Egyszerűsítések a transzferárban 2011-től

Előző blogbejegyzésemben arról volt szó, hogy mikor alkalmazhattunk egyszerűsített nyilvántartási formát.

Az egyszerűsített transzferár nyilvántartás tartalmazza:

1. az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét;
2. a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát;
3. a szokásos piaci árat;
4. az elkészítés és a módosítás időpontját.

A 22/2009. PM Rendelet 2012. január 1-től életbe lépett rendelkezései alapján megszűnt az egyszerűsített nyilvántartás készítésének a lehetősége.

2012-től már nem is kell transzferár nyilvántartást készíteni, ha

a szerződés alapján történő teljesítések értéke (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál - az összevonás tényétől függetlenül - az e rendelet szerint összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni.

Ez egy átmeneti rendelkezés, tehát már a 2011. évre vonatkozó kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre is lehet alkalmazni.

Figyeljük meg, hogy ebben az esetben sem évenként kell figyelni az 50 millió Ft-os értékhatárt, hanem a teljes szerződéses időszakra!

Ezért alaposan vizsgáljuk meg az ügyleteket és térképezzük fel, hogy

• mikor kötöttük a szerződést,
• ha nincs írásos szerződés, akkor mikor indult az ügylet számlázása,
• milyen összevonható ügyletek léteznek,
• az összevonható ügyleteket együtt figyeljük,
• mekkora értéket képviselt(ek) az ügylet(ek) az első számlától évenként,
• és mekkora az első számlától az (összevont) ügyleti érték 2011.12.31-ig illetve 2012.12.31-ig.

Ha ezeket a szempontokat szem előtt tartjuk, akkor nagy valószínűséggel nem fogunk tévedni a nyilvántartási forma meghatározásánál.

Ne feledjük el, ha nem megfelelő nyilvántartási formát választunk, akkor ugyanúgy kiszabható az ügyletenkénti 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírság, mintha egyáltalán nem készült volna nyilvántartás, ezért érdemes ezeket az éveket is felülvizsgálni.