Transzferár esettanulmányok 1. rész

Szokásos piaci ár - Tárgyi eszközök értékesítése

Tárgyi eszközök értékesítése

Kapcsolt vállalkozások között igen gyakori eset, hogy különféle tárgyi eszközöket értékesítenek egymás részére.

Az ilyen típusú adásvételeknek számos oka lehet, például:

  • cégcsoporton belüli átszervezések
  • üzletágak áthelyezése egyik vállalatból a másikba
  • jövőbeni költségek optimalizálása (pl. biztosítási, karbantartási költségek)
  • projekt cégek központi vállalatból történő kiszolgálása
  • adminisztrációs terhek csökkentése
  • az eszközöknek a tényleges használójához történő áthelyezése

Felmerül a kérdés, hogy milyen áron kerüljenek át az eszközök az egyik cégből a másikba?

A gyakorlatban általában a számlázásnál az adásvétel napján aktuális könyv szerinti értéket alkalmazzák a vállalkozások. Mit jelent ez?

A könyv szerinti érték az a nettó érték, amelyen az eszközt beszerző vállalkozás aktuálisan nyilvántartja. Az értéke pedig az eredeti beszerzési (nettó) érték, valamint az addig elszámolt értékcsökkenés különbözete.

Vajon ez megfelel a szokásos piaci ár elvének?

Ez sajnos nem jelenthető ki egyértelműen. Az értékcsökkenés elszámolását a Számviteli törvényben meghatározottak szerint végezzük el, ami azt jelenti, hogy a beszerzéskor a várható élettartam figyelembe vételével meghatározzuk az éves avulás mértékét. Tehát ez alapvetően egy becsült adat. A beszerzéskor megpróbáljuk megbecsülni, hogy mennyi ideig fogjuk tudni használni az adott eszközt, amíg az tönkre nem megy, vagy el nem avul.

Amennyiben az értékesítő vállalkozás az amortizációs kulcsok meghatározásánál a TAO (Társasági adó) törvényben szereplő irányadó kulcsokat alkalmazza, akkor nagy eséllyel a könyv szerinti érték elfogadható lesz piaci értéknek.

Azonban a kellő körültekintés és saját magunk védelme érdekében az értékesítés előtt (vagy legkésőbb a társasági adó számításánál) vizsgáljuk meg az adott eszköz vagy eszközök piaci értékét.

Fontos, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek alátámasztására szolgáló transzferár politikában (kisebb vállalkozásoknál) vagy transzferár nyilvántartásokban (nagyobb vállalkozásoknál) szintén be kell mutatni és alá kell támasztani az alkalmazott ár piaci voltát.

Hogyan juthatunk hozzá piaci adatokhoz?

  • Ingatlan esetében erősen javasolt szakértői értékbecslés készítettése, hiszen az abszolút független piaci adatokon alapul.
  • Más - nagyobb értékű - eszközök, pl. gépjárművek, termelő eszközök, berendezések esetén szintén érdemes független szakértői véleményt elkészíttetni.
  • Kisebb értékű eszközöknél pedig a piaci adatokat az internet segítségével is megismerhetjük, például az ár-összehasonlító oldalak segítségével.

Minden esetben dokumentáljuk a keresést, az adatok forrását és mutassuk be egymás mellett a könyv szerinti és a szokásos piaci adatokat.

A leghatékonyabb pedig az, ha még az értékesítés előtt megkeressük az alátámasztható piaci adatokat és eleve azt alkalmazzuk a kapcsolt vállalkozások között.

Amennyiben a könyv szerinti érték eltér a szokásos piaci értéktől, és ezt az Adóhatóság bizonyítja, akkor akár mindkét vállalkozás társasági adó és ÁFA alapját is módosítatthatja, és utólag adóhiányt és bírságot állapíthat meg.

Tehát igyekezzünk a tárgyi eszköz értékesítésekre kellő hangsúlyt fektetni! Önnel már fordult elő hasonló eset? Ossza meg velünk!

Kérdése van? Itt felteheti!

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről