Reklámadó - Minden vállalkozás érintett?!

Reklámadó

A reklámadó megjelenésével egyidejűleg sok kérdés merült fel a napi sajtóban és a vállalkozók fejében is. Kiket és hogyan érint a reklámadó? Mikor és milyen kötelezettségek merülnek fel a reklámadóval kapcsolatban? Valóban minden vállalkozás érintett-e?

A reklámadóról szóló jogszabály a 2014. évi XXII. törvény, melynek már a módosítását is olvashatjuk a Magyar Közlöny 95. számában, mely 2014. július 15-én jelent meg. Mind az eredeti verzió, mind a jogszabály módosítás vet fel olyan kérdéseket, amelyeknél az értelmezés nem teljesen egyértelmű. Mindazonáltal, hogy vélhetően jelennek meg adóhatósági tájékoztatások a témában, figyelembe kell venni azt, hogy szűk egy hónap áll mindenkinek a rendelkezésére ahhoz, hogy a reklámadó kötelezettségét felmérje, és adott esetben számszerűsítse az adót is. Addig is, amíg ezek a tájékoztatók megjelennek, szeretnénk segíteni az értelmezésben.

Tartalomjegyzék

1. Mi képezi a reklámadó tárgyát?
2. Mit jelent a gazdasági reklám és a kereskedelmi közlemény?
3. Mit jelent az a fogalom, hogy reklám közzététele?
4. Pontosan mi adóköteles a reklámadó tekintetében?
5. Kik a reklámadó alanyai, kiknek kell ezt fizetniük?
6. Tehát csak magyar kiadónak, hirdetőnek, internetes weboldalnak kell fizetnie reklámadót?
7. Többször volt szó egy nyilatkozatról, amit a reklám közzétételének megrendelője kaphat. Miről van itt pontosan szó?
8. Mi képezi a reklámadó alapját?
9. Mit nevezünk a reklámadó törvény tekintetében reklámértékesítő ügynökségnek?
10. Mit jelent a saját célú reklám és hogyan számítható ki annak közzétételével kapcsolatos közvetlen költség?
11. Mekkora a reklámadó mértéke?
12. A reklámadó kiszámításánál elegendő, hogy a vállalkozás csak a saját reklám bevételeit illetve reklám költségeit vizsgálja?
13. Mit jelent az a fogalom, hogy kapcsolt vállalkozás?
14. Hogyan kell figyelembe venni a kapcsolt vállalkozásokat a reklámadónál?
15. Mikor kell bevallani a reklámadót és hogyan működik az előlegfizetés?
16. Mikor lép hatályba a reklámadó?
17. Mi a teendő tehát most 2014-ben a reklámadó előleggel?
18. Van még egyéb hátránya annak, ha reklám közzétételét rendeljük meg, és nem kapunk nyilatkozatot a reklámot közzétevő vállalattól?
Összefoglalás, segédanyagok

Tax Revolutions Konferencia

1. Mi képezi a reklámadó tárgyát?

A reklámadó tárgya alapvetően a reklám közzététele, illetve a reklám közzétételének megrendelése. Első körben nézzük meg, hogy mit jelent a reklámadó törvény tekintetében az a fogalom, hogy reklám. A reklámnak két féle megjelenését szükséges vizsgálni, egyik a gazdasági reklám, a másik pedig a kereskedelmi közlemény.

2. Mit jelent a gazdasági reklám és a kereskedelmi közlemény?

Gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.

Kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés.

3. Mit jelent az a fogalom, hogy reklám közzététele?

A reklám közzététele a reklám megismerhetővé tételét jelenti, akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára.

4. Pontosan mi adóköteles a reklámadó tekintetében?

Adóköteles a reklám közzététele:

a) a médiaszolgáltatásban,
Médiaszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott, önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

b) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,
Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

c) a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,
Szabadtéri reklámhordozó: reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz,

d) bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,

e) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon.

Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha a reklám közzétevője a reklám közzétételének megrendelője számára nyilatkozatot adott arról, hogy a reklámadóval kapcsolatos kötelezettségeknek eleget tesz, vagy a reklámadó kötelezettség őt nem terheli.

5. Kik a reklámadó alanyai, kiknek kell ezt fizetniük?

Az adó alanya
a) a Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,
b) az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,
c) a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója,
d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet,
e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.

