Az előadás bemutatja a hatályos transzferár szabályozás legjellemzőbb feladatait és szabályozási pontjait. Az elméleti rész során áttekintésre kerülnek a hatályos jogszabályi keretek, valamint a transzferár-képzés elmúlt évekbeli fejlődésének szakaszai. A gyakorlati részben konkrét, összetett esettanulmányokon keresztül ismerhetik meg a résztvevők a gyakorlati megoldási útvonalakat.

[ÚJDONSÁG] OECD közzétette a legújabb kiadását Transzferár Irányelvek a Multinacionális vállalatok és Adóhatóságok számára című kiadványnak (Transfer Pricing Guidelines - TPG)

CBCR KÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG, NAV BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG 2021.12.31-IG a 750 millió EUR konszolidált forgalmat elérő multinacionális vállalatcsoportok magyar tagvállalatai számára

3 részből álló cikksorozatom a következő témákat dolgozza fel az aktuális szabályozás szerint.

A vállalatcsoportok számára 2020.12.31-ig országonkénti jelentéstételi kötelezettség (CBCR - Country-by-Country Report), vagy azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettség áll fenn, ha az előző évi konszolidált bevétel eléri a 750.000.000 EUR összeget. Pontosan milyen feladatai és kötelezettségei lehetnek egy magyar vállalatnak? Kiket érinthet a 20 millió forintig terjedő mulasztási bírság? Töltse le hírlevelünket!

2020. december 8-án 13 órai kezdettel ismét megtartjuk a Kapcsolt vállalkozás webináriumot, immáron kibővített felvétellel.

Szabó Gábor példákon keresztül mutatja be a szabályozást, ezt követően Lakatos Zsuzsa interjú során felteszi részére azokat az aktuális kérdéseket, melyek az elmúlt időszakban fogalmazódtak meg a gyakorlatban. Az előadást és az interjút felvételről biztosítjuk, melyet élő kérdezz-felelek szekció követ, ahol a résztvevők kérdéseit válaszolja meg az Adóhatóság képviselője.

Vajon milyen kapcsolt vállalati ügyletek és tranzakciók lehetnek leginkább az adóhatóság célkeresztjében? Milyen buktatókkal találkozhatunk egy kölcsön kamat, egy management díj vagy egy licence díj fizetése esetén? Milyen megfontolásokat szükséges még az adóhatósági ellenőrzés előtt átgondolnunk?

Az adóellenőrzés keretein belül a transzferárakat és a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult tranzakciókat is ellenőrizhetik az Adóhatóság képviselői. Sok esetben már az ellenőrzés megkezdése előtt vagy annak kezdetén jelzést kap az adózó, hogy készüljön fel: az ellenőrzés a kapcsolt vállalati ügyletekre és dokumentációkra is ki fog terjedni. Egy ilyen ellenőrzés során, a csoporton belüli tranzakciókba gyakorlatilag bármilyen mélységben betekintést és információkat kérhet az Adóhatóság: a könyvelési adatoktól kezdve a szerződéseken, elszámolásokon és bizonyítékokon át egészen az ügyletek mögötti megfontolásokig, az árképzési módszertan részletes bemutatásáig és természetesen ahol ez kötelező, a transzferár nyilvántartásokig.

A kapcsoltsági átvilágítás jelentőségéről és buktatóiról szóló esettanulmány sorozatunk második részében a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyok beazonosításának tipikus kérdéseit járjuk körül. Az Olvasónak lehetősége nyílik átgondolni, hogy milyen hibákat lehetne már a folyamat elején elkerülni, ehhez kérdéseket teszünk fel, a következő részben pedig megnézzük a válaszokat!

Vajon milyen feladatokat és felelősségi köröket tárhat fel egy kapcsoltsági átvilágítás? Milyen idő-, költség- és egyéb erőforrás-ráfordítással jár a teendők, kockázatok és jogkövetkezmények (pl. bírságok) és azok hatásainak felmérése? Kövessék most induló esettanulmány sorozatunkat, mely egy képzeletbeli cégcsoportól szól, és még az is lehet, hogy időközben egy képzelt adóellenőrzés is elindul a csoport egyik tagjánál!