Mai blogtémám előtt szeretnék megosztani Önnel egy fontos hírt: élő transzferár témájú rádió műsor holnap délelőtt 11 órakor a Radio Q-ban! A műsorban a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének meghívottjaként veszek részt, melyben sok érdekes témát fogunk érinteni a transzferárral kapcsolatban. A műsor az interneten keresztül is hallgatható: http://www.radioq.hu/.

Mitől válik NAV-biztossá a transzferár nyilvántartás?

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy akkor, ha az alábbi két feltétel együtt teljesül:

1. minden olyan kötelező elemet tartalmaz, ami a 22/2009. PM Rendelet előír, és
2. minden olyan egyéb információ szerepel benne, ami az adott kapcsolt ügylet árazását befolyásolja, és ami a szokásos piaci ár elv teszteléséhez szükséges.

Munkám során már  több tucat olyan transzferár nyilvántartással találkoztam, amelyet maguk a vállalkozások vagy más külső tanácsadók készítettek el. A könyvelők, cégvezetők sok esetben valahogy "érzik" vagy sejtik, hogy a rendelkezésre álló dokumentációik nem teljesek, és ezért nem alszanak nyugodtan.. Más esetben azzal fordulnak hozzám, hogy mivel a transzferárazás egy teljesen önálló terület és külön szakma, nem szeretnének belebonyolódni és hibákat elkövetni. Ezért minden segítséget megadnak, de nem ők akarják "házon belül" elkészíteni. Ilyenkor a dokumentációk felülvizsgálatára és általában egyben az aktualizálására kapok felkérést.

Amikor a rendelkezésemre bocsátják a vállalkozások a már meglévő transzferár dokumentációikat, általában egy olyan hosszú hiánylistát adok át a számukra, hogy beigazolódnak a félelmeik: lehet, hogy még az elmúlt évi anyagok sincsenek rendben? A teljesség igénye nélkül ebből a hiánylistából szeretnék szemezgetni és egyúttal alapvetően fontos dolgokra felhívni a figyelmet.

Tipikus példák hiányosságokra

Nincs bemutatva a vállalat, a cégcsoport

A PM rendelet 4. paragrafusa nem írja tételesen elő, hogy be kell mutatni a vállalatot és a cégcsoportot. Azonban ha jobban megnézzük a közös nyilvántartásokról szóló 5. paragrafust, akkor látható, hogy a NAV elvárja például a következőket: 

"az üzleti vállalkozás és az üzleti stratégia általános leírását, beleértve az üzleti stratégiában az előző adóévhez képest bekövetkező változásokat". Gondoljunk bele, hogyan is lehetne értékelni egy ügylet árazásának piaci voltát, ha azt sem tudja az adóellenőr, hogy a cég és a kapcsolt vállalata, akivel az ügylet megvalósult, mivel foglalkozik?

Iparági elemzés "elfelejtődik"

Mi is a lényege az iparági elemzésnek? Bemutatja, hogy az ügylet milyen piacon valósult meg, milyen feltételek érvényesek azon a piacon általánosságban, és ehhez hogyan illeszkedik a vizsgált ügylet. Az árkialakítást a piaci viszonyok is alapvetően befolyásolják. A PM rendelet itt viszont tételesen felsorol négy olyan elemet, amit ki kell fejteni! Nagyon ritkán találkozom kellően alapos iparági elemzéssel, ez sokszor gyenge pontja a nyilvántartásoknak.

Minimális adatokra szorítkozó funkcionális elemzés

A funkcionális elemzés fogalmát a PM rendelet tartalmazza:

"a kapcsolt vállalkozások által az ellenőrzött ügyletek során, valamint a független vállalkozások által az összehasonlítható független ügyletek során végzett tevékenységek (például kutatás és fejlesztés, tervezés, gyártás, reklám és marketing, fuvarozás), a felhasznált erőforrások (például költségek, ráfordítások, beruházások) és a vállalt üzleti kockázatok (például árfolyamkockázat, garancia, pénzügyi kockázat) elemzése."
Figyeljük meg, hogy itt két elemzésről is szó van! A gyakorlatban csak egy elemzést látok általában és sokszor egy táblázat kerül a nyilvántartásba, szöveges elemzés egyáltalán nincs. Mivel ez is alapvető részlet az árazás értékeléséhez, nem szabad elhanyagoltan kezelni. Ha egy fontos részletre nem tér ki a dokumentáció, máris megállapítás lehet belőle, pl. fizetési feltételek kapcsán.

Nincs alátámasztva, bizonyítva az ár

Sokszor a dokumentációban leírásra kerül az árképzés fő elve, és hiába keresem a számszaki adatokat, kimutatásokat, összehasonlító elemzéseket hozzá, ezek nem szerepelnek. Ennek a fordítottjával is találkoztam már: csak Excel táblák állnak rendelkezésre, ami számszaki levezetéseket tartalmaz, és ezt gondolja az adott vállalkozás transzferár nyilvántartásnak..

Pár oldalas nyilvántartások

A pár oldalas nyilvántartások általában annyira felületesen kezelik a fenti témákat és az egyéb kötelező elemeket, hogy rengeteg támadási felületet nyújthatnak a revizoroknak. Lehet, hogy a 2 millió Ft-os bírság elkerülhető, de a hiányosságok miatt is "repkedhetnek" a többszáz ezer forintos bírság tételek - annyiszor, ahány nyilvántartásból hiányzik valami.

A minták használatáról

A letölthető transzferár dokumentáció minták (ahogy az oldalunkon szereplő is) arra szolgálnak, hogy áttekintést nyújtsanak: hogyan épül fel egy ilyen anyag, mit javasolt benne szerepeltetni és milyen sorrendben. A transzferár dokumentációkra a hazai jogszabályok semmilyen elvárt felépítést nem írnak elő, és ehhez jelent segítséget egy minta például. Azonban, ha csak a mintára támaszkodva kerül elkészítésre egy nyilvántartás, nincs semmilyen garancia arra, hogy az minden olyan speciális részt kellő mélységben tartalmaz, ami elvárható gondosságot jelent az adózó részéről. Minden ügylet más és más, minden ügylet egyedi. Úgy, ahogyan pl. egy számviteli politikát vagy egy önköltségszámítási szabályzatot, egy transzferár nyilvántartást is egyedileg kell "rászabni" az adott vállalkozásra, ügyletre.

Ha ezeket a buktatókat szeretné elkerülni, és a minimalitás helyett az alaposságot előtérbe helyezni, vegye fel velem a kapcsolatot, szívesen segítek: Kapcsolatfelvétel.