Transzferár munkaterv lépésről lépésre

A transzferár nyilvántartásokkal kapcsolatos munkaterv készítése során arra kell törekednünk, hogy az egyes információkat és ügyleteket olyan módon csoportosítsuk, amelyekkel felgyorsíthatjuk a munkafolyamatokat.

1. Lépés: Ügyletcsoportok alkotása

Állítsunk össze az ügyletekből ügyletcsoportokat a szerződések legfontosabb elemei alapján.

A első csoportosítási szempont lehet például:

a) ügyletek, ahol eladóként vagy nyújtóként szerepel a cégünk

b) ügyletek, ahol beszerzőként vagy igénybe vevőként szerepel a cégünk

c) egyéb típusú ügyletek

A második csoportosítás lehet a fenti rész-csoportokon belül:

a) a szerződés tárgya szerint: termékről vagy szolgáltatásról, kölcsönről vagy egyéb ügyletről van-e szó

b) a szerződés időtartama szerint: határozott idejű vagy határozatlan időtartamú szerződésről beszélünk

Figyeljünk arra, hogy az ügyleti értékeket is állítsuk össze évenként, hiszen ez képezi az egyik legfontosabb alapját a transzferár dokumentáció típusának megállapításához.

Ügyleti táblázat MINTÁT szeretne? Írjon egy e-mailt a zsuzsa.lakatos@taxrevolutions.hu címre és küldöm Excel formátumban!

2. lépés: Összevonási lehetőségek vizsgálata

Vizsgáljuk meg az összevonhatósági szempontok szerint az ügyleteket, és innentől kezdve kezeljük együtt az összevonható ügyleteket.

Az összevonási lehetőségekről ebben a blogbejegyzésben írtam legutóbb:

http://taxrevolutions.hu/transzferar-blog/osszevonasi-lehetosegek-transzferarazasnal

3. lépés: Alkalmazott módszer megtervezése

A rendelkezésre álló információk alapján írjuk be a tervezett alátámasztási módszert minden egyes ügylethez. Az alkalmazható módszereket a TAO. tv. 18.§.-ban találjuk, most röviden ismertetésre kerülnek információs jelleggel.

Alkalmazható módszerek:

1. Összehasonlító árak módszere: amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;

2. Viszonteladási árak módszere: amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;

3. Költség és jövedelem módszer: amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;

4. Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer: amely azt a - megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített - nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál;

5. Nyereségmegosztásos módszer: amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben;

6. Egyéb módszer: ha a szokásos piaci ár az 1)-5) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.

4. lépés: Forráslistán szereplő anyagok begyűjtése

A korábbiakban már részletezett adat jellegű és szöveges információ jellegű tartalmi kellékekhez állítsuk össze az anyagokat. Válasszuk külön, melyek azok az anyagok, amelyeket több ügylethez alkalmazhatunk, és melyek azok, amelyek csak specifikusan egy-egy ügylethez tartoznak.

Érdemes az ügyleteinket sorszámozni és ennek megfelelően a sorszámokat felvezetni a forrás anyagokra is. Amennyiben megoldható, minden anyagból tartsunk meg legalább elektronikus formában a számítógépünkön egy külön mappában egy példányt, egyértelműen jelölve, hogy mi mihez tartozik. Egy későbbi ellenőrzés esetén így nem kell újra évekre visszamenőleg ugyanezt az adathalászatot elvégeznünk.

A nyilvántartások fizikai formában meglévő anyagaihoz nyissunk külön dossziét, és a dosszié elején vezessünk egy anyaglistát, jelölve, hogy mi az, ami már rendelkezésünkre áll, és mit kell még begyűjtenünk – illetve hol tartunk a folyamatban.

5. lépés: Adat és szöveges jellegű információk kigyűjtése

Van, aki ezt a lépést kihagyja, mert esetleg úgy egyszerűbb a folyamat, ha innentől kezdve ügyletcsoportonként végigmenve az összes ügyleten, egyenként szeretnek dolgozni. Ennek a módszernek is megvan az előnye, mert adott esetben egy-egy nyilvántartást az elejétől a végéig el lehet készíteni.

6. lépés: A nyilvántartások összeállítása

Készítsünk a nyilvántartásnak borítólapot, kerüljön bele tartalomjegyzék a könnyebb kereshetőség kedvéért. Az előzőekben részletezett sorrend szerint állítsuk össze a dokumentációkat. Használjuk fel a több nyilvántartáshoz készült egységes információkat.

7. lépés: Munkánk ellenőrzése

Az elkészített nyilvántartások ellenőrzése azok összetettsége miatt nem kihagyható lépés. A kész dokumentációkat minden esetben olvassuk át, és ellenőrizzük többek között:

• Érthető-e a felépítése?
• Nem tartalmaz-e esetleg helyesírási vagy szöveg tördelési hibákat?
• Minden szükséges és kötelező információt tartalmaz (PM Rendelet)?
• Az összevonásokat jogosan tettük-e meg, indokoltuk-e?
• Megfelelően körbejártuk-e az összehasonlítható ügyletek körét?
• Biztos, hogy a legjobb módszert választottuk-e?

8. lépés: Archiválás

Transzferár nyilvántartásainkat nem kötelező kinyomtatva tárolni, így a dokumentum megfelelő elnevezésével akár PDF formátumban vagy CD-re, DVD-re kiírva is archiválhatjuk őket.