Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer

Blogsorozatunk 4. részében egy újnak tekinthető módszerrel, az Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel foglalkozunk.

Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer azt a – megfelelő vetítési alapra vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet a vállalkozás az ügyleten realizál. Megfelelő alap lehet pl. költségek, árbevétel, eszközök, stb.

Költség és jövedelem módszer

Blogsorozatunk 3. része a Költség és jövedelem módszerről szól. Ez egy jól alkalmazható és ezért igen népszerű módszer. Nézzük meg röviden, miről szól.

A költség és jövedelem módszer a termék értékesítőjénél, szolgáltatás nyújtójánál felmerült költségekből indul ki. Ezt a költséget egy megfelelő – általában költségarányos – haszonnal növelik egy elfogadható nyereség elérése céljából.

Költség + Haszon = Szokásos piaci ár

A független ügylettel történő összehasonlítás a vállalkozások által végzett funkciókon és a szokásos piaci haszon meghatározásán alapul.

Viszonteladási árak módszere

Blogsorozatunk 2. részében a Viszonteladási árak módszerével ismerkedünk meg. Mi a lényege, mikor alkalmazható és mire kell odafigyelnünk a használata során?

A viszonteladási árak módszere akkor alkalmazható, ha a kapcsolt vállalkozástól beszerzett terméket, szolgáltatást a vállalkozás független fél felé továbbértékesíti.

Kapcsolt vállalkozás → A „mi Cégünk” → Független vállalkozás

Szokásos piaci ár meghatározása - Módszerek 1.rész

Milyen módszerekkel lehet meghatározni a szokásos piaci árat? Blogsorozatunkból megtudhatja, milyen módszerek állnak a rendelkezésünkre, és azokat hogyan érdemes alkalmazni. Blogsorozatunk 1. részében az Összehasonlító árak módszerével fogunk foglalkozni.
Az összehasonlító árak módszere az Adóhatóság által is leginkább elfogadott módszernek tekinthető. Mi ennek az oka?

Transzferár nyilvántartás minta

A transzferár nyilvántartásoknak többféle típusa létezik, attól függően, hogy milyen ügyletre vagy ügyletekre szeretnénk azokat elkészíteni.
Az egyes típusokat a Transzferár Rendeletből (22/2009. (X. 16.). Pénzügyminisztériumi Rendelet) ismerhetjük meg.
Milyen nyilvántartások léteznek?

NAV Transzferár ellenőrzés – kiket, miért?

Elsősorban csak a nemzetközi multinacionális vállalatok vannak előtérben egy transzferár dokumentációra irányuló ellenőrzésnél?

Hogyan válasszunk jól tanácsadót?

Ha tanácsadót választunk, ezt mi alapján tesszük? Például fontos, hogy hozzáértő, megbízható, a problémánk iránt érdeklődő legyen? Figyeljen ránk, és tegyen meg mindent, hogy a számunkra legjobb megoldást megtalálja? Precíz, hatékony legyen és mindemellett elfogadható árakon dolgozzon? Sokféle szempont alapján dönthetünk, és ehhez még személyes találkozó is jelentős mértékben hozzá tud tenni a véleményünk formálásához.

Folytatva előző levelünket, nézzük meg, milyen újdonságokat hozott még el a PM Rendelet (22/2009) módosítása. Témánk első részét a blogbejegyzések között tudja elérni. Mik azok az a furcsa gyűjtőszóval illetett alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások?

Az új PM Rendelet (22/2009.) 2012-től számos ponton módosult, és örömünkre szolgál, hogy a legtöbb módosítás könnyítést és nagyobb mozgásteret biztosít. Nézzük, mikor lehet mentesülni új elemként a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alól!

Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy bizonyos vállalkozások kapcsoltak vagy nem, rengeteg információra lehet szükségünk. Sokszor nemhogy a könyvelő, hanem még a tulajdonosi kör egy része sincs minden esetben tisztában azzal, hogy kapcsolt vállalkozással üzletel. Hogyan lehetséges ez?