Ha nem kapott nyilatkozatot, akkor az adó alanya a reklám közzétételének megrendelője, ide nem értve az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt.

6. Tehát csak magyar kiadónak, hirdetőnek, internetes weboldalnak kell fizetnie reklámadót?

A jogszabály hatályos szövege földrajzi határokat csak a médiaszolgáltató tekintetében szab. Ha egy cég a sajtótermék kiadója vagy szabadtéri reklámhordozón, járművön, ingatlanon hirdet, interneten tesz közzé reklámot, jelenleg nem csak Magyarország területét kell figyelembe vennie. Adókötelesnek tekinthető például, ha egy magyar cég az osztrák ingatlanán hirdeti magát, vagy egy angol cég a németországi plakátjain reklámoz, ez számos további kérdéseket vethet fel. Ha magyar vállalkozásként bárhol a világon internetes weboldalon hirdetünk (legyen az bármely illetőségű szolgáltatótól vásárolt tárhely vagy domain név alatt), és azt túlnyomórészt magyar nyelven tesszük, adókötelessé válik. De ha egy szlovák cég magyar weboldalon magyarul hirdet, a jogszabály szerint az is adóköteles lesz.

7. Többször volt szó egy nyilatkozatról, amit a reklám közzétételének megrendelője kaphat. Miről van itt pontosan szó?

Ha reklám közzétételét rendeljük meg, akkor a reklám közzétevőjének a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.

Ha a reklámközzétevő szervezet a megrendelő felé fennálló nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a megrendelő havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni. Ebben az esetben az adóalanynak nem kell alkalmaznia az adókötelezettség teljesítése során a reklámadó törvény 7.  §. (1)–(8) bekezdésében és a 9. §-ban foglaltakat.

Tax Revolutions Konferencia

8. Mi képezi a reklámadó alapját?

Az adó alapja az adóköteles tevékenységből (reklám közzétételéből) származó adóévi nettó árbevétel. Ha reklámértékesítő ügynökségen keresztül származik reklám közzétételéből árbevétele egy cégnek, akkor szükséges további vizsgálatokat végezni.

Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.

Ha a reklám közzétételének megrendelője nem kap nyilatkozatot a reklám közzétevőjétől, akkor számára az adó alapja a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része. Logikusan itt azon reklám közzétételről beszélhetünk, amit megrendelt a vállalkozás és nem kapott arról nyilatkozatot.

9. Mit nevezünk a reklámadó törvény tekintetében reklámértékesítő ügynökségnek?

„Az adóalannyal az Szt. szerinti kapcsolt félnek minősülő, olyan személy, szervezet, amely az adóalannyal fennálló szerződéses jogviszony alapján jogosult arra, hogy az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződést kössön.”

Tehát független ügynökség esetén nincs további tennivaló, de ha az ügynökség kapcsolt vállalkozásnak minősül a Számviteli törvény előírásai szerint (anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás), akkor adóalapot képez a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak járó ellenértéknek a különbözetével.

10. Mit jelent a saját célú reklám és hogyan számítható ki annak közzétételével kapcsolatos közvetlen költség?

Saját célú reklám: a reklámközzétevő saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám.

Ebbe a körbe beleeshet például a saját weboldal, e-mailben elküldött hírlevelek, DM ajánlatok, a saját prospektusok, kiadványok, katalógusok, szórólapok, szabadtéri reklámhordozón, épületeken vagy járműveken elhelyezett hirdetések, logók, a konferenciák, rendezvények, telemarketing és telesales, stb.

A saját célú reklám közzététele egy saját vállalkozásban, saját célra megvalósított szolgáltatásnak tekinthető. A Számviteli törvény ad útmutatást arra vonatkozóan, hogy mi minősül közvetlen önköltségnek egy szolgáltatás tekintetében:
Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét azok a költségek képezik, amelyek
a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek,
b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá
c) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók
(együttesen: közvetlen önköltség).

A közzététel, mint szolgáltatás esetében a felmerült költségek és a tevékenység között egyértelműen azonosítható kapcsolatra van szükség ahhoz, hogy az adott költség a szolgáltatás önköltségébe a számítás során bekerüljön. A vállalkozás keretében végzett egyes tevékenységek kapcsán felmerülő közvetlen költségekről és azok azonosításáról, elszámolásáról szóló részletes szabályokat a vállalkozásoknál – ahol készítenek ilyet- az önköltség-számítási szabályzat tartalmazza.

