Külföldi munkából származó jövedelem

Hogyan adózunk, ha külföldről is származik jövedelmünk?

Mikor melyik országban kell adót fizetni?

Ehhez nyújt segítséget egy nagyon jól összefoglalt rövid tájékoztató a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Főigazgatóságának honlapján:

Mit kell tudni a külföldön dolgozóknak az adózásról?

Számlázási szabályok változása 2013

2013. január 1-től jelentősen módosultak a számlázási szabályok, többek között egységesebbé váltak a papír alapú és az elektronikus számlákra vonatkozó követelmények.

Változások összefoglalása

A változásokkal kapcsolatban megjelent egy összefoglaló a NAV honlapján, mely az alábbi fő témákat tartalmazza

  • A papír alapú és az elektronikus számlákra egyaránt vonatkozó követelmények
  • Elektronikus számla
  • Okirat megőrzési kötelezettség

A NAV tájékoztató az alábbi linken tölthető le: NAV számlázási tájékoztató

Transzferár dokumentáció összevonások

A transzferár dokumentációkat a 22/2009. PM rendelet jelenleg hatályos (és 2012. január 1-e óta érvényes) előírásai szerint ellenőrzött ügyletenként kell elkészíteni.

Milyen formában készíthetőek el a transzferár dokumentációk?

Alapvetően három formában készíthetjük el a dokumentációkat:

  1. Önálló nyilvántartásként
  2. Közös nyilvántartásként
  3. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásaként

Az egyes típusokra vonatkozó tartalmi elemeket a Rendelet 4., 5. és 6. paragrafusai mutatják be.

Transzferár - Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások

A 2012-es évtől a korábbi egyszerűsített nyilvántartás helyébe lép az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása.

 Az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások

  • alacsony kockázattal járó,
  • rutinjellegű szolgáltatások, amelyeket
  • a nyújtó fél sem főtevékenységként nyújt, és az igénybe vevő fél fő üzleti tevékenységéhez sem kapcsolódik közvetlenül, és
  • a nyújtott illetve igénybe vett szolgáltatások szokásos piaci áron a 150 millió Ft-ot nem haladják meg, valamint
  • az igénybe vevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bírnak.
Transzferár jogszabályok

A transzfer árazási bírságok elkerüléséhez gyakorlatilag egy bonyolult jogszabályi dzsungelben szükséges eligazodnunk.

Milyen jogszabályokat érint a transzferárazás?

A szokásos piaci ár alkalmazásának kötelezettsége a legtöbb adózással kapcsolatos törvényben megtalálható. Gondoljunk például arra, hogy az áfa törvény meghatározza, hogy az ingyenes termékátadásoknál a termék szokásos piaci ára alapján kell az áfát felszámolni, illetve hogy az illetéket is az ingatlan forgalmi értéke után kell megfizetni.

Amikor nem független (kapcsolt viszonyban lévő) vállalkozások között jönnek létre ügyletek, fontos, hogy ennek minden oldalával tisztában legyünk, mert négy különböző típusú transzfer árazási kockázattal kell számolnunk.

Transzferár, szokásos piaci ár elve

Mit jelent a transzferár nyilvántartási kötelezettség?

Ahhoz, hogy ezt meghatározzuk, célszerű néhány alapfogalom magyarázatával kezdenünk. Nézzük meg, mit jelentenek az alábbi kifejezések.

Transzferár

A transzfer valaminek az áthelyezését, átvitelét jelenti egyik helyről a másikra. Ezt lehet fizikai értelemben is (pl. áruszállítás, személyszállítás), illetve virtuálisan is (pl. tudás, információ, szolgáltatás) megvalósítani. Ha ez a transzfer olyan vállalkozások vagy személyek, intézmények között történik, amelyek nem függetlenek egymástól ( kapcsolt vállalkozások), akkor ennek kiemelt jelentősége van. Miért?

Transzferár dokumentációk hibái

Gazdasági és piaci elemzők számításai szerint a világkereskedelmi ügyletek több mint 60 százalékát vállalatcsoporton belüli tranzakciók teszik ki. A cégcsoportok tagvállalatai (kapcsolt felek) az egymás közötti szerződéseik, ügyleteik (különböző termékek belső adás-vétele, szolgáltatások valós vagy formális nyújtása, pénzügyi instrumentumok cseréje) során alkalmazott eladási árakkal (transzferár) jelentős összegű nyereséget vagy veszteséget tudnak átcsoportosítani egyik cégből a másikba, ezáltal egyik nemzetállamból a másikba. Céljuk ezzel sok esetben az adófizetés optimalizálása a vállalatcsoport szintjén, ezért a transzferáras ügyleteket az adóhatóság kiemelt figyelemmel kíséri.

A nemzeti adóhatóság ellenőrzési irányelveiben már évek óta jelen van, és a kiemelt vizsgálati célok között szerepel a transzferárak vizsgálata a társasági és osztalékadót érintő utólagos ellenőrzések keretében.

Transzferár nyilvántartás kockázatok

Kiemelt kockázatot és magas összegű bírság veszélyt jelent minden olyan cég számára a transzferárazás, amely kapcsolt vállalkozásokkal rendelkezik.

Milyen kockázatok merülhetnek fel és kiket érinthet?

A transzferárazáshoz alapvetően NÉGY típusú adókockázat tartozik:

Külföldről származó jövedelem adó és tb szabályai

A személyi jövedelemadó bevallás beadásának határideje hamarosan lejár, ezért úgy gondoltam, aktuális témaként bemutatom a nemrégiben a NAV honlapján megjelent tájékoztató legfontosabb részeit a következő témában:

Magánszemélyek külföldről származó jövedelmének adóztatása és járulékkötelezettsége

Bár a NAV tájékoztató a 2013-as évre vonatkozik, de nagyon jól alkalmazható, ha olyan külföldi jövedelemmel találkozunk, ahol kérdéses, hogyan kell megállapítani a jövedelmet.

Transzferár módszer kiválasztása

Amikor transzferárazás kerül szóba egy üzleti beszélgetés keretében, a legtöbb kérdés általában arra vonatkozik, hogyan kerüljön alátámasztásra a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár. Általában vannak elképzelések, ötletek, de gyakori a bizonytalanság, sőt néha a teljes tanácstalanság.

Az információ ebben az esetben is hatalom. Ha ismerjük a módszereket, akkor nemcsak utólag egyszerűbb alátámasztani egy árat, hanem minden alkalommal már előre tudunk gondolkodni és tervezni. Ez nagyon meg tudja könnyíteni a feladatunkat, amikor már ténylegesen készítjük a dokumentációt.