Transzferár kockázatok

Transzferár nyilvántartás kockázatok

Kiemelt kockázatot és magas összegű bírság veszélyt jelent minden olyan cég számára a transzferárazás, amely kapcsolt vállalkozásokkal rendelkezik.

Milyen kockázatok merülhetnek fel és kiket érinthet?

A transzferárazáshoz alapvetően NÉGY típusú adókockázat tartozik:

1. Transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség megsértése 

Kockázat: kapcsolt ügyletenként és évenként 2 mFt-os mulasztási bírsággal sújtható

Mivel a nyilvántartások készítésének elmulasztása jogvesztő hatályú, így felelőssége a Vállalkozás első számú vezetőjének áll fenn.
A transzferár nyilvántartások elkészítésének határideje: az adott évről szóló Társasági adóbevallás beadásának dátuma, de legkésőbb az adóévet követő május 31.

2. Transzferár nyilvántartás formai kellékeinek megsértése 

Kockázat: az Adóhatóság mérlegelési jogkörétől függően 0-2mFt-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, azonban eddigi tapasztalatok alapján nem jellemző a maximális összeg kiszabása

A transzferár dokumentációk felülvizsgálata keretében általában erre vonatkozóan átvállalható felelősség a Vállalkozástól a tanácsadók részéről.

Jogszabályi háttér:
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről: 172.§.

(1)e)a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. §-ban meghatározott esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit).

(16)Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az (1) bekezdés e) pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés előző mondata alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. E bekezdés alkalmazásában az ismételt jogsértésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a két egymást követő mulasztás között 2 évnél több telt el.

 3. Kapcsolt vállalkozások bejelentési és kijelentési kötelezettsége 

Kockázat: elmaradt bejelentésenként 500eFt-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható

A Vállalkozás első számú vezetőjének feladata és felelőssége a kapcsolt vállalkozások be- és kijelentése, mely jogvesztő határidejű (szerződéskötéstől illetve szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül kell megtenni).

Jogszabályi háttér:

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről: 23.§.

(4)Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz

a) a tényleges üzletvezetés helye áthelyezésének időpontját és az érintett másik államot, ha a tényleges üzletvezetésének helyét Magyarország területéről másik állam területére helyezi át,

b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül.

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről: 172.§.

(1)A (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha

a) a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti

4. Szokásos piaci ár elvének megsértése

Kockázat: társasági adó alap utólagos módosítása, adóhiány, adóbírság (adóhiány 50%-ig terjedhet), késedelmi pótlék (jegybanki alapkamat kétszerese)

Az átvizsgálandó ügyletek tekintetében a Vállalkozás által alkalmazott árak szokásos piaci ár voltának alátámasztását a tanácsadók átalában megvizsgálják, az alátámasztást véleményezik, szükség esetén kiegészítik, módosítják. Amennyiben véleményük szerint az alkalmazott ár nem felel meg a szokásos piaci árazás elvének, erre a Vállalkozás figyelmét felhívják, azonban e tekintetben a felelősség a továbbra is a Vállalkozás első számú vezetőjénél áll fenn. Kivételt képez ez alól, ha a megbízás tárgya kifejezetten a szokásos piaci ár (ártartomány megállapítása) egy jövőbeni ügylet tekintetében.

Jogszabályi háttér:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

18. § (1)Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét

a) csökkenti, feltéve, hogy

aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és

ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint

ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;

b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről