Transzferár szabályzat vagy nyilvántartás?

Már szinte minden adóellenőrzésnél kérik az ellenőrök a transzferár szabályzatot és/vagy a transzferár nyilvántartást, ahol a vizsgált cég feltehetőleg rendelkezik kapcsolt vállalkozással. De vajon szükséges-e mindenkinek készítenie komplex írásos anyagot a kapcsolt vállalkozással kötött ügyleteihez és mikortól?

Ügyleti nyereségmegosztás módszere transzferár

A szokásos piaci ár elvének vizsgálata során a gyakorlatban nem igazán elterjedt az ügyleti nyereségmegosztás módszerének alkalmazása. Ennek oka lehet az alkalmazhatóságához szükséges információk hiánya, illetve az alkalmazás során figyelembe veendő megfontolások, megvizsgálandó kérdések bonyolultsága. Összefoglalónkkal szeretnénk segíteni a transzferár nyilvántartást készítő szakembereknek abban, hogy a módszert közelebb hozzuk a hazai gyakorlathoz.

Transzferár nyilvántartás 2015.

Túl vagyunk a 2014. évi transzferár nyilvántartások összeállításának határidején, innentől kezdődően már csak felülvizsgálatra van lehetőség. Összeállításunkban segítséget szeretnénk nyújtani abban, hogy mi az a három tipikus hiba, amit érdemes elkerülni a transzferárazási munka során.

Előzetes árképzési megállapodás

Tudta, hogy a transzferár kockázatokat úgy is megelőzheti, hogy megállapodást köt a NAV-val? Milyen lépéseket kell tenni ehhez és mennyibe kerül a NAV szakembereinek a munkája?

A szokásos piaci ár elve

Kapcsolt (egymástól nem független) vállalkozások között létrejövő gazdasági kapcsolatok tekintetében a NAV elsősorban azt ellenőrzi, hogy az általuk alkalmazott árak (elszámoló árak vagy transzfer árak) megfelelnek-e a szokásos piaci ár elvének. Mit jelent a szokásos piaci ár elve és miért van szükség az alkalmazására?

Új transzferár szabályok 2015.

Milyen változások történtek a transzferár szabályozásban 2015-től?

Idei hatályba lépéssel több jogszabály is változott, ami érinti a transzferár szabályozást és a kapcsolt vállalkozások egymás közötti elszámolásainak adóvonzatait. Bekerült a társasági adó törvénybe az adatbázisok használatához kapcsolódó „interkvartilis tartomány” fogalma, és ehhez kapcsolódóan a transzferár rendelet is számos változást hozott. Vajon milyen hatással lesz a módosítás a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett vállalkozásokra, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a könyvelőknek és az ügyvezetőknek?
Transzferár adatbázisok

 

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár (más néven elszámoló ár vagy transzferár) esetében az Adóhatóság azt vizsgálja, hogy a felek betartották-e a szokásos piaci ár alkalmazásának elvét. Amennyiben a transzferár eltér a piaci ártól, a kapcsolt vállalkozásoknak társasági adóalap módosítási kötelezettségük lép fel, és úgy kell adót fizetniük, mintha piaci áron számoltak volna el egymással. Ezért a kapcsolt vállalkozások arra törekednek, hogy betartsák a piaci ár elvét, és ezt megalapozottan be is tudják mutatni. A bizonyításokra az egyik leggyakrabban alkalmazott eszköz az adatbázis, melyről a következőkben foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat.
Transzferár nyilvántartások – Mielőtt jönne a NAV

Mit vár el a NAV egy transzferár ellenőrzésnél?

A hazai vállalkozások többsége még nem esett át transzferár ellenőrzésen, és ezért még potenciálisan veszélyeztetettnek számítanak a transzferár bírság tekintetében. A cégeknél a könyvelésért felelős személy feladata, hogy felhívja az ügyvezető figyelmét arra, hogy az adott vállalatnak valószínűleg transzferár nyilvántartás készítési kötelezettsége van. A nyilvántartások megfelelő időben történő elkészítése az ügyvezető felelőssége. Mi a feladata a könyvelésért felelős személynek? Milyen akciótervet kell felállítania, hogy segítsen megvédeni a vállalkozást a magyar adórendszer legnagyobb összegű mulasztási bírságától?
Kapcsolt vállalkozások szabályai 2015-től

A kapcsolt vállalkozások új szabályairól készített velem interjút az ÉRD FM-től Ölvedi Réka műsorvezető hétfőn (01.12-én), ahol az alábbi témákat érintettük:

  • Kik a kapcsolt vállalkozások? Példák.
  • Miért kell foglalkozni a kapcsolt vállalkozásokkal?
  • Kinek és milyen bizonyítási feladatai van transzferár szempontból?
  • Mulasztási bírságok.
  • 2015-ös változások, feladatok.

Az interjú erre a linkre kattintva hallgatható meg.

Kérdése merült fel, szeretne tanácsot kérni? Itt megteheti!

Kép: Image courtesy of ddpavumba at FreeDigitalPhotos.net

Szervezeti átalakítások transzferár-kockázatai

Milyen transzferár kockázatok érinthetik a szervezeti átalakításokat?

Az üzleti életben előforduló szervezeti átalakítások (üzletág értékesítések, szabadalmak, szoftverek, ingatlanok, egyéb vagyonelemek mozgatása egyik cégből a másikba) alapos tervezési és előkészítési feladatokat igényelnek. Nemcsak a legoptimálisabb adózási módszer megtalálása a feladat, hanem emellett az események transzferárazási hatásait és kockázatait szükséges felmérni. Miért fontos ez? A vagyonelemek mozgatása általában gazdasági átalakulással (pl. kiválás, szétválás, beolvadás, stb.) vagy teljesen új cég megalapításával jár. A legtöbb esetben az átrendeződések eredményeként kapcsolt vállalkozások jönnek létre, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a szervezeti átalakítások során, vagy azt követően átadott eszközöket-forrásokat is bizonyos esetekben piaci áron szükséges értékelni.