2017. február 21-én a NAV közzétette az idei ellenőrzési irányokat. Nézzük meg, kik és milyen területen számíthatnak az Adóhatóság kiemelt figyelmére idén!

I. Kiemelt vizsgálati célok

1. Az adózói életút vizsgálatán, adózó főbb jellemzőin alapuló ellenőrzések

Fokozottan figyelemmel kell kísérni azokat a vállalkozásokat, melyek bevallási és egyéb
rendelkezésre álló adataik alapján tevékenységet nem végeznek (alvó cégek), a cégbíróság felé bejelentett székhelyen történő valós működés hiányának feltárása esetén pedig adószám felfüggesztést kell kezdeményezni, amelyet a cég végleges törlése követhet.

Az idei évben is folyamatosak a székhelyszolgáltatóhoz bejelentett adózók ellenőrzései. A 2017. január 1-jétől hatályos törvényi változásoknak megfelelően a székhelyszolgáltatás igénybevételét az igénybevevőnek be kell jelentenie az adó-és vámhatóság felé. A módosítás indokolja, hogy a székhelyszolgáltatókhoz bejelentett adózók ellenőrzési feladatai kibővítésre kerüljenek a bejelentési kötelezettség ellenőrzésével. Az adózói minősítés szempontjából kockázatosnak minősül az az adózó, akinél a székhelyszolgáltatás igénybevétele az eljárás akadályozásával és emiatt jogerősen kiszabott szankcióval párosul.

Fokozott figyelmet kell fordítani azon vállalkozásokra, amelyek az adóellenőrzések
ellehetetlenítése vagy hátráltatása céljából – különösen a főváros, illetve Pest megye területére – helyezik át székhelyüket. A székhely- és illetékességváltó adózók mellett kiemelt figyelemre van szükség a külföldi állampolgárságú vezető tisztségviselővel, tulajdonosokkal rendelkező vállalkozások ellenőrzésénél. Az elérni kívánt cél a külföldi tisztségviselő mögött álló, háttérből tényleges irányítást gyakorló személyekkel, adókijátszás céljával működő társaságok rövid úton történő kiszűrése, a jogsértések gyors és hatékony feltárása.

A cégtemetők részére céget értékesítők és a cégtemetők érdekeltségébe tartozók
vállalkozásaiban rejlő kockázatok mielőbbi azonosításával a NAV azt kívánja elérni, hogy a székhelyszolgáltatónál, cégtemetőnél „működő” adózók mögött álló személyeket a lehető leggyorsabban beazonosítsa, a jogszabálysértő tevékenység adójogi következményeitmegállapítsa.

Kiemelt figyelmet kell fordítani azon vállalkozásokra, amelyek bevallásaik szerint nem
folytatnak gazdasági tevékenységet, azonban a rendelkezésre álló kontroll adatok (tételes ÁFA, közösségi országokból érkező VIES kontrolladatok, illetve a nemzetközi
információcseréből származó egyéb adatok, online pénztárgépekről érkező információk,
EKAER adatok) arra utalnak, hogy mégis végeznek tevékenységet.

A költségvetésre gyakorolt kiemelkedő hatásukra tekintettel a legnagyobb
adóteljesítményű adózóknál magas ellenőrzöttségi szintet indokolt fenntartani, így szükséges ellenőrzést végezni, amennyiben a folyamatos kockázatelemzés alapján az
adóteljesítményüket alapvetően befolyásoló tényezőkben beálló változás mértéke jelentős.

A NAV 2017. évben fokozott figyelmet fordít az „offshore” gyanúval érintett adózók,
illetve az „offshore” cégalapítást, konstrukciókat közvetítő tanácsadó cégek és ügyvédi irodák ellenőrzésére. Az „offshore” ellenőrzések célja, hogy az állami adó-és vámhatóság az adóelkerülés megelőzése céljából az adózók által alkalmazott „offshore” sémákat beazonosítsa, az „offshore” konstrukciót jogellenesen használó adózókat jogkövető magatartásra bírja. Az „offshore” ellenőrzések terén a nemzetközi együttműködés erősíti az ellenőrzések hatékonyabb lefolytatását, az adójogszabályok megsértése elleni nemzetközi fellépés eredményes eszköze továbbra is a tagállamok adóhatóságaival közösen folytatott ellenőrzés és a releváns nemzetközi szervezetekkel történő szoros együttműködés.

A végelszámolással, felszámolással megszűnt, a cégbíróság által hivatalból törölt cégek volt képviselőinek, tulajdonosainak újabb vállalkozásait az adóhatóság figyelemmel kíséri, kockázatos működés esetén elrendeli az ellenőrzésüket. A csőd-, felszámolási-, végelszámolási és kényszertörlési eljárások alatt álló adózók vizsgálata keretében elsősorban a csalárd ügyletekben részt vevő haszonhúzók feltárása kiemelt jelentőségű az adócsalások visszaszorítása érdekében. A vagyonkimentések adójogi és más jogágba tartozó következményeinek megállapítását, és az esetleges felelősség (különösen a mögöttes, a kártérítési jellegű vezetői és tagi felelősség) érvényesítését az ellenőrzés eszközeivel elő kell segíteni.

2. Fogyasztási típusú illetve egyéb termékértékesítéshez kapcsolódó adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése

A jogkövető vállalkozások érdekeit szolgálja az „adóminimalizáló” (tudatosan felépített és „újratermelődő”) számlázási láncolatok elleni fellépés, az EKAER adatok felhasználásával a szállítmányok nyomon követése, a kockázatos szállítmányok ellenőrzésre történő kiválasztása, az árueredet vizsgálata, több rendészeti szervvel és az élelmiszerlánc-biztonsági hatósággal összehangolt ellenőrzések is.

Kiemelt prioritás az idei évben a nagybani piacokon, vásárokon megjelenő zöldség-és gyümölcskereskedőket érintő vizsgálatok lefolytatása is.

Kiemelt figyelmet fordít a NAV az illegális fémkereskedelem visszaszorítására is, a
helyszíni, eseti vizsgálatok lefolytatására a fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező
gazdálkodók székhelyén, és telephelyén, a bejelentési kötelezettség alá eső „érzékeny FAJ kód alá tartozó” fémkereskedelmi engedélyköteles anyag leadásának, a fémkereskedőnek nem minősülő személyekre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére.

Kiemelt ellenőrzési feladat a szellemi tulajdonjog védelméhez kapcsolódó jogsértő cselekmények felderítése, valamint a hamisítás elleni fellépés, hamis termékek lefoglalása, szabálysértési eljárások bevezetése és lefolytatása, illetve büntetőeljárások kezdeményezése.

A hulladékgazdálkodással kapcsolatosan cél a jogellenes tevékenységet végző
gazdálkodók minél szélesebb körben történő kiszűrése, valamint ellenőrzése, amely az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet szerződő partnereinél történő helyszíni ellenőrzések és eseti vizsgálatok lefolytatásával valósul meg.

A lefolytatásra kerülő ellenőrzések célja a jogosulatlanul igénybe vett támogatások
visszafizettetésén túlmenően a prevenció, illetve a korábban feltárt jogsértő tendenciák
elterjedésének megakadályozása.

Kiemelt figyelmet kell fordítani 2017. január 1-jétől az online pénztárgép (továbbiakban: OPG) használatára újonnan kötelezettek jogkövető magatartásának elősegítésére.

Kiemelten érdemes vizsgálatokat végezni a piacokon, vásárokon, közterületeken, tekintettel arra, hogy a nyugta-, számla-kibocsátási kötelezettség teljesítésével
kapcsolatosan még akkor is magas arányban tárnak fel a revizorok mulasztást, ha a piacokat előzetesen értesítik a vizsgálatokról.

A NAV a versenysemlegesség biztosítása, az adókötelezettségeiket szabályszerűen
teljesítő adózók védelme és a költségvetés bevételeinek biztosítása érdekében ellenőrzi az
online kereskedelem, online szolgáltatások, valamint az erre épülő az ún. sharing economy (közösségi étkezés, személyszállítás, szálláshely-nyújtás, stb.) keretében gazdasági tevékenységet adószám kiváltása nélkül végző, bevételeiket eltitkoló magánszemélyeket.

Ezen túlmenően kiemelt figyelemben részesül a szellemi tulajdonjoggal érintett termékek internetes kereskedelmének ellenőrzése.

Az adó-és vámhatóság az adózók elektronikus számlázással, illetve az e-számlával
kapcsolatos tevékenységét valamennyi rendelkezésére álló eszközzel figyelemmel kíséri, az adózói magatartás ismeretében a jogkövető magatartást elősegíti, illetve az ellenőrzési
hangsúlyt és kapacitást a kockázatos adózókra helyezi.

A 2017. január 1-jén életbe lépő ÁFA kulcs csökkentésekkel érintett termékkörök, tevékenységek esetében támogató, segítő célú ellenőrzéseket kell végezni.

3. A jövedéki adóval kapcsolatos ellenőrzések

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal jövedéki szakterülete által a 2017. évben foganatosított
eljárások gerincét elsősorban a költségvetési előirányzatok biztosítását szolgáló, a
feketegazdaság visszaszorítására irányuló, egyben az új jogszabályi rendelkezések,
jogintézmények érvényre juttatásának érdekében lefolytatott - támogató jellegű - ellenőrzések képezik.

Kiemelt szempont, hogy a jövedéki szakterület mind a nem regisztrált alanyi körben, mind a piac regisztrált szereplői tekintetében úgy fokozza az ellenőrzési tevékenységét, hogy a gazdaság szempontjából kockázatos, beavatkozást igénylő területekre helyezze az ellenőrzés súlypontját.

4. Jövedelem és vagyoni típusú adókhoz kapcsolódó adókötelezettségek teljesítésének vizsgálata

Az adózási átláthatóság, az adókijátszás, az adóelkerülés elleni küzdelem fokozása érdekében fel kell lépni azon adózók ellen, akik a jogi szabályozás gyenge pontjainak agresszív kihasználásával és nyereségük átcsoportosításával jelentősen csökkentik adókiadásaikat. Az összetett pénzügyi rendszerek, az átláthatatlan vállalati struktúrák nem maguktól jönnek létre, így indokolt fellépni azon közvetítők tevékenységével szemben is, akik olyan pénzügyi struktúrákat alakítanak ki, amelyek segítségével ügyfeleik kibújnak jogos adófizetési kötelezettségeik alól.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a 2017-es év során az adózónál alkalmazott transzferár
képzés gyakorlatának ellenőrzésére is.

A kedvező adózási szabályokra figyelemmel nyomon kell követni a kutatás-fejlesztési
tevékenységgel kapcsolatos társasági adóalap csökkentéseket, a fejlesztési adókedvezményt, illetve a különféle adókedvezményeket is.

Fontos ellenőrzési feladat a nagy összegű támogatásból megvalósuló beruházások, eszközbeszerzések célzott ellenőrzése, mivel az ellenőrzési tapasztalatok alapján gyakoriak a támogatási összegek nem valós gazdasági eseményekre alapozott költségelszámolásai (fiktív számlák, túlszámlázott tanulmányok, stb.), ugyanakkor a támogatások folyósításához időben közelítő ellenőrzések végzésével a céltól eltérő felhasználás, egyéb visszaélésszerű magatartás még megakadályozható.

Jelentős feladat a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazására való felkészülés és az áttérést választók figyelemmel kísérése, ennek során 2017. évben az adóhatóság az áttérést választó adózók támogató jellegű ellenőrzésére helyezi a hangsúlyt, melynek elsődleges célja az adózók
segítése a helyes gyakorlat kialakításában.

Az idei év során előtérbe kerül a jogdíj fogalmát érintő (2016. július 16-ai hatállyal életbe lépett) módosítás hatásvizsgálata is, a társasági adóalap csökkentő tételek meghatározásánál.

A gazdasági társaságok ellenőrzése során minden esetben figyelemmel kell lenni a bevételtitkoló vagy fiktív költséget elszámolók esetében a mögöttes haszonhúzó magánszemély ellenőrzésére is. A magánszemély adóalanyok körében azokra indokolt koncentrálni, akiknél jelentős jövedelmek eltitkolására utaló jelek merülnek fel. Az adózói kapcsolataikra tekintettel jelentős kockázatot hordozó társaságok magánszemély tagjaira, tisztségviselőire, a vállalkozások pénzforgalmi számlájáról jelentős készpénzt felvevő, de annak vállalkozási célú felhasználását nem igazoló, a csalárd ügyletekkel érintett magánszemélyekre, valamint a csőd-, a felszámolási és kényszertörlési eljárások alá kerülő adózók vagyonát kimentő személyekre szükséges fókuszálni.

A gyakorlati tapasztalatok alapján különös kockázatot rejthetnek a több társaságot tulajdonló személyek, a több kockázatos cégben tulajdonosi vagy képviselői, illetve
meghatalmazotti szerepet betöltő személyek, a cégbírósági eltiltással érintett tagok vagy vezető tisztségviselők. Figyelmet kell fordítani ezen magánszemélyek közül azokra is, akik korábbi egyéni vállalkozásukból felhalmozott tartozással magánszemélyként vállalnak tisztséget gazdasági társaságokban.

A NAV a kis- és középvállalkozások tevékenységét, adózását támogató eljárással, illetve
az ellenőrzés eszközeivel is segíti. Az egyszerűbb adózási módok (KATA, EVA, átalányadó) választására jogosult, azonban továbbra is vállalkozói személyi jövedelemadózás mellett adózó, adóminimalizáló jelleggel működő egyéni vállalkozókat az adó- és vámhatóság ellenőrzés alá vonja, annak kockázata miatt, hogy szabálytalan költségelszámolás mellett még az egyszerűbb adózási mód kapcsán fizetendő adóterhet sem vállalják. Az idei évtől a korábbi 6 millió forintról 12 millió forintra emelkedett a bevételi értékhatár a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) esetében. A KATA értékhatár kiterjesztésével az adóhatóság kockázatelemzési tevékenysége során vizsgálja a KATA adóalanyok bevételi adatainak alakulását. Kiemelt vizsgálati szempont a kisadózó vállalkozások és a velük üzleti kapcsolatban állók között létrejött szerződések valóságtartalmának vizsgálata. A kisvállalati adó (KIVA) bevételi értékhatárának (1 Mrd Ft-ra történő) emelkedése miatt várhatóan növekedni fog ezen adózási módot választó vállalkozások száma, ezért a rendelkezésre álló adóhatósági eszközökkel támogatni kell ezen adózói körben is a jogkövető magatartás érvényre jutását.

Kiemelt figyelmet indokolt fordítani továbbá a különféle kedvezmények elszámolásaira
(kisvállalkozói kedvezmény, vállalkozói osztalékalap csökkentő tételek, különös tekintettel a beruházásból adódóan történő osztalékalap csökkentésre). Egyéb, személyi jövedelemadót érintő kedvezmény jogszerű érvényesítésének ellenőrzése is szükséges annak biztosítására, hogy a kedvezményeket csak az arra jogosult, jogszabályban meghatározott adóalanyi kör vegye igénybe.

Az egyéb szálláshely szolgáltatási - beleértve az internetes szállásmegosztó portálokat, alkalmazásokat, illetve az ott megjelenő szolgáltatásnyújtókat - tevékenységet folytató adózók a tapasztalatok szerint gyakorta nem tesznek eleget számla-, nyugtaadási kötelezettségüknek. Jellemző ezen tevékenységi körben az, hogy a szolgáltatásnyújtók banki úton (átutalás, SZÉP kártya) jutnak hozzá bevételeik jelentős részéhez, azonban ezekről sem állítanak ki bizonylatokat. Az ellenőrzések a gazdaság fehérítését és az önkormányzati adóbevételek emelkedését is eredményezhetik.

Az online platformokon, utazásmegosztó alkalmazások használatával személyszállítási
szolgáltatást nyújtók fokozott vizsgálata is indokolt.

A célzott források felhasználásának átláthatósága érdekében 2017-ben is célkitűzés a
személyi jövedelemadó 1+1 %-áról tett rendelkező nyilatkozatok alapján a legnagyobb
összegű támogatásban részesülő kedvezményezettek ellenőrzése, a felhasználás
jogszerűségének vizsgálata.

5. Foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése

A rendelkezésére álló informatikai rendszerek segítségével az állami adó- és vámhatóság
folyamatosan nyomon követi a bejelentési és bevallási kötelezettségek teljesítését és
kockázatelemzés során elemzi a feltárt eltéréseket. Amennyiben a kockázatkezelés indokolja, akkor az ellenőrzések elsősorban a be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatókra, a bejelentési, változás-bejelentési kötelezettségüket teljesítő, de járulékbevallást be nem nyújtó adózókra, a munkaerő kölcsönzés konstrukciójával a járulékfizetést kikerülni igyekvőkre, valamint az alternatív adózási formákat választó adózói (KATA, KIVA, EVA) körből kikerülőkre irányulnak.

A megemelt minimálbér alkalmazásához kapcsolódó kötelezettségek ellenőrzése fontos
szempont, a jogalkotó által megvalósítani kívánt célok érvényesülése érdekében. Az
adóhatóság figyelemmel kíséri a korábban teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részmunkaidőben történő foglalkoztatásának valódiságát.

A tapasztalatok szerint egyes munkaerő-kölcsönző társaságok a szabályszerű működés
látszatának fenntartása mellett, a tényleges (teljes munkaidős) foglalkoztatással szemben
csökkentett mértékben teljesítik a járulékkötelezettségek bevallását, ugyanis előtérbe került a munkaidővel történő manipuláció. Ezzel párhuzamosan esetenként fiktív számlák felhasználására is sor kerül. A gyakorlati tapasztalatok miatt a munkaerő-kölcsönzés 2017-ben is kiemelten ellenőrizendő tevékenység.

Az adó- és vámhatóság az alkalmazottak biztosítotti életútját nyomon követi, az
alkalmazottak csoportos átjelentését észlelve az új foglalkoztatók bejelentési és bevallási kötelezettségének teljesítését vizsgálja.

Tekintettel a külföldi munkavállalás elterjedésére, indokolt azon alkalmazottak belföldi
biztosítási jogviszonyának vizsgálata, akiket kiküldetés keretében foglalkoztatnak.

6. A szerencsejáték tevékenység ellenőrzése

A NAV kiemelt figyelmet szentel a 2016. évben bevezetett játékosvédelmi szabályok
szervezők részéről történő végrehajtásának ellenőrzésére, ezen belül is elsődleges, hogy a
szerencsejátékokban történő részvételből saját döntés vagy bírósági korlátozás alapján kizárt személyek az érintett szerencsejátékokban ne vehessenek részt, illetve érvényesüljenek az egyéb önkorlátozó intézkedések.

7. A vámellenőrzések irányai

A vámellenőrzések során a vámhatóság áru-, vagy ügylet specifikus vizsgálatokat végez,
melyek főbb irányai különösen a nem uniós státuszú áruk jelenlétére vonatkozó vámszabályok betartásának, az áru helyes tarifális besorolásának, az áru bejelentett származásának, a vámérték valódiságának vizsgálata, beleértve a kereskedelempolitikai intézkedések, így különösen az anti-dömping és kiegyenlítő vám intézkedések betartásának vizsgálatát is. 

II. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök

• Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása, kiemelten a használtgépjármű
• kereskedelme
• Ingatlanbérbeadás, egyéb szálláshely-szolgáltatás
• Személyszállítási szolgáltatás
• Egyéb máshová nem sorolható oktatás

III. Jövedelmezőség szempontjából ellenőrizendő tevékenységek

• 47.91 Csomagküldő internetes kiskereskedelem
• 96.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás

tevékenységgel foglalkozó vállalkozások, amennyiben jövedelmezőségük (eredmény/nettó árbevétel) alacsonyabb, mint az adott térségre, gazdálkodási formára tekintettel megállapított, az alábbiak szerinti táblázatban megjelölt jövedelmezőségi mutató 50 %-a.

Kép forrása: Image courtesy of twobee at FreeDigitalPhotos.net