KKV besorolás közösen fellépő magánszemélyek cégeinél

KKV besorolás középvállalkozás

A KKV méret besorolás tekintetében sokszor a kapcsolódó vállalkozások meghatározása az egyik legösszetettebb feladat. A kapcsolódó vállalkozás definíciója azonban eltér a kapcsolt vállalkozások fogalmától. Így előfordulhat, hogy olyan társaságokat is bele kell venni a KKV méret besoroláshoz a számításba, amely nem minősül kapcsolt vállalkozásnak.

Tipikus eset, amikor két vállalkozás azért nem minősül egymás kapcsolt vállalkozásának, mert mindkét vállalkozásban független (nem közeli hozzátartozó) két magánszemély 50-50%-ban tulajdonos. Gyakran előfordul  olyan eset is, amikor több magánszemély alapít több céget, melyekben mindegyikük részt vesz valamilyen formában (tulajdonos, ügyvezető, stb.), de nem minősülnek kapcsolt vállalkozásoknak a társaságok. Ilyenkor gondolnunk kell arra, hogy ezeket a vállalkozásokat a KKV méret besorolásnál lehet, hogy mégis számításba kell venni.

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) 3.§. (1) - (3) bekezdése szerint:

KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A Kkv. tv. 5.§. (3) bekezdése szerint azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, a 3. §-ban meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.

Partnervállalkozás az,
a) amely a (3)-(6) bekezdésben foglaltak alapján nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és
b) amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése - jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján - legalább 25%.

Kapcsolódó vállalkozások azok,
amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:
a) egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy
b) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
c) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy
d) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban - más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján - a szavazatok többségét egyedül birtokolja.
(4) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással a (3) bekezdésben felsorolt kapcsolatban.

Eddig a fogalom nagyon hasonló (szinte egyező) a kapcsolt vállalkozások fogalmával, attól eltérően, hogy a kapcsolt vállalkozási viszonyt 2015.01.01-től már az ügyvezetés egyezősége is megalapozza. Azonban a következő bekezdésben foglaltak teljesen eltérő elemeket tartalmaznak:

(5) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.

A szomszédos piac fogalmát is tartalmazza a jogszabály:

Szomszédos piac: az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el.

A fenti fogalomrész még ma is sok gondot okoz a könyvelőknek, illetve a tulajdonosoknak, mert minden ügyet egyedileg szükséges megvizsgálni. A könnyebb meghatározás érdekében az Adóhatósághoz fordultunk iránymutatásért, melyet a következőkben adunk közre.

A tényállás szerint egy magyar Kft. tulajdonosa két magánszemély 50-50% tulajdoni arányban, akik nem minősülnek közeli hozzátartozónak, azonban ugyan ilyen tulajdoni arányban még három külföldi vállalkozásnak is tulajdonosai, ahol egyik magánszemély sem jogosult többlet jogokra. A Kft-ben és a külföldi vállalkozásokban mindkét tulajdonos önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A négy vállalkozás egymással szomszédos piacokon tevékenykedik, mivel a magyar Kft. az általa beszerzett termékeket részben a külföldi társaságoknak értékesíti tovább. A kérdésünk az volt, hogy a négy vállalkozás egymás kapcsolódó vállalkozásának minősül-e.

Az adóhatóságtól a következő válasz érkezett:

A kapcsolódó vállalkozások fogalmi meghatározásánál a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 4.§. (3) - (6) bekezdésében foglaltakra kell figyelemmel lenni.

A magánszemély tagokból álló cégek között a Kkv. tv. 4.§. (5) bekezdése szerint - a végzett tevékenységük alapján - is fennállhat kapcsolódó vállalkozási viszony. Ezek szerint ugyanis:

"kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják".

A KKV-k definiálásának jogalkotói célja azon vállalkozások beazonosítása, amelyek méretükből fakadóan gazdasági hátrányt szenvednek. A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás - melynek való megfelelést szolgálja a magyar jogrendszerben a Kkv. tv. - preambulumának (9) bekezdése alapján a KKV kategória alól kivenni szükséges azon vállalkozásokat, melyek gazdasági ereje ténylegesen - más vállalkozásokhoz fűződő viszonyára tekintettel - meghaladja egy KKV-ét.

Mindezek fényében, amennyiben két vállalkozás között létrejött gazdasági és jogi kapcsolatok elemzéséből az következik, hogy a közösen fellépő természetes személyek egy csoportján keresztül gazdasági egységnek minősülnek, akkor azokat - függetlenül akár attól, hogy formálisan nem áll fenn köztük a Kkv. tv. 4.§. (3)-(4) bekezdései szerinti viszony - kapcsolódó vállalkozásoknak lehet tekinteni.

Közösen fellépő természetes személyek azok, akik együttműködnek annak érdekében, hogy befolyásolják az érintett vállalkozások kereskedelmi döntéseit, ami által kizárt, hogy őket egymástól gazdaságilag függetlennek lehessen minősíteni. E feltétel megvalósulását mindig az adott ügy körülményeire figyelemmel kell megítélni. Tárgybani esetben a tulajdonosi struktúra teljes egyezőségére tekintettel az Adóhatóság álláspontja szerint alappal vélelmezhető az együttműködés, így a kapcsolódó vállalkozási viszony.

Fenti álláspontot erősíti meg az Európai Bíróság joggyakorlata is, különös tekintettel a HaTeFo GmbH v Finanzamt Handelsleben ügyben, C-110/13. számon hozott ítéletére, melyben a Bíróság kimondta, hogy nem szorítkozik a jogszabály szó szerinti értelmezésére, mivel a KKV definíció nyilvánvaló célja a KKV minősítés megakadályozása olyan esetekben, mikor egy vállalkozás gazdasági ereje csak látszólag kismértékű, de a valóságban a személyi összefonódásra tekintettel nagyobb források mozgósítására képes.

Forrás: 3145287972. iktatószámú NAV állásfoglalás

Cikkem 2016.05.05-én jelent meg az Adó Online oldalán.

Kép: Image courtesy of stockimages at FreeDigitalPhotos.net

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről