Blogsorozatunk 4. részében egy újnak tekinthető módszerrel, az Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel foglalkozunk.

Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer azt a – megfelelő vetítési alapra vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet a vállalkozás az ügyleten realizál. Megfelelő alap lehet pl. költségek, árbevétel, eszközök, stb.

Blogsorozatunk 3. része a Költség és jövedelem módszerről szól. Ez egy jól alkalmazható és ezért igen népszerű módszer. Nézzük meg röviden, miről szól.

A költség és jövedelem módszer a termék értékesítőjénél, szolgáltatás nyújtójánál felmerült költségekből indul ki. Ezt a költséget egy megfelelő – általában költségarányos – haszonnal növelik egy elfogadható nyereség elérése céljából.

Költség + Haszon = Szokásos piaci ár

A független ügylettel történő összehasonlítás a vállalkozások által végzett funkciókon és a szokásos piaci haszon meghatározásán alapul.

Blogsorozatunk 2. részében a Viszonteladási árak módszerével ismerkedünk meg. Mi a lényege, mikor alkalmazható és mire kell odafigyelnünk a használata során?

A viszonteladási árak módszere akkor alkalmazható, ha a kapcsolt vállalkozástól beszerzett terméket, szolgáltatást a vállalkozás független fél felé továbbértékesíti.

Kapcsolt vállalkozás → A „mi Cégünk” → Független vállalkozás

Milyen módszerekkel lehet meghatározni a szokásos piaci árat? Blogsorozatunkból megtudhatja, milyen módszerek állnak a rendelkezésünkre, és azokat hogyan érdemes alkalmazni. Blogsorozatunk 1. részében az Összehasonlító árak módszerével fogunk foglalkozni.
Az összehasonlító árak módszere az Adóhatóság által is leginkább elfogadott módszernek tekinthető. Mi ennek az oka?

A transzferár nyilvántartásoknak többféle típusa létezik, attól függően, hogy milyen ügyletre vagy ügyletekre szeretnénk azokat elkészíteni.
Az egyes típusokat a Transzferár Rendeletből (22/2009. (X. 16.). Pénzügyminisztériumi Rendelet) ismerhetjük meg.
Milyen nyilvántartások léteznek?

Elsősorban csak a nemzetközi multinacionális vállalatok vannak előtérben egy transzferár dokumentációra irányuló ellenőrzésnél?

Ha tanácsadót választunk, ezt mi alapján tesszük? Például fontos, hogy hozzáértő, megbízható, a problémánk iránt érdeklődő legyen? Figyeljen ránk, és tegyen meg mindent, hogy a számunkra legjobb megoldást megtalálja? Precíz, hatékony legyen és mindemellett elfogadható árakon dolgozzon? Sokféle szempont alapján dönthetünk, és ehhez még személyes találkozó is jelentős mértékben hozzá tud tenni a véleményünk formálásához.

Folytatva előző levelünket, nézzük meg, milyen újdonságokat hozott még el a PM Rendelet (22/2009) módosítása. Témánk első részét a blogbejegyzések között tudja elérni. Mik azok az a furcsa gyűjtőszóval illetett alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások?

Az új PM Rendelet (22/2009.) 2012-től számos ponton módosult, és örömünkre szolgál, hogy a legtöbb módosítás könnyítést és nagyobb mozgásteret biztosít. Nézzük, mikor lehet mentesülni új elemként a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alól!

Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy bizonyos vállalkozások kapcsoltak vagy nem, rengeteg információra lehet szükségünk. Sokszor nemhogy a könyvelő, hanem még a tulajdonosi kör egy része sincs minden esetben tisztában azzal, hogy kapcsolt vállalkozással üzletel. Hogyan lehetséges ez?