Innovációs járulék fizetésére kötelezettek körének bővülése 2019-től

Innovációs járulék fizetése 2019

Az új adócsomagot tartalmazó, 2018. július 20-án elfogadott T/625. számú törvényjavaslat a Magyar Közlöny 2018. július 25-én megjelent 117. számában került kihirdetésre. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény tartalmazza többek között az innovációs járulék szabályainak módosítását is.

2019. január 1-i hatállyal módosul a tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény, mely az innovációs járulék-kötelezettséget előíró szabályokat is tartalmazza.

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a járulék fizetésének kötelezettsége alól:)

„a) a Kkv. tv. szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság,”

A jövőre életbe lépő változás lényege, hogy az innovációs járulék fizetésére azok a vállalkozások is kötelezetté válnak, amelyek az önálló mutatószámai alapján nem lennének azok, de a partner- és kapcsolódó vállalkozásaikkal összeszámított adatok azt eredményezik, hogy elérik a középvállalkozási méretet az üzleti év első napján.

Alapvetően kétféle vállalat-típust érinthet a változás:

  1. multinacionális cégcsoportok hazai leányvállalatait, amelyek esetében eddig nem kellett összeszámítani a mutatószámokat a külföldi anyavállalat és a cégcsoport többi tagjának mutatószámaival,
  2. hazai cégcsoportok tagvállalatait, amelyek esetében eddig szintén nem volt hatályban az összeszámítási szabály.

Milyen mutatószámokat kell összeszámítani?

  • összes foglalkoztatotti létszám
  • éves nettó árbevétel
  • mérlegfőösszeg

Mely vállalkozásokkal szükséges a mutatószámokat összevonni?

Partnervállalkozásokkal: amelyben a vizsgált cégnek egyedül vagy kapcsolt vállalkozásaival együtt a szavazati vagy tulajdoni aránya legalább 25% és legfeljebb 50%

  1. Példa: „A” vállalkozásnak 30%-os részesedése van „B” vállalkozásban. Ebben az esetben „A” vállalkozás mutatószámaihoz hozzá kell adni „B” vállalkozás mutatószámainak 30%-át.
  2. Példa: „A” vállalkozásnak 10%-os részesedése van „B” vállalkozásban, és „A” vállalkozás 100%-os tulajdonosának, „C” vállalkozásnak 30%-os részesedése van „B” vállalkozásban. Ekkor (vizsgált vállalkozás az „A”) „A” vállalkozás mutatószámaihoz hozzá kell adni „B” vállalkozás mutatószámainak 40%-át. De ebben az esetben hozzá kell adni „C” vállalkozás mutatószámainak 100%-át is, mert „C” vállalkozás kapcsolódó vállalkozás lesz (lásd később).
  3. Példa: „A” vállalkozásnak 25%-os részesedése van „B” vállalkozásnak, amelynek 75%-os tulajdonosa „C” vállalkozás. Először „B” és „C” vállalkozás mutatószámait kell 100%-ban összeadni (kapcsolódó vállalkozások), majd az ilyen módon összeadott mutatószámok 25%-át kell hozzáadni „A” vállalkozás mutatószámaihoz.

Kapcsolódó vállalkozásokkal: amelyben a vizsgált cégnek többségi tulajdona vagy szavazati aránya van, vagy amely a vizsgált cégben rendelkezik többségi tulajdonnal vagy szavazati aránnyal.

  1. Példa: „A” vállalkozás 100%-os tulajdonosa „B” vállalkozás, melynek 100%-os tulajdonosa „C” vállalkozás, melynek van egy 60%-os tulajdonában álló leányvállalata („D”) vállalkozás. Ez esetben „A” vállalkozásnak mindhárom másik cég kapcsolódó vállalkozása, így „A” vállalkozás mutatószámaihoz hozzá kell adni „B”, „C” és „D” vállalkozás mutatószámait is 100%-ban.
  2. Példa: „A” vállalkozásnak van egy 51%-os tulajdonában álló leányvállalata („B” vállalkozás), melynek van egy „C” vállalkozásban 30%-os üzletrésze. Ekkor először „B” vállalkozás mutatószámaihoz hozzá kell adni „C” vállalkozás mutatószámainak 30%-át, majd ehhez hozzá kell adni „A” vállalkozás mutatószámait 100%-ban.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy kapcsolódó vállalkozási viszonyt hoz létre az is, ha egyik vállalkozás jogosult a másik vállalkozás tekintetében a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválasztására vagy visszahívására.

Emellett a Kkv. törvény (2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról) még további rendelkezéseket is tartalmaz, de talán az egyik leggyakoribb még a következő helyzet:

Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a fentiek szerint meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.

  1. Példa: Két magánszemély (nem közeli hozzátartozók) 50-50%-ban tulajdonosok egy „A” vállalkozásban és egy „B” vállalkozásban. „A” vállalkozás termékeket állít elő, amelyeket „B” vállalkozásnak elad és az értékesíti a termékeket a külpiacon. Ez esetben „A” és „B” vállalkozás kapcsolódó vállalkozások, mert mindkét cégben a két magánszemély együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik és a két cég szomszédos piacon működik, a mutatószámaikat 100%-ban össze kell adni.

Fontos, hogy a besorolást minden potenciálisan érintett vállalkozás szemszögéből külön-külön meg kell vizsgálni. Azaz, bármelyik vállalkozás ma Magyarországon potenciálisan érintett lehet 2019-től innovációs járulék fizetésében és bevallásában, hiszen

  • ha rendelkezik vállalati tulajdonosokkal egy cég, vagy van üzletrésze, akkor ezek arányai és a további tulajdonosok vizsgálandóak (ki kell deríteni a közvetlenül és közvetve kapcsolódó vállalkozásokat és partnervállalkozásokat),
  • ha magánszemély tulajdonosokkal rendelkezik egy cég, akkor nyilatkoztatni kell a tulajdonost/tulajdonosokat, hogy egyedül, vagy több tulajdonos együtt (nem szükséges, hogy közeli hozzátartozók legyenek) rendelkezik-e pl. többségi tulajdonnal más vállalkozásban, amely azonos vagy szomszédos piacon működik.

Hogyan kell értékelni az összevont mutatószámokat?

Azt kell vizsgálni, hogy az összevont mutatószámok alapján a vállalkozás marad-e továbbra is mikró- vagy kisvállalkozás. Ha igen, akkor továbbra sem kell innovációs járulékot fizetnie. A Kkv. törvény szerint:

A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

  1. a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
  2. b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül pedig kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és

b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A továbbiakban a kisvállalkozási kategóriát fogjuk részletesebben megvizsgálni, hiszen itt billenhet át egy vállalkozás az innovációs járulékfizetésbe.

Tehát 50 főt elérő összevont létszám esetén már nem beszélhetünk kisvállalkozásról. Ha az összevont mutatószám maximum 49 fő, akkor, ha a másik két mutatószám (éves nettó árbevétel, mérlegfőösszeg) közül mindkettő határérték feletti, akkor szintén nem beszélhetünk kisvállalkozásról.

  1. Példa: Az összevont létszám 55 fő, az összevont árbevétel 8 millió EUR, az összevont mérlegfőösszeg 3 millió EUR. Nem beszélhetünk kisvállalkozásról, a cég kötelezett innovációs járulék fizetésére.
  2. Példa: Az összevont létszám 45 fő, az összevont árbevétel 12 millió EUR, az összevont mérlegfőösszeg 6 millió EUR. Kisvállalkozásról van szó, a cég nem kötelezett innovációs járulék fizetésére.

Mely évek adatait kell figyelembe venni a vállalati méret meghatározásához?

A mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni.

Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.

Mindez azt jelenti, hogy adott esetben lehetséges, hogy nemcsak a 2019. január 1-i állapotra vonatkozóan szükséges megállapítani a vállalati méretet, hanem 2018. január 1-i és 2017. január 1-i állapotra vonatkozóan is.

Tehát naptári évvel megegyező üzleti év esetén:

  • 01.01-én a 2016-2017. évi
  • 01.01-én a 2015-2016. évi

beszámoló adatokat kell megvizsgálni, mégpedig úgy, hogy az adott napon érvényes „kapcsolati háló” szerinti adatokat kell figyelembe venni.

  1. Példa: 2016-2017. évi beszámoló adatok alapján az összevont létszám mindkét évben 50 főt eléri, akkor 2019-ben egyértelmű az innovációs járulék fizetési kötelezettség.
  2. Példa: 2016. évi beszámoló alapján még nem éri el az összevont létszám (és a másik két mutatószám sem) az 50 főt, de a 2017. évi beszámoló alapján már igen. Ekkor meg kell vizsgálni a 2015. évi beszámoló szerinti összevont adatokat. Ha sem a 2015. évi, sem a 2016. évi beszámoló adatok alapján nem éri el az összevont létszám (vagy a másik két mutatószám egyszerre) a határértéket, ez azt jelenti, hogy 2018.01.01-én még kisvállalkozás volt a cég, tehát hiába lenne 2019.01.01-én középvállalkozás, még nem válik azzá, tehát nem áll fenn innovációs járulék fizetési kötelezettség.
  3. Példa: ha a 2. példát tovább folytatva azt látjuk, hogy a 2018.01.01-i vállalati méret nem állapítható meg egyértelműen a 2015. és 2016. évi beszámolók adataiból, mert egyik évben eléri az összevont mutatószám (vagy a létszám külön, vagy az árbevétel és mérlegfőösszeg együtt) a határértéket, a másik évben nem, akkor meg kell vizsgálnunk a 2017.01.01-i állapotot is.

Mi az innovációs járulék fizetésének alapja és mértéke?

A járulék alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalaprész összegével.

A járulék mértéke a járulékalap 0,3%-a.

Érdemes tehát már most megvizsgálni, hogy az eddig mentesülő vállalkozások biztosan jövőre is mentesülnek-e, vagy pedig be kell tervezni az érintett vállalkozás költségvetésébe az innovációs járulék (és az előlegek) összegét is.

2019. január 1-én rendelkezésre álló két utolsó beszámoló naptári évvel megegyező üzleti éves vállalkozás esetén a 2017. évi és a 2016. évi beszámoló, tehát akár már most ki lehet kalkulálni a mutatószámokat. Ha pedig most még nem egyértelmű, hogy mely cégek minősülnek kapcsolódó vállalkozásoknak és partnervállalkozásoknak, elegendő idő áll rendelkezésre ezek megállapításához.

Cikkem az 5percadó oldalán jelent meg 2018.08.09-én.

Kép forrása: https://www.freeimages.com/photo/world-lamp-1236637

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről