A legtöbb vállalatcsoportnál év elején automatikusan bekerül a zárási feladatok közé a transzferár nyilvántartások aktualizálása, hiszen az elkészítési határidejük megegyezik az adott évről benyújtandó társasági adóbevallás benyújtásának időpontjával (ami legkésőbb május 31-e).

Tehát ilyenkor év elején a könyvelők általában jelzik a cégvezetők felé, hogy a lezárandó év kapcsolt ügyleteit át kell nézni, a korábbi évekről hozott nyilvántartásokat szükséges aktualizálni és az újonnan kötött ügyletekre pedig el kell készíteni az új dokumentációkat.

A transzferár nyilvántartásokkal kapcsolatos munkaterv készítése során arra kell törekednünk, hogy az egyes információkat és ügyleteket olyan módon csoportosítsuk, amelyekkel felgyorsíthatjuk a munkafolyamatokat.

Előző blogbejegyzésemben bemutatásra került, hogy mit kell tartalmaznia egy önálló transzferár nyilvántartásnak. Említettem, hogy bizonyos információk adat jellegűek, más szükséges információk pedig szöveges jellegű kifejtést igényelnek. Nézzük, melyek ezek!

Adat jellegű információk: 

• Az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozások adatai
• A szerződés tartalmának bemutatása
• Az összehasonlítható termékek, szolgáltatások alapján számított szokásos piaci ár
• A nyilvántartás dátumai
• Az ügylettel kapcsolatos bírósági, hatósági eljárás adatai

Mit jelent a nem megfelelő transzferár?

Ha a transzferár, tehát a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár eltér a szokásos piaci ártól, akkor bizony következményekre számíthatunk. Melyek ezek?

Amennyiben egy adóellenőrzés során megállapításra kerül, hogy két kapcsolt vállalkozás között egy más árat kellett volna alkalmazni, akkor minden vonatkozó adókötelezettséget újra át kell számolni. Lehet, hogy ennek egy részét megteszi helyettünk az Adóhatóság, de emellett végig kell vezetni az utólagos ármódosítás hatásait minden érintett adónemen.

Hogyan adózunk, ha külföldről is származik jövedelmünk?

Mikor melyik országban kell adót fizetni?

Ehhez nyújt segítséget egy nagyon jól összefoglalt rövid tájékoztató a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Főigazgatóságának honlapján:

Mit kell tudni a külföldön dolgozóknak az adózásról?

2013. január 1-től jelentősen módosultak a számlázási szabályok, többek között egységesebbé váltak a papír alapú és az elektronikus számlákra vonatkozó követelmények.

Változások összefoglalása

A változásokkal kapcsolatban megjelent egy összefoglaló a NAV honlapján, mely az alábbi fő témákat tartalmazza

• A papír alapú és az elektronikus számlákra egyaránt vonatkozó követelmények
• Elektronikus számla
• Okirat megőrzési kötelezettség

A NAV tájékoztató az alábbi linken tölthető le: NAV számlázási tájékoztató

A transzferár dokumentációkat a 22/2009. PM rendelet jelenleg hatályos (és 2012. január 1-e óta érvényes) előírásai szerint ellenőrzött ügyletenként kell elkészíteni.

Milyen formában készíthetőek el a transzferár dokumentációk?

Alapvetően három formában készíthetjük el a dokumentációkat:

1. Önálló nyilvántartásként
2. Közös nyilvántartásként
3. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásaként

Az egyes típusokra vonatkozó tartalmi elemeket a Rendelet 4., 5. és 6. paragrafusai mutatják be.

Kiemelt kockázatot és magas összegű bírság veszélyt jelent minden olyan cég számára a transzferárazás, amely kapcsolt vállalkozásokkal rendelkezik.

Milyen kockázatok merülhetnek fel és kiket érinthet?

A transzferárazáshoz alapvetően NÉGY típusú adókockázat tartozik:

A személyi jövedelemadó bevallás beadásának határideje hamarosan lejár, ezért úgy gondoltam, aktuális témaként bemutatom a nemrégiben a NAV honlapján megjelent tájékoztató legfontosabb részeit a következő témában:

Magánszemélyek külföldről származó jövedelmének adóztatása és járulékkötelezettsége

Bár a NAV tájékoztató a 2013-as évre vonatkozik, de nagyon jól alkalmazható, ha olyan külföldi jövedelemmel találkozunk, ahol kérdéses, hogyan kell megállapítani a jövedelmet.

Gyakran kérdezik meg a cégvezetők, hogy a külföldi anyavállalatuk által elkészített transzferár dokumentációt vajon elfogadja-e a magyar Adóhatóság?

A cégvezetők nincsenek könnyű helyzetben, amikor szeretnék felhívni a külföldi tulajdonosok figyelmét a magyar tagvállalatot érintő transzferár kockázatokra.

A hazai szokásos piaci árazást érintő szabályok amellett, hogy bonyolultak és nehezen követhetőek a változások, még hatalmas összegű bírság tétel (2 millió Ft / nyilvántartás) is a vállalkozások feje felett lebeg. Ez más országokra nem igazán jellemző, hogy csupán a transzferár dokumentáció hiánya már szankciókat eredményez. Ráadásul a témakört még a jogértelmezési bizonytalanság is különösen veszélyessé teszi.