A reklámadó megjelenésével egyidejűleg sok kérdés merült fel a napi sajtóban és a vállalkozók fejében is. Kiket és hogyan érint a reklámadó? Mikor és milyen kötelezettségek merülnek fel a reklámadóval kapcsolatban? Valóban minden vállalkozás érintett-e?

A reklámadóról szóló jogszabály a 2014. évi XXII. törvény, melynek már a módosítását is olvashatjuk a Magyar Közlöny 95. számában, mely 2014. július 15-én jelent meg. Mind az eredeti verzió, mind a jogszabály módosítás vet fel olyan kérdéseket, amelyeknél az értelmezés nem teljesen egyértelmű. Mindazonáltal, hogy vélhetően jelennek meg adóhatósági tájékoztatások a témában, figyelembe kell venni azt, hogy szűk egy hónap áll mindenkinek a rendelkezésére ahhoz, hogy a reklámadó kötelezettségét felmérje, és adott esetben számszerűsítse az adót is. Addig is, amíg ezek a tájékoztatók megjelennek, szeretnénk segíteni az értelmezésben.

A kapcsolt vállalkozások közötti elszámolások és a hozzá tartozó adminisztrációs terhek gyakran okoznak fejtörést a könyvelők és az ügyvezetők számára. Magyarországon már tíz éve létezik komoly szabályozás a transzferárazáshoz kapcsolódóan, melyet az elmúlt években folyamatosan bekövetkezett jogszabály módosítás is bonyolít.

Erről a témáról beszélgettünk 07.14-én (hétfőn) Ölvedi Rékával az Érd FM délutáni műsorában.

A cikk elolvasásához kattintson ide.
A rádió interjú meghallgatható ide kattintva.

Kérdése van? Tegye fel itt!

A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének meghívottjaként Nyári Juli, a Rádió Q műsorvezetője készített velem interjút a transzferárakról a Buksza című műsorában. A műsorban olyan témákat érintettünk többek között, mint:

• Mik azok a transzferárak?
• Mire kell figyelni a transzferáraknál?
• Kik azok a kapcsolt vállalkozások?
• Kiket érint a transzferár nyilvántartási kötelezettség?
• Mire figyeljenek a mikro- és kisvállalkozások?
• Hogyan ellenőrzi a transzferárakat az adóhatóság?

A beszélgetést sok példa is színesíti, remélem, hasznos információkkal gazdagodik a Kedves Hallgató. A felmerülő kérdését, véleményét szívesen várom!

Az interjú meghallgatásához kattintson a képtől jobbra található narancssárga körben lévő nyílra:

Kép: Image courtesy of hywards / FreeDigitalPhotos.net

Kapcsolt vállalkozások között az egyik leggyakrabban előforduló ügyletek a költség átterhelések. Ilyen jellegű ügyletek például:

• biztosító társasággal az egyik tagvállalat köt szerződést a cégcsoport nevében, majd a biztosítási költséget arányosan szétosztják egymás között,
• az egyik csoporttag országában rendezett konferencia költségeinek adott részét átterhelik a többi résztvevő csoporttagra,
• szállásköltségek, repülőjegy ellenértékének, étkezés költségének átterhelése a meghívott vendéget küldő csoporttag számára,
• ingatlan használathoz kapcsolódó rezsi költségek átterhelése a közös ingatlant bérlő csoporttagok részére, stb.

Mai blogtémám előtt szeretnék megosztani Önnel egy fontos hírt: élő transzferár témájú rádió műsor holnap délelőtt 11 órakor a Radio Q-ban! A műsorban a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének meghívottjaként veszek részt, melyben sok érdekes témát fogunk érinteni a transzferárral kapcsolatban. A műsor az interneten keresztül is hallgatható: http://www.radioq.hu/.

Akárcsak az előző blogbejegyzésemben említett ellenőrzési gyakorlat, úgy a bizonyítási teher szabályai is eltérőek az egyes országokban. A legtöbb államban a bizonyítási kötelezettség az adóhatóságot terheli, míg más államokban az adóalanyt. Magyarország ez utóbbi országok közé tartozik. Nálunk a vállalkozásoknak kell bizonyítaniuk az adóhatóság felé, hogy a kapcsolt vállalkozásaikkal megvalósult ügyleteiknél az árazás a szokásos piaci ár elvén alapul.

A transzferár képzés adójogi szabályait minden egyes ország a saját belföldi jogszabályai és eljárásai alapján dolgozza ki és ülteti át a gyakorlatba. Tehát nincsenek kötelező nemzetközi adójogi előírások (csupán ajánlások), mivel az egyes országok adórendszere jelentősen különbözik egymástól és azok szuverenitása sérülne az egységes szabályozás által.

Egy olyan vállalatcsoportnál azonban, ahol a tagok több különböző országban is jelen vannak, előfordulhat olyan helyzet, mely a csoport kettős adóztatáshoz vezethet. Például ha az egyik ország adóhatósága megállapítást tesz, mely kihatással van a csoport más országban lévő tagjára, és a másik ország adóhatósága nem fogadja el ugyanazt a transzferár képzést.

A legtöbb vállalatcsoportnál év elején automatikusan bekerül a zárási feladatok közé a transzferár nyilvántartások aktualizálása, hiszen az elkészítési határidejük megegyezik az adott évről benyújtandó társasági adóbevallás benyújtásának időpontjával (ami legkésőbb május 31-e).

Tehát ilyenkor év elején a könyvelők általában jelzik a cégvezetők felé, hogy a lezárandó év kapcsolt ügyleteit át kell nézni, a korábbi évekről hozott nyilvántartásokat szükséges aktualizálni és az újonnan kötött ügyletekre pedig el kell készíteni az új dokumentációkat.

A transzferár nyilvántartásokkal kapcsolatos munkaterv készítése során arra kell törekednünk, hogy az egyes információkat és ügyleteket olyan módon csoportosítsuk, amelyekkel felgyorsíthatjuk a munkafolyamatokat.

Előző blogbejegyzésemben bemutatásra került, hogy mit kell tartalmaznia egy önálló transzferár nyilvántartásnak. Említettem, hogy bizonyos információk adat jellegűek, más szükséges információk pedig szöveges jellegű kifejtést igényelnek. Nézzük, melyek ezek!

Adat jellegű információk: 

• Az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozások adatai
• A szerződés tartalmának bemutatása
• Az összehasonlítható termékek, szolgáltatások alapján számított szokásos piaci ár
• A nyilvántartás dátumai
• Az ügylettel kapcsolatos bírósági, hatósági eljárás adatai