Szokásos piaci ár meghatározása - Módszerek 4.rész

Blogsorozatunk 4. részében egy újnak tekinthető módszerrel, az Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel foglalkozunk.

Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer azt a – megfelelő vetítési alapra vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet a vállalkozás az ügyleten realizál. Megfelelő alap lehet pl. költségek, árbevétel, eszközök, stb.

Hasonlóan működik, mint a költség és jövedelem módszer illetve a viszonteladási árak módszere. A vállalkozás a kapcsolt ügylet során keletkező nyereséget annak a nettó nyereségnek az alapján kívánja meghatározni, amelyet ugyanaz a vállalkozás összehasonlítható független ügyletben is realizál.

Amennyiben ilyen adat nincs, akkor az a nyereség lehet támpont, amelyet egy független vállalkozás összehasonlítható ügyletben realizálhatott volna.

Mit érdemes még tudnunk erről a módszerről?

A költség és jövedelem módszer általában a termelés közvetlen és közvetett költségei után számított hasznot alkalmazza, míg a nettó nyereségen alapuló módszer a vállalkozás egésze működési költségeinek beszámítása utáni haszonnal dolgozik.

A nettó nyereség lehet pl. eszközmegtérülési, illetve árbevétel arányos üzemi nyereség.

Az ügyleti nettó nyereség módszer előnye, hogy elegendő csak az egyik vállalkozásra figyelembe venni a funkció elemzést.

Alkalmazta már ezt a módszert? Írja meg nekünk tapasztalatait!