatárhoz. Tehát csak egy piaci ár megállapítást követően dönthető el biztonsággal a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alóli mentesülés az adott tranzakció tekintetében.

4) A transzferár nyilvántartás egy adatbázis kutatásból áll

A transzferár nyilvántartás nem abból áll, hogy a tesztelt társaságra vonatkozóan készül egy nemzetközi vagy hazai adatbázis kutatás alapján összeállított benchmarkelemzés. Ez a megoldás csupán az öt alkalmazható módszerből egyhez vagy kettőhöz kapcsolódó háttéranyag, kiegészítő elemzés. Amíg addig eljutunk, hogy alkalmazandó-e adatbázis kutatás, addig a módszertanon szükséges lépésről lépésre végigmenni és meg kell vizsgálni, hogy melyik módszer a legalkalmasabb a szokásos piaci ár, ártartomány, haszon meghatározására. A transzferár nyilvántartásnak emellett számos közgazdaságtani, piacelemzési, szerződéses eleme van, kötelező a funkcionális elemzés (karakterisztika alapján), és magának a bizonyításnak a lehető legalaposabb részletezése.

5) A transzferár nyilvántartás egy táblázat, amiben számok és számítások szerepelnek

A transzferár nyilvántartási kötelezettség nem tudható le egy számítási táblázattal. Ugyanaz mondható el, mint az előző pontnál, fontos része lehet a bizonyításnak és magának a transzferár dokumentációnak a számítás, de számos más részletet is kötelező a transzferár rendeletben foglaltak szerint bemutatni.

6) Ha külföldi az anyacég, nem kell dokumentációt készítenie a magyar társaságnak

Sajnos az sem mentesíti a vállalkozást a dokumentáció készítés alól, ha külföldi az anyacége, sem a fődokumentum, sem a helyi dokumentum tekintetében. A fődokumentumot is át kell néznie a magyar cégnek, hogy az minden szempontból megfelel-e a hazai előírásoknak, de ha a cégcsoport külföldi tagjai nem készítik el a fődokumentumot (Master File), a magyar vállalatnak akkor is kötelező összeállítania azt, a teljes cégcsoportot bemutatva.

Cikksorozatunkat folytatjuk, új könyvünkben pedig hamarosan többet is megtudhat a Kedves Olvasó az új transzferár szabályokról.

Cikkem az 5percAdó oldalán jelent meg.

 

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről