Sok kérdést vet fel a transzferárak alátámasztásakor a költség és jövedelem módszer alkalmazása. A következőkben bemutatjuk a módszert, alkalmazási megfontolásának legfontosabb szempontjait és néhány példát.

A kapcsolt vállalkozások között megvalósult tranzakciók még mindig fejtörést okoznak az adózóknak. Cikkünkben a legfontosabb előírások olvashatóak, amelyeket a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkezőknek mindenképpen ismerniük kell.

A transzferár nyilvántartásban a 22/2009. PM rendelet által előírt kötelező tartalmi kellékeket kell bemutatni. Cikkemmel szeretnék iránymutatást nyújtani ahhoz, hogy mit és hogyan érdemes leírni a nyilvántartásban ahhoz, hogy az valóban megfeleljen a NAV elvárásainak.

A 22/2009. PM rendelet 4.§-a tartalmazza, hogy egy önálló nyilvántartásban milyen elemeknek kell szerepelniük. Önálló nyilvántartást kell készíteni minden olyan kapcsolt vállalati tranzakcióra, amely éves szinten nettó értéken (és szokásos piaci áron) az 50 millió forintot meghaladja.

A szoftverfejlesztő és szoftver hasznosító cégek, a franchise tulajdonosok, a szabadalommal, know-how-val és oltalmi mintával rendelkező vállalkozások számára több olyan társasági adó és helyi iparűzési adó kedvezmény is létezik, melyekkel akár teljes adómentesség vagy adóalap-csökkentés érhető el. Cikkünkben bemutatjuk a részleteket és táblázatos formában is áttekinthetőek a lényegi pontok.

A transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett vállalkozásoknál érdemes áttekinteni a csoporton belüli szolgáltatásokat, mert lehet, hogy akár több tranzakció esetében is meg lehet spórolni a teljes tartalmú önálló nyilvántartás elkészítését, és egy könnyebben összeállítható nyilvántartással is el lehet kerülni az ügyletenkénti 2 millió forintig terjedő mulasztási bírságot.

Egy bizonyos vállalati méret felett a nemzetközi cégcsoportok gyakran készítenek csoportszintű transzferár dokumentációt. Számos buktatót rejthet magában a központi dokumentációnak az alkalmazása egy magyar vállalatnál, és ha nem tartjuk be a megfelelő hazai előírásokat, a 2 millió forintos ügyletenkénti bírságtól sem védi meg a cégünket.

A 2016. június 15-én megjelent 87. számú Magyar Közlönyben kihirdetett 2016. évi LXVI. törvény a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan is tartalmaz változásokat a jövő évtől. Cikkünkben bemutatjuk az újdonságokat.

Évek óta az Adóhatóság kereszttüzében állnak a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező cégek. A  nem független felek közötti tranzakcióknál a szokásos piaci ár elvét figyelembe kell venni, mert ennek elmulasztása adóhiánnyal, adóbírsággal és akár több millió forintos mulasztási bírsággal sújtható.

A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek esetében nemcsak a 2 millió forintos mulasztási bírság elkerülésére, hanem a szokásos piaci ár elvének betartására is ügyelniük kell az adózóknak. Példákon keresztül mutatjuk be, hogy mire kell figyelni a transzferár tervezése során.