Fióktelep adózása

Tudta, hogy fióktelepnek is szükséges transzferár nyilvántartást készítenie, ha az alapító külföldi vállalattal ügyleteket kötött? A 2014-es nyilvántartások elkészítésének határideje pedig vészesen közeleg! Mit kell tudni a fióktelepekről? Olvassa el gyorstalpalónkat és legyen képben.

Ellenőrzött külföldi társaságok

Nemcsak a kapcsolt vállalkozásokkal kötött ügyletek hordozzák magukban a 2 millió forintost mulasztási bírság veszélyét, hanem az ellenőrzött külföldi társaság részére kifizetett összegek is. Megmutatjuk, mire figyeljen!

Előzetes árképzési megállapodás

Tudta, hogy a transzferár kockázatokat úgy is megelőzheti, hogy megállapodást köt a NAV-val? Milyen lépéseket kell tenni ehhez és mennyibe kerül a NAV szakembereinek a munkája?

Számla- és nyugtaadás szabályai

A számla és nyugta helyes formában történő kiállítása még mindig az egyik legnagyobb kockázatot hordozó tényező a vállalkozások életében. Tudta, hogy akár egy hiányzó adat a számlán ÁFA-hiányt vagy mulasztási bírságot alapozhat meg? A héten megjelent a NAV 2015-ös tájékoztató füzete a számla és nyugta kibocsátás szabályairól, melyből most összefoglaltuk a lényegi pontokat.

Számít a cégméret az adózásban
Minden hazai vállalkozásnak kötelező lenne elvégeznie a KKV méret szerinti besorolást a tárgyév első és utolsó napján, hiszen több adónem tekintetében fordulnak elő olyan előírások, amelyek csak egy adott vállalati kategóriát érintik: pl. KKV adókedvezmény, innovációs járulék, transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség. A következőkben a vállalati kategória besorolás fő szabályait tekintjük át.
Társasági adó csökkentése

A hazai vállalkozások számos módon csökkenthetik fizetendő társasági adójukat. Ezekről az adócsökkentési tényezőkről nem biztos, hogy minden vállalkozó és könyvelő értesült, ezért a 2014-es év zárási munkálatai során célszerű végignézni, kinél milyen kedvezmény vehető figyelembe. Cikksorozatunkban tippeket adunk, hogyan lehet akár komoly összegeket megspórolni a társasági adóból.

Transzferár esettanulmányok

Kiket és milyen formában érint a transzferárazás és a szokásos piaci ár alkalmazásának kötelezettsége?

Bár a kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióira vonatkozó speciális szabályok már több mint tíz éve jelen vannak a magyar adójogban, mégsem látható át egyértelműen a rendszer. Továbbra is bonyodalmakat okoz a kapcsolt vállalkozások beazonosítása és a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség meghatározása. Cikkünkben néhány életből vett példát mutatunk be arról, hogyan kezelik a vállalkozások a transzferár feladataikat.
A szokásos piaci ár elve

Kapcsolt (egymástól nem független) vállalkozások között létrejövő gazdasági kapcsolatok tekintetében a NAV elsősorban azt ellenőrzi, hogy az általuk alkalmazott árak (elszámoló árak vagy transzfer árak) megfelelnek-e a szokásos piaci ár elvének. Mit jelent a szokásos piaci ár elve és miért van szükség az alkalmazására?

KKV méret megállapítása

A vállalkozások KKV törvény szerinti méret besorolása (mikro-, kis-, közép- vagy nagyvállalkozás) több adónem tekintetében is hangsúlyos. Többek között például transzferár dokumentációt a közép- és nagyvállalatoknak kell készíteniük, de ugyanennek a körnek volt 2012 és 2014 között innovációs járulék fizetési kötelezettsége is.

A mutatószámok vizsgálatáról és a KKV besorolásról az Adó Online-on ma megjelent cikkünkben olvashatnak részletesen!

Új transzferár szabályok 2015.

Milyen változások történtek a transzferár szabályozásban 2015-től?

Idei hatályba lépéssel több jogszabály is változott, ami érinti a transzferár szabályozást és a kapcsolt vállalkozások egymás közötti elszámolásainak adóvonzatait. Bekerült a társasági adó törvénybe az adatbázisok használatához kapcsolódó „interkvartilis tartomány” fogalma, és ehhez kapcsolódóan a transzferár rendelet is számos változást hozott. Vajon milyen hatással lesz a módosítás a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett vállalkozásokra, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a könyvelőknek és az ügyvezetőknek?