Kapcsolt vállalkozás webinárium

WEBINÁRIUM A NAV SZAKÉRTŐJÉVEL
Kapcsolt vállalkozások meghatározása témakörében

Szabó Gábor (NAV Osztályvezető, Dél-Alföldi Tájékoztatási Osztály) és Lakatos Zsuzsa (Transzferár- és okleveles nemzetköziadó-szakértő) részvételével webinárium formájában tájékoztatót szervez a Tax Revolutions Kft.

Időpont: 2020.12.08 13h

Transzferár útmutató 2020.
Már elérhető legújabb transzferár anyagunk, a Transzferár útmutató 2020., mely a Wolters Kluwer Adókódex gondozásában jelent meg! Kiss Tamás, NAV Transzferár Ellenőrzési Osztályvezetővel közös kiadványunk A-tól Z-ig bemutatja a transzferárazás és a kapcsolt vállalkozásokat érintő tudnivalókat!

Transzferar-nyilvantartas-kotelezo

Óriási kockázatot vállalnak azok a társaságok, amelyek csak egy vagy egy-két évre vonatkozóan készítik el a transzferár nyilvántartásaikat, és abban bíznak, hogy az majd évekig biztonságot ad számukra egy transzferárat is érintő ellenőrzéskor.

Aktuális transzferár előadások 2020. március - április

Frissítés: 2020.03.31-i és 2020.04.07-i előadásaim 2020. őszén kerülnek megtartásra. Hírlevél olvasóinkat e-mailben tájékoztatjuk, emellett közzétesszük az aktuális előadásainkat a közösségi média oldalainkon is. Kövessen minket!
Facebook: https://www.facebook.com/taxrevolutions
Linkedin: https://www.linkedin.com/in/zsuzsalakatos/

Évzáráshoz kapcsolódó transzferárazási feladatok

A 2019. üzleti év zárása egyre aktuálisabb feladat, amelynek keretében a kapcsolt vállalkozással vagy vállalkozásokkal rendelkező társaságoknak speciális teendőik is felmerülnek. Ez nem korlátozódik csupán a transzferár nyilvántartások határidőben történő elkészítésére, az tulajdonképpen inkább egy folyamatnak a végeredménye.

Licenc gyártó

Folytatjuk az üzleti modellek bemutatását a transzferár módszerek gerincét képező funkcionális elemzés módszertanhoz kapcsolódóan. Ebben a cikkben a licenc gyártó jellemzőit ismerhetjük meg a NAV iránymutatása alapján.

Teljes kockázatú gyártó

A funkcionális elemzés a transzferár-nyilvántartás egyik legfontosabb része. Az elemzés során azonosítjuk a kapcsolt vállalkozások által végzett funkciókat, kockázatokat és a végzett tevékenységek során felhasznált eszközöket. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a vállalkozás jövedelemtermelő képességét nagyban befolyásolja az, hogy hol helyezkedik el az értékteremtési láncban.

Transzferár szakmai nap és Ügyféltalálkozó

2019.11.05.

Rubin Wellness & Conference Hotel

A rendezvény fókuszában a kapcsolt vállalkozások, a transzferár szabályozás, a csoportos társasági adóalanyiság aktuális kérdései és a 2019 – 2020. évi kapcsolódó adóváltozások – kamatlevonhatóság szabályozása, ellenőrzött külföldi társaság, tőkekivonási adó, hibrid helyzetek állnak.
Tények és tévhitek a transzferár nyilvántartásról

Cikksorozatunk utolsó része az Adóhivatal által a transzferárazás témájában közzétett adatbázis szűrési és módszertani hibákat mutatja be. Az adatbázisok használata jellemzőnek mondható a transzferár nyilvántartásokban felépített módszertani indoklások során, és fontos, hogy azokat az érintettek megfelelően alkalmazzák.

Adatbázis szűrés hibái

  • Nem felel meg az előírásoknak a transzferár dokumentációban olyan adatbázis kutatás szerepeltetése, amely nem rekonstruálható és nem ellenőrizhető. Olyan adatbázisból nyert adatok, amelyben tőzsdén jegyzett, konszolidált beszámolók adatai szerepelnek, nem tekinthetők független adatnak, így az összehasonlító elemzés során nem használhatóak.
Tények és tévhitek a transzferár nyilvántartásról

Cikksorozatunk soron következő részében az Adóhivatal által közzétett tipikusnak mondható tartalmi hibákat, félreértéseket mutatjuk be, melyek az elmúlt időszaki transzferár területen végzett ellenőrzések eredményeként kerültek feltárásra.

1) Dokumentációs kötelezettség alóli mentesség 50 millió forintos határának félreértelmezése

A transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alóli mentesség 50 milliós Ft-os értékhatára nem a megvalósult és számlázott ügyletértékre, hanem az ügylet szokásos piaci áron kalkulált értékre vonatkozik. Az ügyletérték szokásos piaci értékét meg kell állapítania az adózónak, hogy el tudja dönteni, szokásos piaci áron értékelve az ügylet elérte-e adott évben az értékhatárt. Amennyiben az adóhivatal értékeli 50 millió Ft értéken felülire az ügyletet, nemcsak adóalap növelést állapíthat meg, hanem a dokumentáció hiánya miatti szankciókat is.