Reklámadó 2.0. - Hivatalos NAV információk!

Reklámadó szabályok NAV

A reklámadóval kapcsolatos bizonytalanságok nagy részét úgy tűnik, hogy végre eloszlathatjuk. Július közepén megjelent a módosított reklámadó törvény, és erről az olvasókat akkor részletesen tájékoztattuk. Múlt hét pénteken (augusztus 15-én) megjelent a NAV honlapján egy információs füzet, melyből megtudhatjuk a felmerülő kérdéseinkre a hivatalos válaszokat.  Ezeket az újdonságokat fogjuk mai bejegyzésünkben áttekinteni. Az Érd FM-nek adott hétfői rádió interjúm itt meghallgatható a témában.

1. Miért van óriási jelentősége annak, hogy a NAV honlapján megjelent egy tájékoztatás?

A reklámadó törvényt a nemrégiben megjelent közzététele óta már módosították is, és a módosítások olyan új rendelkezéseket tartalmaztak, amelyek rengeteg kérdést vetettek fel a vállalkozók, a média szakemberek és a könyvelők körében is. Hetek óta folyik a találgatás, hogy kinek és mikor kell reklámadót fizetnie, ki milyen formában érintett és kinek kell egyáltalán bevallást készítenie. Mindez azért nagyon égető kérdés, mivel augusztus 21-éig az érintetteknek reklámadó előleg bevallást kell benyújtaniuk és az előleget be is kell fizetniük.

Tax Revolutions Konferencia

2. Milyen újdonságokat tudhatunk meg a tájékoztatásból?

A NAV tájékoztatóból kiderül például, hogy mit kell nyomtatott anyagnak tekinteni, milyen bevételeket kell nézni, amelyek szóba jöhetnek a reklámadó alapjánál, mi tartozik a reklámadó alapjába saját célú reklám közzététele esetében, milyen nyomtatványon kell bevallani a reklámadó előleget most augusztus 21-éig. Megtudhatjuk, hogy a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező cégeknél mely kapcsolt vállalkozásokkal kell összeszámítani az adóalapot, kell-e nullás adóelőleg bevallást benyújtani, és hogyan lehet az adóelőleg mérséklését kérni.  Találhatunk számítási példákat az adóelőleg meghatározásához a különféle esetekben. A reklám közzététel megrendelése esetén szükséges nyilatkozathoz is kapunk útmutatást, sok példát erre vonatkozóan is olvashatunk.

3. Nézzük meg akkor az újdonságokat sorban. Mi tekintendő a reklámadó törvény vonatkozásában nyomtatott anyagnak és miért van ennek kiemelt jelentősége?

Gyakorlatilag reklámadó köteles a nyomtatott anyagon a reklám közzététele, illetve a reklám közzétételének megrendelése. Ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mit jelent pontosan a nyomtatott anyag. Nyomtatott anyagnak a nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter minősül a Ratv. 1. § 6. pontja alapján. Figyelemmel arra, hogy e meghatározás nem szűkíti le a nyomtatott anyag fogalmát a csak papírra nyomtatott reklámanyagokra, így – értelemszerűen – ilyen reklámhordozó lehet minden anyag, amire reklámot nyomtatnak (például: a reklámcélú póló, molinó, reklámtoll, kitűző, karszalag függetlenül annak alapanyagától).

Ugyanakkor azonban, ha valamely vállalkozás, illetve munkavállalója a cég elnevezését, logóját annak érdekében használja, hogy személyét azonosítsa és népszerűsítési célt a megjelölés nem szolgál, úgy a cég nevének, logójának valamely nyomtatott anyagon való megjelenítése (kvázi közzététele) nem eredményez adóköteles tényállást. Ilyen eset például, amikor a név (logó) levélpapíron, névjegykártyán, számlalevélen, borítékon, a dolgozók munkaruháján szerepel, de ide értendő az is, ha a járművön csak a cégnevet, logót, elérhetőséget jelenítik meg.

4. Hallottunk már olyan kérdést is, hogy ha egy vállalat szponzorál egy másik szervezetet (például civil szervezetet), akkor is bejöhet a reklámadó kötelezettség. Ez valóban így van?

Egyes esetekben a szponzorációból származó bevétel is lehet adóköteles bevétel a szponzoráltnál. Ilyen lehet, ha a szponzorált olyan formában teszi közzé a szponzor elnevezését, logóját, amely megfelel a Ratv. 2. § (1) bekezdése szerinti megjelenítésnek. Ez a tényállás valósul meg, ha a szponzorált sportegyesület a sportolók mezén, versenyautón, egyéb sporteszközön feltünteti szponzora elnevezését, logóját, vagy ha a szponzorált rendezvény szervezői a rendezvény helyszínén a szponzorok elnevezését, logóját tartalmazó táblákat, feliratokat helyeznek el, illetve hirdetéseikben, plakátjaikon, reklámjukban, meghívójukban, honlapjukon szintén megjelenítik szponzoraikat.

Ugyanakkor abban az esetben, ha a szponzorált nem hozza nyilvánosságra, hogy kik a szponzoraik, vagy mindezt csak szóban teszi meg (például díjátadáskor, vagy felkonferáláskor), akkor nem valósul meg reklám-közzététel, s így nincs adóköteles tényállás sem.

5. Sokan úgy vélekednek, hogy a reklámadónál a reklámból származó bevétel csak a média szolgáltatóknál jelenhet meg. Ez így helytálló, vagy más vállalatoknak is résen kell lenniük?

A reklámadó alanya nemcsak a reklám közzétételével üzletszerűen foglalkozó szervezet, személy lehet, hanem bárki, aki reklámot közzétesz, függetlenül attól, hogy arra a saját vagy a vele üzleti kapcsolatban álló vállalkozás népszerűsítése céljából kerül sor. A Ratv. e kétfajta közzététel között mindössze az adóalap számítása szempontjából tesz különbséget.

Például, ha egy – nem reklámtevékenységgel foglalkozó – társaság csak a tevékenysége során használt járművein (teherautón, személygépkocsin) elhelyezett saját célú reklámmal rendelkezik (például a cégnéven, logón, elérhetőségen kívül a cég tevékenységének, termékének népszerűsítésére irányuló közlés jelenik meg), akkor a felmatricázott járműveken a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költségek alapján adókötelezettsége keletkezhet.

6. Nagy a bizonytalanság abban a tekintetben is, hogy mi minősül saját célú reklám közzétételi költségének. Hallani arról is, hogy csak a reklám közzétételének a költségét kell figyelni, míg mások szerint a reklám, hirdetés gyártási és előállítási költsége is figyelembe veendő. Mi a helyzet e tekintetben?

Abban az esetben, ha az adózó saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklámot tesz közzé (ezt hívjuk saját célú reklám közzétételének), akkor az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. A közvetlenül felmerült költség tartalmi meghatározása során a Számviteli törvény szerinti közvetlen önköltség fogalma szolgálhat támpontul, ugyanakkor nem feltétlenül azonos azzal.

A közvetlenül felmerült költségek körébe tartozik – a szó szerinti értelmezéssel – minden olyan költség, amely a közzététellel összefüggésben közvetlenül merül fel a saját reklámot közzétevőnél, azaz például – ahogyan a reklámadó törvény miniszteri indokolása arra utal – ilyen a reklámanyag költsége, a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége, de nem tartozik ide például a valamely mutató alapján felosztott közvetett költség (fűtés, világítás költsége).

A saját célú reklám közzététele érdekében felmerült, az előállításhoz közvetlenül kapcsolódó költségek részét képezi a beszerzést terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó is, ha az az adott ügylet kapcsán nem levonható.

7. Milyen nyomtatványon kell bevallani a reklámadó előleget és majd a végleges reklámadót?

A 2014. évi reklámadó előleget a 1494. számú nyomtatványon kell bevallani. A 2014. évi adókötelezettséget – a Ratv. 7. § (1) bekezdése értelmében – az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig (2015. május 31-éig) kell megállapítani és szintén a 1494. jelű nyomtatványon bevallani. A befizetett adóelőleg, előleg-kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözetet az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig (2015. május 31-éig) kell befizetni, illetve a többlet-befizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

8. Mire kell figyelniük a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező cégeknek a reklámadónál?

A kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját (adóelőlegét) úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével, a sávos adómértékekkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel.

Tekintve, hogy a Ratv. 6. § (1) bekezdés nem tartalmaz előírást arra nézve, hogy a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszonynak az adóév mely napján kell fennállnia, ebből adódóan az adóév bármely napján fennálló kapcsolt vállalkozási viszony azt eredményezi, hogy az adóalanynak a fenti szabályok szerint kell megállapítani az adókötelezettségét a teljes adóévre vonatkozóan, függetlenül attól, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony az adott kapcsolt féllel az adóéven belül hány napig állt fenn, illetve mikor szűnt meg (a szabályozás időbeli arányosításról nem rendelkezik).

9. Hogyan működik ez a gyakorlatban?

A Reklámadó törvény előírja, hogy a számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni.

A fentiek szerinti összeszámítási szabály csak és kizárólag a reklámadó alanyának minősülő belföldi és/vagy külföldi kapcsolt vállalkozások vonatkozásában értelmezhető. Ha valamely adóalanynak olyan Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozása is van, amely a Ratv-nek nem alanya, úgy ezen kapcsolt vállalkozás az összeszámítási szabály alkalmazásakor figyelmen kívül hagyandó.

Tehát ha például olyan külföldi kapcsolt vállalkozásunk van, amely nem alanya a reklámadónak, nem is szükséges azt a céget a számításba belevenni. A számítás elvégzésekor a kapcsolt vállalkozásoknál a Ratv. 4. § (2) bekezdés szerinti – a reklám közzétételének megrendelőjét terhelő – adóalapot figyelmen kívül hagyni.

10. Ami sok céget foglalkoztat, az annak a kérdése, hogy szükséges-e az ún. nullás bevallás beküldése, ha reklámadó fizetésére nem kötelezett?

A közzétevőt év közben adóelőleg megállapítási, bevallási, és fizetési kötelezettség terheli, az adófizetésre nem kötelezett adóalany azonban adó, adóelőleg és előleg-kiegészítés bevallására nem kötelezett. Ez azt jelenti, hogy az ilyen adózóknak nem kell nulla adattartalmú bevallást benyújtaniuk. Ha például az adózó kizárólag saját célú reklámot tesz közzé, de annak adóévi közvetlenül felmerülő költsége nem haladja meg az 500 millió forintot, akkor adófizetési kötelezettség hiányában a 1494 jelű nyomtatványt sem kell benyújtania.

11. Hogyan és mikor lehet a reklámadó előleg mérséklését kérni?

Amennyiben az adóalanynál az előző időszak – a 2013. év – nettó árbevétele/költsége alapján bevallott adóelőleg összegéhez képest a tárgyévi (2014. évi) adókötelezettsége számításai szerint kevesebb – vagy akár nulla összegű – lesz, mert a 2014. évi adóköteles tevékenységből származó adatai alapján reklámadót nem fizet, úgy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény [Art.] 42. § (2) bekezdésében foglaltak alapján – az adott előleg - fizetés esedékességét megelőzően – adóelőleg-mérséklési kérelemmel élhet.

12. Mikor kell nyilatkozatot kérni illetve adni a reklámadónál?

A reklám közzététele mellett adóköteles a reklám közzétételének megrendelése is, ha azt nem magánszemély rendeli meg, és nem áll rendelkezésére egy megfelelő tartalmú nyilatkozat. A nyilatkozat vagy az fog szerepelni, hogy a reklám közzétevője (tehát akitől megrendeltük a reklám közzétételét) reklámadó bevallási és reklámadó fizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy az, hogy az adóévben a reklám közzététele után őt adófizetési kötelezettség nem terheli.

Ezt a nyilatkozatot vagy a számlán vagy más okiraton (pl. a szerződésben) kell megtennie a közzétevőnek. A nyilatkozat a megrendelőt terhelő adókötelezettség elévülési idején belül pótolható. Ebben az esetben a megrendelő adókötelezettségének önellenőrzéssel való helyesbítésére van mód. A közzétevő nyilatkozat-adása jogszabályi kötelezettség, ezért a megrendelővel már közölt nyilatkozat visszavonására érvényesen nem kerülhet sor.

Nyilatkozni az adóévi várható (kalkulált) adóalap alakulására figyelemmel lehet; a nyilatkozatban foglaltak tartalmi módosítása szükségtelen akkor is, ha például a közzétevő arról nyilatkozott, hogy az adóévben adókötelezettség nem terheli, de a tényleges adatai alapján mégis adófizetésre kötelezett. A megrendelőt önmagában a nyilatkozat megléte mentesíti az adókötelezettség alól (nyilatkozat birtokában nem fizet adót és e jogcímen bevallást sem kell adni).

13. Mi történik, ha a megrendelő nem kap nyilatkozatot?

A közzétevő adókötelezettsége a nyilatkozat-adástól függetlenül fennáll; ha ad nyilatkozatot, úgy az adókötelezettség csak őt terheli, míg a nyilatkozat elmulasztása esetén mind a közzétevő, mind a megrendelő a reá irányadó szabályok szerint köteles teljesíteni adókötelezettségét.

Ha a megrendelőnél a nyilatkozat nélküli reklám közzétételek megrendelésének értéke meghaladja a havi 2,5 millió Ft-ot, akkor az e feletti részre 20%-os reklámadót kell fizetnie havonta, a hónapot követő hó 20-áig, és természetesen bevallást is be kell adni (1494. számú bevallás). Ezt az összeghatárt nettó módon kell nézni, tehát ÁFA nélkül. Az adóelszámolás időszaka egy hónap, és az adott hónapban kézhez vett számlákat kell összeadni, ezért érdemes érkeztetni a számlákat, sőt, egyéb módon is biztosítani az érkezést.

A tájékoztató szerint csak a 2014. augusztus 14-ét követően megkötött szerződések tekintetében kell résen lennünk. Folyamatos hirdetési szolgáltatásoknál az elszámolási időszak és a fizetési határidő lesz az irányadó. Véleményem szerint pl. a 2014. augusztus havi számla még nem, de a szeptember havi számla már figyelendő.

14. Tehát ha nem éri el a nyilatkozat nélküli reklám közzétételi megrendelések értéke a havi 2,5 millió Ft-ot, nem keletkezik adófizetési kötelezettség?

Reklámadó fizetési és bevallási kötelezettség nem keletkezik. Ugyanakkor mivel ezek a nyilatkozat nélküli költségek a társasági adó törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősülnek, ezért a kifizetett ellenérték, de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke társasági adóalap növelő tétel lesz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden nyilatkozat nélkül elköltött díj 10%-os társasági adó terhet jelent.

15. Mi a helyzet akkor, ha egy vállalkozás közvetítőként jár el a reklám közzétételnél?

Ha például egy vállalkozás a saját termékét, szolgáltatását népszerűsítő reklám közzétételére maga köt szerződését a Ratv. 3. § (1) bekezdésében felsorolt közzétevők valamelyikével, megrendelőként értelemszerűen ő lehet a Reklámtörvény alanya, ha nem rendelkezik a közzétevő nyilatkozatával. Ha azonban egy reklámügynökség saját nevében köt szerződést a reklám közzétevőjével az ügyfelét, vagy annak termékét, szolgáltatását népszerűsítő reklám közzétételére, úgy az adóalany a megrendelőként – a közzétevő nyilatkozatának hiányában – a reklámügynökség lesz.

Az olvasói kérdéseket szívesen várjuk a zsuzsa.lakatos@taxrevolutions.hu e-mail címre.

Forrás: http://nav.gov.hu/data/cms339918/66._Informacios_fuzet___A_reklamado_legfontosabb_szabalyai_20140815_jovahagyott.pdf

Tax Revolutions Konferencia

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről