Cikksorozatunkban aktuális részében a csoportos társasági adóalanyiság és a kapcsolt vállalkozások közötti társasági adóalap módosítási és transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség viszonyát vizsgáljuk meg, és igyekszünk eloszlatni az ezzel kapcsolatos tévhiteket.

1) A csoportos tao alanyiságban résztvevőnek nem kell transzferár dokumentációt készíteniük

A társasági adócsoportot létrehozó kapcsolt vállalkozásoknak fő szabály szerint nem kell transzferár dokumentációt készíteniük. Fontos szabály azonban, hogy ez csak azokra az ügyletekre, tranzakciókra érvényes, amelyeket az adócsoport tagjai egymás között valósítanak meg.

Cikksorozatunkban eloszlatjuk a legnépszerűbb tévhiteket a transzferár nyilvántartásról és bemutatjuk azokat a tényeket, amelyekre alapozva eligazodhatunk a kapcsolt vállalkozások legnagyobb kihívását jelentő adóproblematikájában.

1) A piaci ár csak egy megadott ár lehet

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árat hívjuk transzferárnak, ami nem feltétlen egyezik meg a piaci árral. A különbséget az adóalanyoknak egymás között rendezniük kell, vagy számlakorrekció, vagy adóalap módosítás formájában. A transzferárazás egyik kulcskérdése tehát, hogy a piaci árat hogyan kell megállapítani. Erre vonatkozóan a Tao. tv. tartalmazza az alkalmazható módszereket.

Cikksorozatunkban eloszlatjuk a legnépszerűbb tévhiteket a transzferár nyilvántartásról és bemutatjuk azokat a tényeket, amelyekre alapozva eligazodhatunk a kapcsolt vállalkozások legnagyobb kihívását jelentő adóproblematikájában.

1) Transzferár nyilvántartást csak a multiknak kell készíteniük

Transzferár nyilvántartást nemcsak a multinacionális vállalatcsoportoknak kell készíteniük. A magyar vállalkozások transzferár nyilvántartás készítési kötelezettsége nem attól függ, hogy nemzetközi cégcsoport tagjai vagy sem. A transzferár jelenleg (és ez már több évtizede elmondható) nemcsak nemzetközi adózási témakör. Két belföldi vállalkozás esetében is vizsgálandó a transzferár, és annak megfelelősége, piaci ár jellege.

Kapcsolt vállalkozások és transzferár - összefoglaló cikksorozatom az alapokról:

1. rész: Elszámoló ár hatásai és lényege példákkal
https://5percado.hu/kapcsolt-vallalkozasok-transzferar-hatasok-1-resz/

2. rész: Piaci ármegállapítás módszerei és lépései
https://5percado.hu/kapcsolt-vallalkozasok-transzferar-hatasok-2-resz/

3. rész: Transzferár dokumentáció jelentősége, kinek kötelező, hogyan épül fel, miben változott 2018-tól
https://5percado.hu/kapcsolt-vallalkozasok-transzferar-hatasok-3-resz/

Remélem, hasznos segítség lesz!

Közeleg a 2017. évről szóló transzferár nyilvántartások elkészítésének határideje. A vállalkozásoknak legkésőbb 2018. május 31-ig el kell készíteniük a nyilvántartásaikat, de ha a társasági adóbevallásukat ennél korábban nyújtják be, akkor a nyilvántartás készítési határidő a bevallás benyújtásának a napja.

Közeleg a 2017. évről szóló transzferár nyilvántartások elkészítésének határideje. Az adózóknak a társasági adóbevallásuk benyújtásának napjáig, de legkésőbb 2018. május 31-ig rendelkezniük kell transzferár nyilvántartásokkal, ha ennek vezetésére kötelezettek. Vajon milyen esetekben nem kell mégsem transzferár dokumentációt készíteni?

Egy külföldi telephely működtetése során számos buktatóba futhat bele a magyar vállalkozás, ha nincs tisztában a megfelelő szabályokkal. A külföldi telephely kapcsolt vállalkozásnak minősül, elkülönített entitásként kell kezelni és a vállalkozás-telephely közötti eseményeknél a transzferár szabályokat is be kell tartani. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb előírásokat útmutatásként.

 A 2017. november 17-én hatályba lépett új transzferár rendelet (a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet) a fődokumentumból és helyi dokumentumból álló transzferár nyilvántartás mellett számos további újdonságot épített be a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban. Cikksorozatunk utolsó részében ezeket az újdonságokat vizsgáljuk meg.

Cikksorozatunk első részében a háromszintű transzferár nyilvántartási forma kapcsán elsőként az országonkénti jelentés (CbCR) került részletezésre. A második részben a fődokumentum tartalmi elemeiről volt szó. Mai írásunkban a helyi dokumentum kötelező elemeit tekintjük át.

Cikksorozatunk első részében bemutattuk az új transzferár dokumentációs rendelet (32/2017. (X. 18.) legfontosabb változásait. A háromszintű transzferár nyilvántartási forma kapcsán elsőként az országonkénti jelentés (CbCr) került részletezésre. Mai írásunkban a fődokumentum tartalmi elemeiről lesz szó.