Kapcsolt vállalkozások között az egyik leggyakrabban előforduló ügyletek a költség átterhelések. Ilyen jellegű ügyletek például:

• biztosító társasággal az egyik tagvállalat köt szerződést a cégcsoport nevében, majd a biztosítási költséget arányosan szétosztják egymás között,
• az egyik csoporttag országában rendezett konferencia költségeinek adott részét átterhelik a többi résztvevő csoporttagra,
• szállásköltségek, repülőjegy ellenértékének, étkezés költségének átterhelése a meghívott vendéget küldő csoporttag számára,
• ingatlan használathoz kapcsolódó rezsi költségek átterhelése a közös ingatlant bérlő csoporttagok részére, stb.

Mai blogtémám előtt szeretnék megosztani Önnel egy fontos hírt: élő transzferár témájú rádió műsor holnap délelőtt 11 órakor a Radio Q-ban! A műsorban a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének meghívottjaként veszek részt, melyben sok érdekes témát fogunk érinteni a transzferárral kapcsolatban. A műsor az interneten keresztül is hallgatható: http://www.radioq.hu/.

Akárcsak az előző blogbejegyzésemben említett ellenőrzési gyakorlat, úgy a bizonyítási teher szabályai is eltérőek az egyes országokban. A legtöbb államban a bizonyítási kötelezettség az adóhatóságot terheli, míg más államokban az adóalanyt. Magyarország ez utóbbi országok közé tartozik. Nálunk a vállalkozásoknak kell bizonyítaniuk az adóhatóság felé, hogy a kapcsolt vállalkozásaikkal megvalósult ügyleteiknél az árazás a szokásos piaci ár elvén alapul.

A transzferár képzés adójogi szabályait minden egyes ország a saját belföldi jogszabályai és eljárásai alapján dolgozza ki és ülteti át a gyakorlatba. Tehát nincsenek kötelező nemzetközi adójogi előírások (csupán ajánlások), mivel az egyes országok adórendszere jelentősen különbözik egymástól és azok szuverenitása sérülne az egységes szabályozás által.

Egy olyan vállalatcsoportnál azonban, ahol a tagok több különböző országban is jelen vannak, előfordulhat olyan helyzet, mely a csoport kettős adóztatáshoz vezethet. Például ha az egyik ország adóhatósága megállapítást tesz, mely kihatással van a csoport más országban lévő tagjára, és a másik ország adóhatósága nem fogadja el ugyanazt a transzferár képzést.

A legtöbb vállalatcsoportnál év elején automatikusan bekerül a zárási feladatok közé a transzferár nyilvántartások aktualizálása, hiszen az elkészítési határidejük megegyezik az adott évről benyújtandó társasági adóbevallás benyújtásának időpontjával (ami legkésőbb május 31-e).

Tehát ilyenkor év elején a könyvelők általában jelzik a cégvezetők felé, hogy a lezárandó év kapcsolt ügyleteit át kell nézni, a korábbi évekről hozott nyilvántartásokat szükséges aktualizálni és az újonnan kötött ügyletekre pedig el kell készíteni az új dokumentációkat.

A transzferár nyilvántartásokkal kapcsolatos munkaterv készítése során arra kell törekednünk, hogy az egyes információkat és ügyleteket olyan módon csoportosítsuk, amelyekkel felgyorsíthatjuk a munkafolyamatokat.

Előző blogbejegyzésemben bemutatásra került, hogy mit kell tartalmaznia egy önálló transzferár nyilvántartásnak. Említettem, hogy bizonyos információk adat jellegűek, más szükséges információk pedig szöveges jellegű kifejtést igényelnek. Nézzük, melyek ezek!

Adat jellegű információk: 

• Az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozások adatai
• A szerződés tartalmának bemutatása
• Az összehasonlítható termékek, szolgáltatások alapján számított szokásos piaci ár
• A nyilvántartás dátumai
• Az ügylettel kapcsolatos bírósági, hatósági eljárás adatai

Mit jelent a nem megfelelő transzferár?

Ha a transzferár, tehát a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár eltér a szokásos piaci ártól, akkor bizony következményekre számíthatunk. Melyek ezek?

Amennyiben egy adóellenőrzés során megállapításra kerül, hogy két kapcsolt vállalkozás között egy más árat kellett volna alkalmazni, akkor minden vonatkozó adókötelezettséget újra át kell számolni. Lehet, hogy ennek egy részét megteszi helyettünk az Adóhatóság, de emellett végig kell vezetni az utólagos ármódosítás hatásait minden érintett adónemen.

Hogyan adózunk, ha külföldről is származik jövedelmünk?

Mikor melyik országban kell adót fizetni?

Ehhez nyújt segítséget egy nagyon jól összefoglalt rövid tájékoztató a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Főigazgatóságának honlapján:

Mit kell tudni a külföldön dolgozóknak az adózásról?

2013. január 1-től jelentősen módosultak a számlázási szabályok, többek között egységesebbé váltak a papír alapú és az elektronikus számlákra vonatkozó követelmények.

Változások összefoglalása

A változásokkal kapcsolatban megjelent egy összefoglaló a NAV honlapján, mely az alábbi fő témákat tartalmazza

• A papír alapú és az elektronikus számlákra egyaránt vonatkozó követelmények
• Elektronikus számla
• Okirat megőrzési kötelezettség

A NAV tájékoztató az alábbi linken tölthető le: NAV számlázási tájékoztató