Közvetlen költségek lehetnek az anyagköltségek, a bérek és kapcsolódó járulékok, az igénybe vett szolgáltatások, eszközök értékcsökkenése, stb. Egy reklám közzététel esetében tehát szükséges beazonosítani a saját célú reklámokat, meghatározni, hogy azok milyen folyamatokon keresztül kerülnek közzétételre, és a tevékenységhez milyen anyagi és nem anyagi eszközök, erőforrások kerülnek felhasználásra. Ezek közül a közvetlen felhasználásokat valamilyen norma, mutatószám alapján szükséges utána felosztani.
Összetett feladatként merülhet fel itt azonban az is, hogy milyen költségek tartoznak az adott reklám előállításához (gyártásához) és melyek kapcsolódnak már a közzétételhez.

11. Mekkora a reklámadó mértéke?

Az adó mértéke fő szabály szerint:
– az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%,
– az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
– az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%,
– az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%,
– az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%,
– az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40%.

Az adó mértéke az adóalap 20%-a, ha a reklám közzétételének megrendelője nem kap nyilatkozatot a reklám közzétevőjétől, és számára az adó alapja az ilyen jellegű reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része.

12. A reklámadó kiszámításánál elegendő, hogy a vállalkozás csak a saját reklám bevételeit illetve reklám költségeit vizsgálja?

Abban az esetben, ha egy cégnek vannak kapcsolt vállalkozásai, akkor a vizsgálatot ki kell terjeszteni a kapcsolt vállalkozásokra is, mert az adóalapot cégcsoport szinten összevontan kell vizsgálni.

Tax Revolutions Konferencia

13. Mit jelent az a fogalom, hogy kapcsolt vállalkozás?

Kapcsolt vállalkozásoknak nevezzük az egy tulajdonosi körbe tartozó vállalkozásokat, gyakorlatilag a cégcsoportokat. Közös jellemzőjük, hogy az irányításuk általánosan visszavezethető egy személyre vagy egy családra. A pontos definíció megtalálható a társasági adóról szóló törvényben. A kapcsolt vállalkozásoknak tekintendőek például a közeli hozzátartozók vállalkozásai, valamint ha egy vállalat tulajdonol (többségben) egy másik vállalatot. Kiemelten figyelniük kell a külföldi cégek hazai leányvállalatainak is, mert ők általában kapcsolt vállalkozásokkal rendelkeznek.

További információk:
http://lakatoszsuzsa.hu/2014-07-15/kapcsolt-vallalkozasok-adozasi-szabalyai
http://taxrevolutions.hu/transzferar-konyv/kapcsolt-vallalkozasok

14. Hogyan kell figyelembe venni a kapcsolt vállalkozásokat a reklámadónál?

A kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a megfelelő sáv szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel. Ezzel a metódussal kell megállapítani a reklámadó előleget is. Az összeszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azt az adóalapot, ami abból adódott, hogy nem kapott az adott vállalkozás nyilatkozatot a reklám közzétevőjétől (ez a 2 500 000 Ft feletti költés esetén adóztatandó összeg, ami 20%-os adóval adózik). Ez azt jelenti, hogy ha a kapcsolt vállalkozás a reklám közzétételének megrendelője, akkor az ebből származó esetleges adókötelezettség megállapítása a saját feladata, az ilyen típusú adóalap nem esik összevonás alá.

A jogszabály kimondja, hogy a számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni.

Ez a gyakorlatban azért is problematikus, mert:
- nem minden vállalkozás van tisztában az összes kapcsolt vállalkozásával (a transzferár szabályozás kapcsán is csak azokat kell dokumentálni, akikkel valamilyen ügyletük volt),
- tájékoztatni kell a szabályokról az összes kapcsolt vállalkozást és adatokat kell bekérni tőlük,
- egy magyar jogszabály olyan kötelezettségeket ró nemzetközi szinten a cégekre, amit a rendelkezésre álló egy hónap alatt nagyon nehéz beszerezni,
- a különféle országokban működtetett számviteli rendszerek eltérhetnek egymástól és így komoly munka összeállítani, hogy melyik vállalat mit tekint pontosan a reklámadó alapjának.

Ennek megfelelően azt tudom javasolni, hogy minden vállalkozás lehetőség szerint tegye meg az általa elvárható teendőket, tehát vegye fel a kapcsolatot azon kapcsolt vállalkozásaival, akikről tud és tájékoztassa őket az új „magyar” kötelezettségről. Küldjön el részükre egy nyilatkozatot kitöltésre, amiben az adóalapról nyilatkoznak. Ezek a nyilatkozatok vagy visszaérkeznek határidőben, vagy nem. Ettől függetlenül egy cégvezetőnek a rendelkezésére álló cégcsoport szintű adatok alapján legalább a becslés módszerével az adóelőleg megállapításához célszerű összeállítania az adatokat.

15. Mikor kell bevallani a reklámadót és hogyan működik az előlegfizetés?

A reklámadó kötelezettséget az adóalany az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig (jellemzően adóévet követő május 31-ig) állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.

Ha az adózó a tevékenységét az adóévben kezdte, akkor az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül kell adóelőleget bevallania, egyéb esetben az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (jellemzően május 31-ig). Ha az előző adóévben végig működött a vállalkozás, akkor az előző adóév alapján kell megállapítani az adóelőleget, ha az előző adóéve törtév, akkor éves szintre arányosítania kell. A tevékenységet év közben kezdő adózónál a várható adó összegét kell adóelőlegnek bevallani.

Az adóelőleget két egyenlő részletben kell megfizetni, előző évben már működő vállalatoknál az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, az év közben kezdő cégeknél a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig.

Mindenki, a reklámadó fizetésére kötelezett, annak adó feltöltési kötelezettsége is van. Ez azt jelenti, hogy az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig (jellemzően december 20-áig) az év közben már befizetett adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, és ezt be is kell vallania.

A befizetett adóelőleg, előleg-kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözetet az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell befizetni, illetve a többlet-befizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

Az adófizetésre nem kötelezett adóalany adó, adóelőleg és előleg-kiegészítés bevallására nem kötelezett.

A Számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany az e törvény alapján megállapított adót az adózás előtti eredmény terhére számolja el, tehát ebből a szempontból a reklámadó úgy „viselkedik” az eredménykimutatásban, mint a társasági adó.

16. Mikor lép hatályba a reklámadó?

A reklámadó tv. a 2014. július 15-én megjelent módosító törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

17. Mi a teendő tehát most 2014-ben a reklámadó előleggel?

Ha az adóalany a törvény hatálybalépését megelőzően kezdte meg a reklám közzétételi tevékenységét, akkor a 2014. évi adóalapját az egész évre kiszámítja (figyelembe véve a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket), és a megfelelő sáv szerinti mértékbe besorolja, majd a törvény hatályba lépésétől az adóév végéig terjedő napok számára arányosítja.

A 2014. évi adóelőleg összege úgy számítandó ki, hogy megnézzük az adóalany 2013. évi, reklám közzétételi tevékenységéből származó nettó árbevételét, a saját célú reklám közzétételével összefüggő közvetlen költségét, a reklámértékesítő ügynökség „nyereségét”, amit abból realizált, hogy az adóalany megbízta. Ezt követően természetesen megnézzük a kapcsolt vállalkozások adóalapját is, és az összes kapcsolt vállalkozás összesített árbevétele alapján arányosítunk (kiszámítjuk, a cégünkre eső részt az árbevételünk aránya alapján). A jogszabály nem mondja ki egyértelműen, hogy 2014-ben esetlegesen nem kellene alkalmazni a kapcsolt vállalkozások összevont adóalapjára vonatkozó előírást.

2014-re vonatkozóan a reklámadó törvény említ egy reklámadó-alapcsökkentési lehetőséget is: a reklámadó alapja legfeljebb annak erejéig csökkenthető az elhatárolt veszteség 50%-áig, feltéve, hogy a 2013. évben kezdődő üzleti évben az adóalany adózás előtti eredményének összege nulla vagy negatív. Tehát azon vállalkozások vagy egyéni vállalkozók esetében, akik a 2013-as évet nullával vagy negatív adózás előtti eredménnyel zárták, van lehetőségük csökkentésre vélhetően már az adóelőleg kiszámítása során is.

Az adóalap kiszámítása után a megfelelő sáv szerinti mértékkel kell adóelőleget bevallani és megfizetni két egyenlő részletben 2014. augusztus 20-áig és 2014. november 20-ig.
A reklám közzétételi tevékenységét 2014. évben kezdő adóalany esetében, továbbá annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az esetében, akinek nincs 2014. augusztus 20-áig beszámolóval lezárt utolsó üzleti éve, a 2014. évi adóelőleg összege a 2014. adóévre, illetve a beszámolóval le nem zárt üzleti évre várható adó összegének az e törvény hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival arányos része.

18. Van még egyéb hátránya annak, ha reklám közzétételét rendeljük meg, és nem kapunk nyilatkozatot a reklámot közzétevő vállalattól?

Igen, sajnos akkor a reklám közzétételi költség nem minősül vállalkozás érdekében felmerült költségnek a társasági adó rendszerében. Bekerült a reklámadó törvény módosításáról szóló törvénybe egy 1. számú melléklet, ami nem is a reklámadó törvényt módosítja, hanem a társasági adó törvényt!

A társasági adóról szóló törvény 3. számú mellékletének A) része szól a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségekről, ráfordításokról. Közös jellemzőjük ezen költségeknek, hogy a társasági adó kiszámításakor ezeket nem szabad csökkentő tételként figyelembe venni, azaz 500 millió Ft-os társasági adó alapig 10%-os, e fölött 19%-os társasági adó fizetést „keletkeztet”.

A jogszabály részlet így szól:
„A Tao tv. 3. számú melléklet A) része a következő 16. ponttal egészül ki:
[A 8.  § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„16. a reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy reklámadó-kötelezettségteljesítésre nem kötelezett.”

Tehát ha mikro-vagy kisvállalkozások vagyunk, és nem kapunk nyilatkozatot a reklámot közzétevőtől, bár nem érjük el a havi 2 500 000 Ft-os reklám közzétételi kiadást, mégis 10%-os adóterhet jelent a reklám kiadás, mivel nem minősül vállalkozási érdekben felmerült költségnek?

Vagy tovább vizsgálva a kérdést: ha nem kapunk nyilatkozatot és a reklámköltésünk meghaladja a havi 2 500 000 Ft-ot, ami által ez után fizetünk 20%-os reklámadót, vajon még további 10%-os illetve 19%-os társasági adó is terhel minket?

Összefoglalás:

Vélhetően a hamarosan felkerülő NAV tájékoztatások és a gyakorlat alapján néhány hónap alatt kiforrja magát a rendszer, de elképzelhető, hogy születik újabb törvénymódosítás vagy végrehajtási rendelet a sok kérdéses terület miatt (pl. földrajzi határ, kapcsolt vállalkozások együttműködési kötelezettsége és adóalap összeszámítása, saját célú reklám költségek megállapítása, stb.).

Jelen tájékoztatóhoz elérhetőek további anyagok:

- rövid összefoglaló a reklámadó lényegéről
- tájékoztató a kapcsolt vállalkozások részére magyar, angol és német nyelven
- kapcsolt vállalkozások nyilatkozat mintája

Amennyiben további segítségre van szüksége, várjuk levelét a zsuzsa.lakatos@taxrevolutions.hu e-mail címen!

Cikkünk figyelem felhívó jelleggel készült, a fentiekben írtak tájékoztatásul szolgálnak. A cikkben szereplő információk általános jellegűek és folyamatosan változhatnak, ezért azok egyedi esetekben való alkalmazása előtt feltétlenül kérje ki a szakértő véleményét. Ezek az információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául a szakértővel való előzetes konzultáció nélkül. A cikk készítésekor teljes körültekintésre törekedtünk, mindazonáltal az anyagunkban esetlegesen szereplő elírásokért, valamint az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

Minden jog fenntartva. A weblap tartalma a Tax Revolutions Kft. tulajdona, azt felhasználni csak a szerző (Lakatos Zsuzsa) előzetes beleegyezésével lehetséges. Előzetes írásos engedély nélküli felhasználás esetén a felhasználó elfogadja, hogy számára a jogtulajdonos napi 20.000 Ft + ÁFA tartalomhasználati díjat számlázni jogosult.

Kép: Image courtesy of hywards / FreeDigitalPhotos.net

Tax Revolutions Konferencia

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről