Transzferárazás okosan és szabályosan - II. rész

Transzferár szabályozás 2014
A kapcsolt vállalkozások körének 2015. évi bővülése miatt is aktuális témakör a transzferár szabályok áttekintése és a transzferár nyilvántartási kötelezettségek ellenőrzése a hazai vállalkozásoknál. Elfogadásra került az év végi adócsomag, melyben szerepel, hogy a közös ügyvezetés is megalapozza a kapcsolt vállalati jogviszonyt. 2015.01.01-től ez a szabályozás életbe lép, ez által sokkal több vállalat válik érintetté a transzferárazásban. Előző cikkünkben különféle esettanulmányokat mutattunk be azzal kapcsolatban, milyen tipikus hibákat ejtenek a cégek és milyen következményekre számíthatnak, ha nem tartják be az előírásokat, vagy helytelenül értelmezik azokat. Most folytatjuk a tanulságos történeteket további esettanulmányokon keresztül.
 
Minden magyarországi vállalkozásnak el kell gondolkodnia azon, és legalább egy elsődleges vizsgálatot szükséges elvégeznie, hogy megállapíthassa a következőket:
 
a) Érintett lehet-e a 2 millió forintos transzferár mulasztási bírsággal?
b) Érintett lehet-e kapcsolt vállalkozások bejelentési kötelezettségéhez kapcsolódó 500.000 forintos mulasztási bírsággal?
c) Van-e teendője a szokásos piaci ár elvének be nem tartásához kapcsolódó társasági adóalap módosítási kötelezettséggel kapcsolatosan?
 
Elsődleges és alapvető feladat, hogy tisztában legyünk a kapcsolt vállalkozások körével, és megbízhatóan be tudjuk azonosítani egy cég kapcsolt vállalatait. Ezt követően meg kell vizsgálni a közöttük létrejött ügyleteket az alábbi szempontok szerint:
 
- Piaci körülmények között jöttek-e létre az ügyletek, azaz független vállalkozások között jellemző-e, illetve előfordulhat-e hasonló ügylet?
 
- A cégcsoporton belül létrejött-e hasonló jellegű ügylet olyan formában, hogy a partner egy független vállalkozás volt?
 
- A kapcsolt felek az árazás tekintetében úgy jártak-e el, ahogyan független felek összehasonlítható körülmények között jártak volna el?
 
A gyakorlatban sokszor tapasztaljuk – mivel a körülmények teljesen eltérőek, mint a független felek között -, hogy a vállalkozások nem gondolják át kellőképpen a cégcsoporton belüli árazási metodikát. Gyakori, hogy ingyenesen nyújtanak egymásnak szolgáltatásokat, egymás eszközeit, erőforrásait ellenérték nélkül használják, mely akár a társasági adóhiány mellett még általános forgalmi adó hiányt is okozhat. Ha már felmérésre kerül, hogy bizonyos teljesítmények a másik kapcsolt vállalkozást érintik, akkor szintén sokszor tapasztalható, hogy csak a költségeket rendelik hozzá az adott vállalathoz, de piaci jellegű haszon nem kerül megállapításra.
 
Tipikus hiányosság a könyvek nem megfelelő vezetése, mely jelen esetben azt eredményezheti, hogy nem állapítható meg egyértelműen a kontrolling rendszerből vagy a könyvelésből a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyletek elszámolása, és rengeteg időt vesz el a megfelelő adatok összeállítása. Továbbá szintén gyakran előfordul az is, hogy nem állnak rendelkezésre írásos szerződések az ügyletekhez és jellemzően a külföldi kapcsolt vállalkozások nem biztosítanak megfelelő mélységű és minőségű információt a transzferár teszteléséhez.
 
A fentiekhez kapcsolódóan nézzünk meg néhány példát esettanulmányokon keresztül!
 
1. esettanulmány: Új cég elindítása
 
Egy szállítmányozással foglalkozó hazai vállalatcsoport elhatározta, hogy az újonnan megkötött üzleteit egy induló kapcsolt vállalkozásban szeretné megvalósítani. Ennek megfelelően az új cég megalapításra került, és a szerződéseket már ennek a cégnek a nevében kötötték a megrendelőkkel. Idő hiányában azzal nem foglalkoztak, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges összes eszközt (kamionok, berendezések, felszerelések, stb.) értékesítsék vagy bérbe adják az új vállalkozásnak, és csupán egyetlen főt jelentettek be oda ügyvezetőként. Két év múlva soron következő átfogó adóellenőrzésen az adórevizorok a következőt mondták a főkönyvelőnek: „Megvizsgáltuk a főtevékenység alapján, hogy ekkora nyereségességet nem lehet elérni ekkora létszámmal, az egy főre jutó árbevétel arányos nyereség annyira eltér a piaci átlagtól, hogy mindenképpen alaposan át kell néznünk a transzfer árakat.” Az adóellenőrzés eredményeként megállapításra került 15 millió forint társasági adóalap növelő tétel a már korábban meglévő vállalkozásnál, amiért nem számlázta át az eszköz bérleti díjakat az azokat használó új vállalkozásnak, és ennek megfelelően további 3 millió forint áfa hiány is bekerült a jegyzőkönyvbe. Az alkalmazottak is a régi cégbe voltak bejelentve, de már az újnak végezték a munkát, ezáltal további 12 millió forint társasági adó hiányt is megállapítottak. Célszerű tehát ilyen esetben minden olyan lényegi pontot érinteni, amelyben nyilvánvalóan független felek is megállapodtak volna.
 
2. esettanulmány: Az a bizonyos menedzsment költség
 
Egy nemzetközi cégcsoport belga holding vállalata leányvállalatot hozott létre Magyarországon, melynek fő tevékenysége számítástechnikai eszközök nagykereskedelme lett. A magyar cég a kezdeti veszteséges, vagy éppen nyereséges éveket követően évente 20%-os árbevétel és nyereségnövekedést stabilan fel tudott mutatni. A marketing és értékesítés alapvetően az anyavállalat feladatai közé tartozott, és ezért menedzsment jellegű díjat számlázott az első néhány évben, a magyar cég árbevételéhez képest csekély összegben. Ahogy teltek az évek, folyamatosan egyre több kapcsolt vállalkozás számlázott be menedzsment díjat pénzügyi, kontrolling, IT és egyéb hasonló jellegű tevékenységekért. A szerződések rendelkezésre álltak, azonban a számlák mögött semmilyen teljesítmény elszámolás vagy teljesítési igazolás nem volt, és ezeket nem is lehetett beszerezni a kapcsolt felektől sokadszori kérésre sem. A többi tagvállalat nem értette, hogy ezekre Magyarországon miért van szükség. Időközben a menedzsment jellegű díjak elérték az árbevétel közel 10%-át, és a magyar vállalat nyereségessége 2-3%-os szintre csökkent. Az átfogó adóhatósági vizsgálat során megkérdőjelezték az adóellenőrök a menedzsment díjak tartalmát, és azok feléről megállapították, hogy nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, mert az egyes menedzsmentszerződésekben foglalt tevékenységek többnyire fedték egymást, és nem álltak rendelkezésre olyan bizonyítékok (pl. teljesítési igazolás formájában), melyekkel igazolni lehetett volna a tényleges teljesítéseket. Azok a költség elemek, amelyeket az adóhatóság nem a vállalkozás érdekében felmerült költségeknek minősített, teljes egészükben társasági adó alapot növeltek, és ennek megfelelően értékük 10%-ának megfelelő társasági adót (a késedelmi pótlékkal együtt) be kellett fizetnie a magyar vállalatnak. A megállapításokat követően a cégcsoport belső ellenőrzést rendelt el az összes menedzsment díj tekintetében, és racionalizálta a költség elemeket, valamint felállított egy részletes online kontrolling rendszert, melyben óraszámok alapján lehetett nyilvántartani az egyes szolgáltatási elemeket.
 
3. esettanulmány: Pékség a bajban
 
Egy magyar házaspár tulajdonában két cég állt: az egyik vállalat egy pékség volt, a másik vállalat csemegeboltokat üzemeltetett több ponton is a városban. A pékség ugyanazt az árukészletet értékesítette a csemegeboltokba is, amelyet a hipermarketekbe és más független bolthálózatokba. Az árképzés során azt az elvet érvényesítette a kapcsolt fél felé, amit a független fél felé is: meghatározott forgalom elérése esetén bizonyos kedvezményt határozott meg sávos formában, és a megfelelő százalékos kedvezményt biztosította az adott sávba eső összes vállalkozásnak, többek között a kapcsolt cégnek is. Ez az elv az adóellenőrzés során megfelelő volt és piaci alapúnak került minősítésre. A házaspár azonban nem gondolt arra, hogy a pékség tulajdonában álló teherautók szállítják napi szinten az árukészletet a csemegeboltokba, és ezt ellenérték nélkül végzik. Az adóhatóság tárta fel azt a tényt is, hogy a pékségben egy ötven négyzetméteres helyiségben üzemel az egyik csemegebolt, anélkül, hogy bérleti díjat fizetne kapcsolt vállalkozásának. Erre a két ügyletre vonatkozóan sajnos transzferár nyilvántartás sem készült, ezért kétszer 600.000 Ft mulasztási bírságot szabtak ki a pékségre, valamint az elmaradt számlázás és bevétel eltitkolása miatt további társasági adó és áfa hiány is megállapításra került.
 
Kerüljük el a fenti eseteket, és lehetőség szerint gondoljuk át előre a kapcsolt vállalkozásokkal megkötendő ügyleteket a legfontosabb üzleti szempontok szerint. A már korábban megvalósult ügyleteket célszerű szakértővel felülvizsgáltatni, hogy ne érjenek minket hasonló meglepetések.
 
Fenti cikkünk 2014. november 13-án jelent meg a www.ado.hu weboldalon.
Kép forrása: Image courtesy of iosphere at FreeDigitalPhotos.net 

Segítségre, információra van szüksége? Kattintson ide!

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről