Néhány nappal ezelőtt az Adóhatóság közzétette a honlapján a 2013. évi ellenőrzési irányelveit.

Szeretné megtudni, hogy idén kik és miért várhatnak NAV ellenőrzést, mire kell felkészülni?

5 részes mini sorozatomban összefoglalom, amit minden vállalkozásnak minimum érdemes tudnia erről a témáról:

Előfordult már Önnel is, hogy utólag derült fény elmaradt számlakiállításra?
Okozott már bosszúságot, hogy emiatt ÁFA bevallást kellett önrevíziózni?
Ami egy későn kiállított számla esetén önellenőrzési pótlékkal is járt esetleg? Emellett figyelnünk kell a 15 napos számlakiállítási határidő (teljesítési időponttól számítva) betartására is..

Belegondolt már abba, hogyha a számlakiállítás kapcsolt vállalkozások között marad el, akkor nemcsak adóhiány keletkezhet, hanem az ügyletre vonatkozó transzferár nyilvántartás is elfelejtődhet?

Tárgyi eszközök értékesítése

Kapcsolt vállalkozások között igen gyakori eset, hogy különféle tárgyi eszközöket értékesítenek egymás részére.

Az ilyen típusú adásvételeknek számos oka lehet, például:

• cégcsoporton belüli átszervezések
• üzletágak áthelyezése egyik vállalatból a másikba
• jövőbeni költségek optimalizálása (pl. biztosítási, karbantartási költségek)
• projekt cégek központi vállalatból történő kiszolgálása
• adminisztrációs terhek csökkentése
• az eszközöknek a tényleges használójához történő áthelyezése

Hogyan kerüljük el a mulasztási bírságot?

Néhány éve egészen egyértelművé vált, hogy egy vállalkozást nem csak egyszer 2 millió Ft-os bírsággal lehet sújtani, ha nem készültek el a transzferár nyilvántartásai.

A nyilvántartásokat szerződésenként, azaz egész pontosan ellenőrzött ügyletenként kell elkészíteni, és minden egyes hiányzó transzferár dokumentációra egyenként kiszabható a 2 millió Ft-os büntetés.

Blogsorozatunk előző részében átnéztük, hogyan induljunk el vállalkozásunk besorolásánál, azaz

• milyen mutatószámokat kell figyelembe vennünk, és
• milyen határértékek vonatkoznak a kisvállalkozásokra.

Itt azonban még nem ért véget a feladatunk!

Ha cégünknek vannak kapcsolódó vállalkozásai vagy partnervállalkozásai, akkor a teljes kapcsolati körbe tartozó összes vállalkozás mutatószámait össze kell számítani!

Hogyan állapítható meg, hogy vállalkozásunk kisvállalkozásnak minősül-e vagy sem?

A Tao. Törvény az alapfogalmak között meghatározza, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozás kategóriákat a Kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben foglaltak szerint kell meghatározni. Tehát ismét egy előírás halmazból kell kibogoznunk a minket érintő elemeket.

Kik kötelezettek transzferár nyilvántartás készítésére?

A kérdésre az elsődleges iránymutatást a Társasági adó törvényben találhatjuk meg (18.§.).

Alapvetően az alábbi kör transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett:

• az a gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó,
• kivéve a közhasznú nonprofit gazdasági társaságot és
• kivéve azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással,

aki az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősül.

Hogyan kell alátámasztani a szokásos piaci áron történő számlázást?

A transzferár dokumentáció központi eleme az adott ügyletre vonatkozó szokásos piaci ár illetve ártartomány meghatározása. Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy az alkalmazott árat tartalmazza-e a szokásos piaci ártartomány.

Hogyan állapítjuk meg a szokásos piaci árat? Erre ad választ a Szokásos piaci árazás 2. alapelve, melyet minden vállalkozásnak figyelembe vennie, aki nem független féllel köt ügyleteket.

Sok esetben találkozom azzal a kérdéssel, hogyan és miért kell felmérni teljes körűen egy cégnél a kapcsolt vállalkozások körét.

Miért fontos ez?

Tipikus bírság kockázati tényező, hogy "elfelejtődik" egy vagy több cég, amikor felmérésre kerülnek a kapcsolt vállalkozások.

Elsősorban csak a nemzetközi multinacionális vállalatok vannak előtérben egy transzferár dokumentációra irányuló ellenőrzésnél?