Transzferár dokumentáció készítése – 1. rész

A transzferár dokumentáció elkészítése még napjainkban is kihívást jelentő feladat. Bár a transzferár szabályozás több évtizede létezik Magyarországon, a transzferár nyilvántartási rendszer az elmúlt években jelentősen átalakult. A megváltozott előírások mellett a hazai és nemzetközi szervezetek egyre több és komplexebb tartalmú iránymutatást készítettek elő és hoztak nyilvánosságra, melyek a különböző transzferárazási témakörökre igyekeznek eligazítást, támpontokat biztosítani. Az adóhatósági ellenőrzési gyakorlat és a bírósági esetek számos olyan valós helyzetre irányítják rá a figyelmet, melyekből folyamatosan lehet tanulni és újabb jogszabályokat alkotni. Cikksorozatunkban a transzferár dokumentáció elkészítéséhez biztosítunk gyakorlati tudnivalókat.

A folyamatosan változó és összetettebbé váló szabályozási környezet a vállalkozások számára egyre jelentékenyebbé teszi a döntést: megbízzanak-e külső szakértőt, vagy készítsék el vállalaton belül a transzferár dokumentációt? A döntéshozatalhoz célszerű a következőket is figyelembe venni.

Amikor felmerül a transzferár dokumentáció készítésének igénye, minden további lépés (például árajánlatkérés) előtt az alábbiakat szükséges megvizsgálni:
 

1. Transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett-e az adott vállalat?

Ez számos országban – így Magyarországon is – egy bizonyos vállalati mérethez kötött. Hazánkban a középvállalati és nagyvállalati méret esetén kötelező a transzferár dokumentáció, azonban a méretet nem a vállalat, hanem a cégcsoport szintjén kell meghatározni, ami szintén egy külön feladat lehet.

2. Egyértelmű és pontosan meghatározott a kapcsolt vállalkozások köre, valamint a velük megvalósult különféle tranzakciók?

A gyakorlatban ez a vállalatnál mélységi kutatómunkát jelent, hiszen szükséges hozzá a cégcsoport tulajdonosi struktúrája, a pontos szavazati arányok és az ügyvezetői egyezőségek ismerete. Ha a kapcsolati lista teljes, szükséges a kapcsolt vállalatokkal kötött (szóbeli és írásbeli) szerződések feltárása, számlázott és egyéb ügyletek rögzítése, a vevői és szállítói kapcsolatok és főkönyvi, illetve analitikus könyvelési adatok alapján.

3. Pontosan meghatározásra került-e, hogy mire kell transzferár dokumentációt készíteni?

Nem minden kapcsolt vállalati tranzakció (szerződés, ügylet) esetén kötelező a dokumentáció, léteznek mentességek, értékhatároktól függő egyedi szabályozások, az egymáshoz tartozó tranzakciókat pedig egymással összefüggésben, együtt kell vizsgálni.

4. Szokásos piaci ár elv alkalmazási és a bejelentési kötelezettségek teljesítésével tisztában van-e a vállalat?

Bár nem minden kapcsolt vállalati tranzakció dokumentálandó, viszont a szokásos piaci ár elvét a mentesülő ügyleteknél is biztosítani kell. Ennek hiányában adóhiány keletkezhet, melynek eredményeként adóbírság, késedelmi pótlék jelentkezhet. Ez jelenthet egyszerűsített vizsgálatot, illetve akár külön transzferár szabályzat felállítását is (lásd később), melyben általánosan rögzíti a vállalat a kapcsolt vállalati ügyletei során alkalmazott árképzési és bizonyítási elveket. Mindamellett azokat a kapcsolt vállalkozásokat, melyekkel volt üzleti, gazdasági kapcsolat (adásvétel, szolgáltatás, kölcsön, apport, cash-pool, devizaváltás, ingyenes szolgáltatás, követelés átruházás, engedményezés, tárgyi eszköz eladás, stb.) az első tranzakciót követő 15 napon belül jelenteni kell az adóhatóság (NAV) felé, mulasztási bírság terhe mellett (500.000 Ft-ig terjedően / bejelentés).

A cikket itt tudja teljes terjedelmében elolvasni:

https://ado.hu/ado/transzferar-dokumentacio-keszitese-1-resz/