Mikor lehet szükség transzferár szakértőre?

A legtöbb vállalatcsoportnál év elején automatikusan bekerül a zárási feladatok közé a transzferár nyilvántartások aktualizálása, hiszen az elkészítési határidejük megegyezik az adott évről benyújtandó társasági adóbevallás benyújtásának időpontjával (ami legkésőbb május 31-e).

Tehát ilyenkor év elején a könyvelők általában jelzik a cégvezetők felé, hogy a lezárandó év kapcsolt ügyleteit át kell nézni, a korábbi évekről hozott nyilvántartásokat szükséges aktualizálni és az újonnan kötött ügyletekre pedig el kell készíteni az új dokumentációkat.

Mindemellett legkésőbb az évzárás során meg kell állapítani a társasági adóalap módosító tételeket, melyekhez a kapcsolt vállalatokkal megvalósult ügyletek vizsgálata szervesen hozzá tartozik. Az év első hónapjaiban ilyenkor segítséget jelenthet egy transzferár szakértő felkérése, aki áttekinti az ügyleteket, segít felmérni az adókockázatokat és támogatást nyújthat a dokumentációs kötelezettségek teljesítéséhez.

Az évzárásnál felmerülő transzferáras feladatokon kívül azonban még jó néhány olyan gazdasági esemény történhet, amikor érdemes szakértői segítséget igénybe venni. Nézzünk meg néhány ilyen példát.

1. Átfogó adóellenőrzésre történő felkészülés

Adóellenőrzésre történő felkészülésnél szükség lehet az alábbiakra:

- kapcsolt vállalkozások bejelentésének / kijelentésének ellenőrzése

- kapcsolt ügyletek árképzésének áttekintése, társasági adóalap módosító tételek alátámasztásának és bizonyítékainak összeállítása, pótlása

- nyilvántartások teljes körűségének és teljességének ellenőrzése

Mivel általában több év vizsgálatáról van szó egy átfogó NAV ellenőrzésnél, célszerű az elévülési időn belüli évekre a fentieket átnézni, illetve – mivel a szabályozás szinte minden évben változott – célszerű lehet külső segítséget kérni.

2. Új szerződés kötése kapcsolt vállalkozással

Ha már a szerződéskötés előtt sikerül a döntéshozóknak szakértővel konzultálni, elkerülhetőek lehetnek a későbbi komplikációk, megtervezhető az ár kialakítás, annak alátámasztása. Sőt, a szerződés szövegezését is javasolt aláírás előtt adótanácsadóval átnézetni a későbbi kockázatok minimalizálása céljából.

3. Gazdasági átalakulások tervezése, megvalósítása

A gazdasági átalakulásban (pl. kiválás, beolvadás, stb.) a legtöbb esetben kapcsolt vállalkozások a szereplők. Egy átalakulásnál a vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet kialakítása már magában hordozhat olyan kockázatot, amellyel a résztvevőknek egy adóellenőrzés során szembe kell nézniük. Ilyen kockázat lehet például az eszközök és források átértékelése, a könyvekben nem szereplő eszközök (pl. adatbázisok, különféle jogok és kötelezettségek) átadása a társaságok között, stb. Gyakori eset, hogy mérlegen kívüli tételek úgy kerülnek „átadásra”, hogy annak a vagyonmérlegben nincs nyoma, társasági adó kockázata azonban lehet..

4. Új üzletág elindítása

Egy új üzletág elindításánál fokozottan figyelni kell arra, hogy az új üzletág működtetéséhez szükséges eszközök, immateriális javak (know-how-k, stb.), erőforrások biztosítva vannak-e annál a csoporttagnál, amely majd az új üzletágat bevezeti. Szintén nem egyedi eset, hogy úgy kerül beindításra egy új üzlet, hogy egy másik csoporttag nyújt ingyenesen bizonyos erőforrásokat, ez szintén társasági adó kockázatot jelenthet a kapcsolt vállalkozások között.

5. Új cég alapítása a cégcsoportban

Általában új cég alapítására azért kerül sor, mert egy önálló üzletágat terveznek általa működtetni vagy bizonyos vagyontárgyak hasznosítása az üzleti tevékenységének a célja. Itt is erősen javasolt ugyanazokat a lépéseket megtenni és átgondolni, amelyeket az előző két pontban írtam.

6. Szervezeti átalakítások

A fentieken kívül – hiszen bizonyos tekintetben a már említettek is a szervezeti átalakítások körébe tartoznak – előfordulhatnak olyan esetek is, hogy a cégcsoport meglévő tagjai között a viszonyokat átrendezik, pl. bizonyos üzletágakat áthelyeznek egyik cégből a másikba. Fontos kiemelni, hogy az áthelyezett szolgáltatások és termékek értékesítéséhez kapcsolódó összes aspektus átgondolást igényel, hogy vajon minden szükséges erőforrás bizonyíthatóan átkerül a megfelelő csoporttaghoz, vagy megkötötték-e az erőforrások biztosításához szükséges különféle szerződéseket a szokásos piaci ellenértékkel.

7. Üzletrész átruházás

Amikor üzletrész került átruházásra gazdasági társaságok között, a legtöbb esetben ezek az üzletrészek magas (gyakran 50 millió Ft feletti) ellenértéket képviselő ügyletek. Sajnos sokszor tapasztalható, hogy ezen ügyletekre „elfelejtődik” a transzferár dokumentáció elkészítése, mivel főképp a szállítói – vevői – kölcsön ügyletekre koncentrálódik a figyelem. Mulasztás esetén természetesen ilyen típusú ügyletek nyilvántartásainak a hiánya is szankcionálható. Itt emelném ki, hogy magának az üzletrész ellenértékének a szokásos piaci ármegállapítása egy nagyon összetett feladat, mely komoly veszélyeket rejthet magában.

+ TIPP

Új évet nyitunk, tiszta lappal indulunk tehát a főkönyvi kivonat és az analitikus nyilvántartások kialakítása tekintetében is. Ha már most, az év indulásakor figyelmet szentelünk annak, hogy a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósuló összes ügyletet elkülönítve tartsuk nyilván – mind a főkönyvi számlarendnél, mind az analitikában -, akkor sokkal könnyebb feladatunk lesz akkor, amikor a transzferár nyilvántartásokat készítjük, aktualizáljuk vagy éppen összekészítjük őket a NAV revizornak.

Bízom benne, hogy a fentiek hasznos információt jelentenek a Kedves Olvasónak. Bejegyzésem célja elsősorban a figyelem felhívása, és a cégcsoporton belüli változásokra időben és hatékonyan történő stratégiai felkészülés elősegítése. Ha bármilyen kérdése merül fel vagy szeretne konzultációt kérni, ne habozzon felvenni velünk a kapcsolatot: Kapcsolatfelvétel