Ügyleti nyereségmegosztás módszere transzferár

A szokásos piaci ár elvének vizsgálata során a gyakorlatban nem igazán elterjedt az ügyleti nyereségmegosztás módszerének alkalmazása. Ennek oka lehet az alkalmazhatóságához szükséges információk hiánya, illetve az alkalmazás során figyelembe veendő megfontolások, megvizsgálandó kérdések bonyolultsága. Összefoglalónkkal szeretnénk segíteni a transzferár nyilvántartást készítő szakembereknek abban, hogy a módszert közelebb hozzuk a hazai gyakorlathoz.

bejelentett részesedés

Ha egy társaságban üzletrészt szerzünk, érdemes megfontolni, hogy magánszemélyként vagy más gazdasági társaságon keresztül lépünk-e be tulajdonosként. Utóbbinál jelentős előnyökre tehetünk szert, ha élünk a bejelentett részesedés által nyújtott lehetőségekkel. Mi a lényege a bejelentésnek és mikor alkalmazható?

Transzferár nyilvántartás 2015.

Túl vagyunk a 2014. évi transzferár nyilvántartások összeállításának határidején, innentől kezdődően már csak felülvizsgálatra van lehetőség. Összeállításunkban segítséget szeretnénk nyújtani abban, hogy mi az a három tipikus hiba, amit érdemes elkerülni a transzferárazási munka során.

Ellenőrzött külföldi társaságok

Nemcsak a kapcsolt vállalkozásokkal kötött ügyletek hordozzák magukban a 2 millió forintost mulasztási bírság veszélyét, hanem az ellenőrzött külföldi társaság részére kifizetett összegek is. Megmutatjuk, mire figyeljen!

Előzetes árképzési megállapodás

Tudta, hogy a transzferár kockázatokat úgy is megelőzheti, hogy megállapodást köt a NAV-val? Milyen lépéseket kell tenni ehhez és mennyibe kerül a NAV szakembereinek a munkája?

Számít a cégméret az adózásban
Minden hazai vállalkozásnak kötelező lenne elvégeznie a KKV méret szerinti besorolást a tárgyév első és utolsó napján, hiszen több adónem tekintetében fordulnak elő olyan előírások, amelyek csak egy adott vállalati kategóriát érintik: pl. KKV adókedvezmény, innovációs járulék, transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség. A következőkben a vállalati kategória besorolás fő szabályait tekintjük át.
A szokásos piaci ár elve

Kapcsolt (egymástól nem független) vállalkozások között létrejövő gazdasági kapcsolatok tekintetében a NAV elsősorban azt ellenőrzi, hogy az általuk alkalmazott árak (elszámoló árak vagy transzfer árak) megfelelnek-e a szokásos piaci ár elvének. Mit jelent a szokásos piaci ár elve és miért van szükség az alkalmazására?

Új transzferár szabályok 2015.

Milyen változások történtek a transzferár szabályozásban 2015-től?

Idei hatályba lépéssel több jogszabály is változott, ami érinti a transzferár szabályozást és a kapcsolt vállalkozások egymás közötti elszámolásainak adóvonzatait. Bekerült a társasági adó törvénybe az adatbázisok használatához kapcsolódó „interkvartilis tartomány” fogalma, és ehhez kapcsolódóan a transzferár rendelet is számos változást hozott. Vajon milyen hatással lesz a módosítás a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett vállalkozásokra, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a könyvelőknek és az ügyvezetőknek?
Reklámadó változások 2015

 

A nyár elején kihirdetett reklámadó törvény már a tavalyi év folyamán több változáson ment keresztül, és fontos módosításokra számíthatunk idéntől is. Számos vállalkozás életét könnyíti meg az új reklámadó- és kapcsolódó társasági adó szabályozás, valamint egyszerűsítések jönnek a reklámadó nyilatkozattételi kötelezettség terén is. Cikkünkben összefoglaljuk a reklámadó lényegét és egyben bemutatjuk a 2014-es és az idei évi szabályozást is.
 
A Reklámadó törvény (2014. évi XXII. törvény) 2014. június 17-én került kihirdetésre. A törvény nyár közepi módosítása (ahol a legtöbb vállalkozást érintő TAO alap módosításról olvashattunk) a Magyar Közlöny 95. számában jelent meg (hatályba lépés: 2014. augusztus 15.). Az aktuális változások 2014. december 1-től és 2015. január 1-től léptek, illetve lépnek hatályba, ezeket a módosításokat a Magyar Közlöny 161. számában találjuk meg.
Transzferár adatbázisok

 

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár (más néven elszámoló ár vagy transzferár) esetében az Adóhatóság azt vizsgálja, hogy a felek betartották-e a szokásos piaci ár alkalmazásának elvét. Amennyiben a transzferár eltér a piaci ártól, a kapcsolt vállalkozásoknak társasági adóalap módosítási kötelezettségük lép fel, és úgy kell adót fizetniük, mintha piaci áron számoltak volna el egymással. Ezért a kapcsolt vállalkozások arra törekednek, hogy betartsák a piaci ár elvét, és ezt megalapozottan be is tudják mutatni. A bizonyításokra az egyik leggyakrabban alkalmazott eszköz az adatbázis, melyről a következőkben foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat.