Kapcsolt vállalkozások beazonosításának kérdései

Kapcsolt vállalkozások beazonosításának kérdései

A kapcsoltsági átvilágítás jelentőségéről és buktatóiról szóló esettanulmány sorozatunk második részében a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyok beazonosításának tipikus kérdéseit járjuk körül. Az Olvasónak lehetősége nyílik átgondolni, hogy milyen hibákat lehetne már a folyamat elején elkerülni, ehhez kérdéseket teszünk fel, a következő részben pedig megnézzük a válaszokat!

Esettanulmány sorozatunk első részében bemutattuk, hogy egy cégcsoport esetében milyen kapcsoltsági fogalmak vizsgálata lehet szükséges és az egyes fogalmak milyen legfontosabb adóügyi kötelezettséghez kapcsolódhatnak. Elkezdjük a fogalmakat sorban áttekinteni.

Az első fogalom az Art. szerinti, illetve a Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozás definíció volt. Az Art. 7. § tartalmazza az értelmező rendelkezéseket és ezek között a 28. pontban találjuk meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát, mely szerint:

„Kapcsolt vállalkozás: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) szerinti kapcsolt vállalkozás.”

Látható tehát, hogy a hatályos szabályozás szerint már nincs külön fogalomrendszere a kapcsolt vállalkozási viszonynak az adózás rendjéről szóló törvénynek (Art.), hanem visszahivatkozik a fogalom tekintetében a Tao. törvény szerinti definícióra!

Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozás

Először megvizsgáljuk a fogalmat, ezt követően az esettanulmány alanyát képező cégcsoport tekintetében tesszük fel a kérdést, hogy a cégháló alapján be lehet-e azonosítani kapcsolt vállalkozási viszonyokat. Az Olvasónak lesz lehetősége a kérdéseket átgondolni, mert a megoldással csak a következő részben jelentkezünk.

A Tao. tv. 4. §-a tartalmazza a fogalmakat, ezek között pedig a 23. pontban találjuk meg a kapcsolt vállalkozás definíciót.

kapcsolt-vallalkozas-webinar2

Részletekért kattintson a képre!

Kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,

g) az a)-c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony a 11. pont, az 53. pont és a 8. § (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazati jog részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni.

Folytatás ide kattintva olvasható!

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről