Mikor alkalmazhattunk egyszerűsített transzferár nyilvántartást?

Az egyszerűsített nyilvántartások áttekintésénél először a 2011. 12. 31-éig érvényes szabályokat fogjuk vizsgálni, a második részben pedig bemutatjuk, hogy 2012-től milyen változások történtek e téren.

A szabályokat a Transzferár Rendelet (22/2009. PM Rendelet) tartalmazza, ez alapján nézzük végig az egyszerűsítési lehetőségeket. Kapcsolt vállalati ügyletlistánkat magunk mellé téve jelöljük is be egyben, hogy melyekre alkalmazhatóak a könnyítési lehetőségek.

Egyszerűsített nyilvántartások feltételei

a szerződés alapján történő teljesítések értéke:

1. általános forgalmi adó nélkül számított
2. szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg
3. a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban.

Bontsuk ki ezt egy kicsit!

Azt olvashatjuk, hogy a „szerződések alapján történő teljesítések értéke”.. Mi a teendő abban az esetben, ha nincs szerződés? Amennyiben pl. csak számla és/vagy teljesítés igazolás, illetve megrendelő vagy email áll a rendelkezésünkre, alapvetően nem probléma. A felek nem kötelesek a szerződést minden esetben írásba foglalni, hiszen a szóbeli szerződés is szerződésnek minősül, figyelembe véve a PTK (Polgári Törvénykönyv) előírásait.

(PTK. 216. § (1) Szerződést jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni. A szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni.)

Az általános forgalmi adó nélkül számított érték egyértelmű, tehát a nettó értékkel szükséges számolnunk.

Itt jön az újabb tétel: „szokásos piaci áron” kell figyelembe venni az ügyleti értéket. Tehát ha nem szokásos piaci áron valósult meg az ügylet (illetve ehhez kapcsolódóan a társasági adó alapját módosítottuk), akkor itt már a szokásos piaci áron számított ügyleti értékkel dolgozzunk.

Az 50 millió forint értéket pedig nem csak az adott üzleti évre vonatkozóan kell érteni, hanem egészen az adott szerződés megkötésétől számítva a vonatkozó adóév végéig.

E kitételnek a jelentőségét nem győzőm hangsúlyozni, mert gyakran csak a tárgyévi ügylet kerül figyelembe vételre.

Ha az eddigi feltételeknek sok ügyletünk megfelel, akkor jók a kilátások, viszont a Rendelet még egy fontos dolgot előír:

„Az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – az e rendelet szerint összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni.”

Tehát még mielőtt rábólintanánk az egyszerűsített ügyletekre, szükséges, hogy megnézzük az összevonási lehetőségeket is (erről bővebben itt olvashat).

A fenti előírás a 2009-2011-es évekről készült transzferár dokumentációk esetében alkalmazható. Tehát érdemes a régebbi nyilvántartásainkat is felülvizsgálni a 2 millió Ft-os ügyletenkénti mulasztási bírság elkerülése érdekében.

Szeretne egy egyszerűsített transzferár dokumentáció mintát?

Írjon egy e-mailt a zsuzsa.lakatos@taxrevolutions.hu címre vagy jelezze itt és hamarosan küldöm!