Blogok | Transzferár, transzferár nyilvántartás, transzferár dokumentáció, adótanácsadó

Hogyan csökkentsük a társasági adót?

A hazai vállalkozások számos módon csökkenthetik fizetendő társasági adójukat. Ezekről az adócsökkentési tényezőkről nem biztos, hogy minden vállalkozó és könyvelő értesült, ezért a 2014-es év zárási munkálatai során célszerű végignézni, kinél milyen kedvezmény vehető figyelembe. Cikksorozatunkban tippeket adunk, hogyan lehet akár komoly összegeket megspórolni a társasági adóból.

Transzferár esettanulmányok III. rész

Kiket és milyen formában érint a transzferárazás és a szokásos piaci ár alkalmazásának kötelezettsége?

Bár a kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióira vonatkozó speciális szabályok már több mint tíz éve jelen vannak a magyar adójogban, mégsem látható át egyértelműen a rendszer. Továbbra is bonyodalmakat okoz a kapcsolt vállalkozások beazonosítása és a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség meghatározása. Cikkünkben néhány életből vett példát mutatunk be arról, hogyan kezelik a vállalkozások a transzferár feladataikat.

A szokásos piaci ár elve

Kapcsolt (egymástól nem független) vállalkozások között létrejövő gazdasági kapcsolatok tekintetében a NAV elsősorban azt ellenőrzi, hogy az általuk alkalmazott árak (elszámoló árak vagy transzfer árak) megfelelnek-e a szokásos piaci ár elvének. Mit jelent a szokásos piaci ár elve és miért van szükség az alkalmazására?

KKV méret megállapítása - miért fontos?

A vállalkozások KKV törvény szerinti méret besorolása (mikro-, kis-, közép- vagy nagyvállalkozás) több adónem tekintetében is hangsúlyos. Többek között például transzferár dokumentációt a közép- és nagyvállalatoknak kell készíteniük, de ugyanennek a körnek volt 2012 és 2014 között innovációs járulék fizetési kötelezettsége is.

A mutatószámok vizsgálatáról és a KKV besorolásról az Adó Online-on ma megjelent cikkünkben olvashatnak részletesen!

Új transzferár szabályok 2015.

Milyen változások történtek a transzferár szabályozásban 2015-től?

Idei hatályba lépéssel több jogszabály is változott, ami érinti a transzferár szabályozást és a kapcsolt vállalkozások egymás közötti elszámolásainak adóvonzatait. Bekerült a társasági adó törvénybe az adatbázisok használatához kapcsolódó „interkvartilis tartomány” fogalma, és ehhez kapcsolódóan a transzferár rendelet is számos változást hozott. Vajon milyen hatással lesz a módosítás a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett vállalkozásokra, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a könyvelőknek és az ügyvezetőknek?

Reklámadó változások 2015

A nyár elején kihirdetett reklámadó törvény már a tavalyi év folyamán több változáson ment keresztül, és fontos módosításokra számíthatunk idéntől is. Számos vállalkozás életét könnyíti meg az új reklámadó- és kapcsolódó társasági adó szabályozás, valamint egyszerűsítések jönnek a reklámadó nyilatkozattételi kötelezettség terén is. Cikkünkben összefoglaljuk a reklámadó lényegét és egyben bemutatjuk a 2014-es és az idei évi szabályozást is.

A Reklámadó törvény (2014. évi XXII. törvény) 2014. június 17-én került kihirdetésre. A törvény nyár közepi módosítása (ahol a legtöbb vállalkozást érintő TAO alap módosításról olvashattunk) a Magyar Közlöny 95. számában jelent meg (hatályba lépés: 2014. augusztus 15.). Az aktuális változások 2014. december 1-től és 2015. január 1-től léptek, illetve lépnek hatályba, ezeket a módosításokat a Magyar Közlöny 161. számában találjuk meg.

Transzferár-források és adatbázisok alkalmazása

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár (más néven elszámoló ár vagy transzferár) esetében az Adóhatóság azt vizsgálja, hogy a felek betartották-e a szokásos piaci ár alkalmazásának elvét. Amennyiben a transzferár eltér a piaci ártól, a kapcsolt vállalkozásoknak társasági adóalap módosítási kötelezettségük lép fel, és úgy kell adót fizetniük, mintha piaci áron számoltak volna el egymással. Ezért a kapcsolt vállalkozások arra törekednek, hogy betartsák a piaci ár elvét, és ezt megalapozottan be is tudják mutatni. A bizonyításokra az egyik leggyakrabban alkalmazott eszköz az adatbázis, melyről a következőkben foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat.

Múltunk a jövőnk, azaz középpontban a „vásárnap”

2015. március 15-ével hatályba lép a nem rég elfogadott törvény, miszerint az üzleteknek vasárnaponként zárva kell tartaniuk. A rendelet alól kivételt képeznek a 200 nm-nél kisebb boltok, melyek családi tulajdon tárgyát képezik és az alkalmazottak is a családhoz tartoznak. A kivételezettek sorát erősítik még a benzinkutak, gyógyszertárak, egészségügyi intézményekhez tartozó kereskedelmi egységek, vendéglátó egységek, turisztikai központok, újságosok, vásárok és piacok, valamint csak pékárut és tejet értékesítő üzletek.

Transzferár nyilvántartások – Mielőtt jönne a NAV

Mit vár el a NAV egy transzferár ellenőrzésnél?

A hazai vállalkozások többsége még nem esett át transzferár ellenőrzésen, és ezért még potenciálisan veszélyeztetettnek számítanak a transzferár bírság tekintetében. A cégeknél a könyvelésért felelős személy feladata, hogy felhívja az ügyvezető figyelmét arra, hogy az adott vállalatnak valószínűleg transzferár nyilvántartás készítési kötelezettsége van. A nyilvántartások megfelelő időben történő elkészítése az ügyvezető felelőssége. Mi a feladata a könyvelésért felelős személynek? Milyen akciótervet kell felállítania, hogy segítsen megvédeni a vállalkozást a magyar adórendszer legnagyobb összegű mulasztási bírságától?

Kapcsolt vállalkozások szabályai 2015-től

A kapcsolt vállalkozások új szabályairól készített velem interjút az ÉRD FM-től Ölvedi Réka műsorvezető hétfőn (01.12-én), ahol az alábbi témákat érintettük:

Kik a kapcsolt vállalkozások? Példák.
Miért kell foglalkozni a kapcsolt vállalkozásokkal?
Kinek és milyen bizonyítási feladatai van transzferár szempontból?
Mulasztási bírságok.
2015-ös változások, feladatok.

Az interjú erre a linkre kattintva hallgatható meg.

Kérdése merült fel, szeretne tanácsot kérni? Itt megteheti!

Kép: Image courtesy of ddpavumba at FreeDigitalPhotos.net

Primary links