Transzferár esettanulmányok 6. rész - Külföldi anyavállalati dokumentáció

Külföldi anyavállalat transzferár dokumentációja

Gyakran kérdezik meg a cégvezetők, hogy a külföldi anyavállalatuk által elkészített transzferár dokumentációt vajon elfogadja-e a magyar Adóhatóság?

A cégvezetők nincsenek könnyű helyzetben, amikor szeretnék felhívni a külföldi tulajdonosok figyelmét a magyar tagvállalatot érintő transzferár kockázatokra.

A hazai szokásos piaci árazást érintő szabályok amellett, hogy bonyolultak és nehezen követhetőek a változások, még hatalmas összegű bírság tétel (2 millió Ft / nyilvántartás) is a vállalkozások feje felett lebeg. Ez más országokra nem igazán jellemző, hogy csupán a transzferár dokumentáció hiánya már szankciókat eredményez. Ráadásul a témakört még a jogértelmezési bizonytalanság is különösen veszélyessé teszi.

Amikor a cégvezető tájékoztatni próbálja a tulajdonosokat, akkor gyakran csak annyi történik, hogy kapnak egy általában angol nyelvű anyavállalati transzferár nyilvántartást, ami valamilyen formában bemutatja a cégcsoporton belüli ügyleteket.

Az egyik ügyvezető például nagyon hosszadalmas folyamaton keresztül, sok-sok e-mail váltás és telefon-konferencia segítségével tudta elfogadtatni a külföldi tagvállalatok vezetőivel, hogy a költségek alátámasztásához pontos és korrekt leírás szükséges a költségek tartalmáról, elemeiről, allokációs kulcsról, margin-ról. Ha ez nem áll rendelkezésre írásos formában a költséget elszámoló vállalatnál, és nem rendelkezik részletes teljesítés igazolással, akkor bonyolult bizonyítási procedúra elé nézhet egy NAV ellenőrzés során.

Az anyavállalati dokumentációval elkerülhető a bírság?

A külföldön készített transzferár dokumentációk általában tartalmaznak transzferár-elemzést is, ami bemutatja az alkalmazott módszert, és az annak eredményeként kapott piaci árat, amelyet a belső szabályzatnak megfelelően, csoporton belüli ügyleteik során alkalmaznak a felek.

Azonban sokszor előfordul, hogy a magyar társaság – bizonyos okok miatt – nem a belső szabályzatnak megfelelő árazással bonyolítja ügyleteit. Iyenkor a külföldi dokumentációban bemutatott elemzés nem lesz alkalmazható a magyar társaság ügyletei során alkalmazott árak piaci mértékének bemutatására.

További problémákat okozhat, ha a külföldi dokumentáció a magyar társaság kapcsolt ügyleteit egyáltalán nem, vagy csak részben mutatja be, ezért ezen ügyletek nyilvántartásait a magyar társaságnak még külön el kell készítenie.

Mit tehetünk a kockázat minimalizálása érdekében?

Így nagyon fontos a külföldi transzferár nyilvántartást részletesen áttekinteni, hogy minden formai és tartalmi kelléket tartalmaz-e, amit a PM Rendelet előír, hiszen a külföldi jog eltérő elemek bemutatását írhatja elő. Ha bármilyen információ, adat hiányzik  belőle, akkor szükséges azt kiegészíteni, illetve kibővíteni a hiányzó ügyletekkel.

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről