Új transzferár szabályok 2015.

Új transzferár szabályok 2015.

Milyen változások történtek a transzferár szabályozásban 2015-től?

Idei hatályba lépéssel több jogszabály is változott, ami érinti a transzferár szabályozást és a kapcsolt vállalkozások egymás közötti elszámolásainak adóvonzatait. Bekerült a társasági adó törvénybe az adatbázisok használatához kapcsolódó „interkvartilis tartomány” fogalma, és ehhez kapcsolódóan a transzferár rendelet is számos változást hozott. Vajon milyen hatással lesz a módosítás a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett vállalkozásokra, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a könyvelőknek és az ügyvezetőknek?
 
A 2015-ös transzferár módosítások elsősorban arra vonatkoznak, hogyan kell eljárniuk a vállalkozásoknak, ha az elszámoló áraik piaci jellegének alátámasztásához különféle adatbázisokat alkalmaznak. Ez idáig (utoljára a 2014-es évre vonatkozó transzferár dokumentációkat érintően) sem a társasági adó (TAO) törvény, sem a transzferár rendelet (22/2009. PM rendelet) nem tartalmazott konkrét előírásokat az alkalmazható adatbázisokra.
 
Természetesen a felhasznált adatokra vonatkozóan eddig is érvényesnek kellett lennie a következőknek:
- legyenek nyilvánosak, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tároltak, vagy
- egyéb forrásból elérhetőek, nyilvánosan hozzáférhetőek vagy az adóhatóság által ellenőrizhetőek.
 
2013 elején azonban egyszer már konkretizálni szerette volna a jogalkotó, hogy ezeket az adatokat, adatbázisokat pontosan hogyan kell felhasználni. A 22/2009-es PM rendelet akkori módosítási tervezete egy külön mellékletet tartalmazott a beszámoló szintű adatokat tartalmazó adatbázisok alkalmazása során figyelembe veendő szempontokról. Mit is jelentett ez? Ha egy vállalkozás azzal szerette volna alátámasztani a transzfer árainak piaci jellegét, hogy az ügyleti nettó nyereség módszerének alkalmazásával tesztelte a vállalkozás egészének nyereségességét, és ehhez más vállalkozások beszámoló adatait használta fel, akkor lépésről lépésre azokat az előírásokat kellett volna követnie, amit az a bizonyos 2. számú PM rendelet melléklet tartalmazott. Idézzük fel, miről is szólt anno az a módosítási javaslat!
 
„1. A beszámoló szintű adatokat tartalmazó adatbázisok kvantitatív kutatással történő szűrése során az adózó a következő szempontok figyelembevételével határozhatja meg a szokásos piaci árat, ártartományt (szűrési stratégia):
 
a) az adózó kiválasztja az összehasonlíthatóság elvének leginkább megfelelő földrajzi elhelyezkedésű és szintű földrajzi régiót, azzal, hogy az Európai Unió tagállamainak területe, mint összehasonlítható földrajzi régió beazonosítása esetén az adózó köteles megvizsgálni esetleges további, a földrajzi régió szűkítését elősegítő korrekció alkalmazásának lehetőségét (a földrajzi régió meghatározásának lépése);
 
b) az adózó a NACE Rev. 2. (TEÁOR 2008) szerinti besorolást figyelembe véve beazonosítja a vizsgált tevékenységet és meghatározza az azonos tevékenységet végző független feleket, azzal, hogy az adózó a pontosabb összehasonlítás elősegítésére további kulcsszavas keresés(eke)t alkalmazhat (tevékenységi kör meghatározásának lépése);
c) az adózó a független felek között létrejövő ügyletekkel való összehasonlíthatóság fokozása érdekében kizárja a kapcsolt vállalkozási viszony fennállását (vállalatcsoport érdekei kiszűrésének lépése);
 
d) az adózó a vizsgált évet megelőző három, indokolt esetben négy év pénzügyi adatait veszi figyelembe (az összehasonlításba bevont évek meghatározásának lépése);
 
e) az adózó kizárja a független felek közül a vizsgált évet megelőző két év folyamán alakult vállalkozásokat, feltéve, hogy az adózó nem a vizsgált évet megelőző két év folyamán alakult (kezdő vállalkozások kizárásának lépése);
 
f) az adózó kizárja az olyan független feleket, amelyek a vizsgált évet megelőző öt adóév közül legalább három egymást követő adóévben negatív adóalapot mutattak ki (veszteséges vállalkozások kizárásának lépése);
 
g) az adózó kizárja az olyan független feleket, amelyekkel kapcsolatban a vizsgált évet megelőző öt év közül legfeljebb két évben nem áll rendelkezésre pénzügyi adat (adathiányos vállalkozások kizárásának lépése);
 
h) az adózó a felsorolt lépéseket követően – választása szerint – az összehasonlíthatóság fokozása érdekében további helyesbítéseket, korrekciókat alkalmazhat, azzal, hogy a Tao. 31. § (2) bekezdés b) pontja szerinti iránymutatásban nevesített, illetve abban nem nevesített további kiigazításokat az összehasonlíthatóság fokozása érdekében vehet figyelembe (összehasonlíthatóságot elősegítő további lépések alkalmazása).
 
2. A beszámoló szintű adatokat tartalmazó adatbázisok kvalitatív kutatással történő szűrése során az adózó a következő szempontok figyelembevételével határozhatja meg a szokásos piaci árat (ártartományt):
 
a) az adózó a szűrési stratégiában meghatározott leválogatási lépéseket a rendelkezésére álló további adatbázis(ok)ban, nyilvánosan elérhető weboldalakon fellelhető adatok figyelembevételével ellenőrzi, pontosítja;
 
b) az adózó a szűrési stratégiában meghatározott leválogatási lépések eredményeként létrejövő szűrési eredményt a rendelkezésére álló egyéb információk felhasználásával továbbszűkíti;
 
c) az adózó meghatározza a vizsgált tevékenységet leginkább jellemző pénzügyi mutatót, olyan módon, hogy az összehasonlító elemzésben vizsgált valamennyi év jövedelmezőségi mutatóit felhasználva statisztikai mutatószámokat képez;
 
d) amennyiben a vállalkozások száma a fenti szempontok eredményeképpen is 25-nél több, az adózó a statisztikai mutatószámok felhasználásával, interkvartilis tartomány alkalmazásával további szűkítést végez.”
 
Látható tehát, hogy a jogalkotó szeretett volna pontos és egzakt lépéseket bevezettetni a gyakorlatba, de végül is ezek nem léptek hatályba. Az akkori kommentem a témáról itt elolvasható. Közel két év után azonban most ismét annak láthatjuk jelét, hogy nem tett le a jogalkotó abbéli szándékáról, hogy valamilyen konkrét szabályrendszert alkosson a transzferár adatbázisokhoz kapcsolódóan. Nem mellékesen jegyzem meg, hogy ezzel számos buktatót is elrejt már a rendszer, ami komoly bírság alapokat képezhet. Vizsgáljuk meg akkor a 2015.01.01-től életbe lépő, és a 2015-ös évre vonatkozó transzferár nyilvántartásokra már kötelezően érvényes változásokat!
 
A TAO törvény (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról) 18.§. szól a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításáról. A paragrafus már így is elég összetett és néhol nehezen értelmezhető volt, de most bekerült egy új bekezdés is (9-es), mely így szól:
 
„Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazása során indokolt (különös tekintettel a funkcióelemzésre, a minta elemszámára vagy a szélsőértékekre), az adózó azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést végez, figyelembe véve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló miniszteri rendelet előírásait.”
 
A (2) bekezdésben meghatározott módszerek a következők:
a) összehasonlító árak módszere,
b) viszonteladási árak módszere,
c) költség és jövedelem módszer,
d) ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer,
e) nyereségmegosztásos módszer,
f) egyéb módszer.
 
Így tehát ha a módszer indokolja, akkor az adózónak interkvartilis tartományt kell képeznie az adatokból, és csak azokat az adatokat használhatja fel, amelyek az interkvartilis tartományba beleesnek. Erről egy korábbi Adó Online-on megjelent cikkemben olvashat részletesen. A további figyelembe veendő tényezőket már a 22/2009-es PM rendeletben találhatjuk meg, ahol két teljesen új paragrafus (7/A.§. és 7/B. §.) került megalkotásra.
 
A 7/A. §. lényege, hogy ha az adózó az alábbi forrásokat veszi figyelembe, akkor a fenti TAO törvénymódosítás szerint interkvartilis tartományt képezhet (csak lehetőség), vagy más kiigazításokat alkalmazhat:
 
- Az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok,
- az összehasonlítható vállalkozásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok.
 
Fontos előírás, hogy az adózó az elvégzett kiigazításokat köteles megfelelő módon dokumentálni, ideérve annak indokolását is, hogy az alkalmazott kiigazítás milyen módon szolgálja az összehasonlíthatóság fokozását.
 
A 7/B. §. szerint pedig akkor kötelező interkvartilis tartományt képezni, hogy a következő körülmények együttesen fennállnak:
 
a) az adózó a szokásos piaci árat nem az összehasonlító árak módszerével határozza meg,
 b) az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során a fent bemutatott két forrás valamelyikét (vagy mindkettőt) veszi figyelembe,
 c) az önálló vagy a közös nyilvántartás elkészítése során az összehasonlító elemzés legalább 10 vállalat legalább három pénzügyi éve adatait veszi figyelembe vagy az összehasonlító minta terjedelme meghaladja a 15 százalékpontot.
 
A fenti interkvartilis tartomány képzése alól csak abban az esetben lehet mentesülni, ha az adózó az összehasonlító elemzés eredményeként adódó minta minden egyes eleme vonatkozásában funkcionális elemzést végzett, és ennek, valamint az összehasonlíthatóságot meghatározó további tényezők vizsgálata eredményének e rendelet szerinti nyilvántartásban megfelelő módon történő dokumentálásával kétséget kizáró módon igazolta, hogy az ellenőrzött ügylet és az összehasonlított ügylet összehasonlítható, továbbá az összehasonlíthatóság megállapítását kizáró hiányosság nem áll fenn.
 
Kérdés, hogy vajon az adózónak van-e lehetősége, ideje, szakértelme és rendelkezésére áll-e kellő mennyiségű, minőségű információ ahhoz, hogy például egy adott transzferár dokumentáció tekintetében például 15 más vállalatra vonatkozóan teljes funkcionális elemzést végezzen a PM rendelet előírásai szerint.
 
Úgy gondolom, hogy a vállalatoknak már most év elején szükséges foglalkozniuk ezzel a jogszabályi változással, és legalább az elmúlt néhány év tendenciáit megvizsgálni, adatbázis szűréseket lekérni, hogy ne évet követően szembesüljenek a megváltozott szűrési feltételek miatti esetleges társasági adóalap módosítási kötelezettséggel.
 
Érdemes megvizsgálni a hazai piacon elérhető adatbázisokat, betervezni a feladatokat és szükség esetén a megfelelő szakértőkhöz fordulni a transzferár feladatok átlátható és hatékony kezelése érdekében.

 

Fenti cikkünk 2015. január 15-én jelent meg a www.ado.hu weboldalon.

Kép forrása: Image courtesy of Stuart Miles at FreeDigitalPhotos.net

Kérdése, ötlete merült fel? Segítségre van szüksége? Kattintson ide!

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről