Transzferár szakértői segítség

A legtöbb vállalatcsoportnál év elején automatikusan bekerül a zárási feladatok közé a transzferár nyilvántartások aktualizálása, hiszen az elkészítési határidejük megegyezik az adott évről benyújtandó társasági adóbevallás benyújtásának időpontjával (ami legkésőbb május 31-e).

Tehát ilyenkor év elején a könyvelők általában jelzik a cégvezetők felé, hogy a lezárandó év kapcsolt ügyleteit át kell nézni, a korábbi évekről hozott nyilvántartásokat szükséges aktualizálni és az újonnan kötött ügyletekre pedig el kell készíteni az új dokumentációkat.

Iparűzési adó feltöltés 2013 kapcsolt vállalkozások

Közeledik a december 20-i iparűzési adó feltöltési határidő, ezért szeretnénk felhívni a figyelmet néhány alapvető változásra, mely 2013-tól érvényes.

Az iparűzési adó számításáról az 1990. évi C. törvény a helyi adókról 39.§. rendelkezik. Több változás is érvénybe lépett 2013. január 1-ével, ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a belföldi kapcsolt vállalkozások bizonyos feltételek megvalósulása esetében közösen számítják ki az iparűzési adó alapjukat. Nézzük meg, hogyan számítjuk ki 2013-ban az iparűzési adót:

kapcsolt-vallalkozasok-bejelentese

Még mindig vannak olyan vállalkozások, akiket meglepetésként ér ez a kötelezettség!

Tisztában van azzal, hogy az Adóhatóság bármikor 500.000 Ft-os mulasztási bírságot szabhat ki minden egyes kapcsolt vállalkozását érintően?

Olyan változás-bejelentési kötelezettségről van szó, ami  minden céget érint, amely rendelkezik kapcsolt vállalkozásokkal és velük bármilyen ügyletet köt.

Transzferár Számviteli törvény módosítások

A 2013. évi CIII. törvény 26. paragrafusa néhány ponton fontos változásokat iktatott be a Számviteli törvénybe 2013. június 30-i hatályba lépéssel, melyek a szokásos piaci árazással kapcsolatosak.

Nézzük, melyek ezek a változások:

(1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt ellenérték-különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné.”

Transzferár munkaterv lépésről lépésre

A transzferár nyilvántartásokkal kapcsolatos munkaterv készítése során arra kell törekednünk, hogy az egyes információkat és ügyleteket olyan módon csoportosítsuk, amelyekkel felgyorsíthatjuk a munkafolyamatokat.

Önálló transzferár nyilvántartás előkészület

Előző blogbejegyzésemben bemutatásra került, hogy mit kell tartalmaznia egy önálló transzferár nyilvántartásnak. Említettem, hogy bizonyos információk adat jellegűek, más szükséges információk pedig szöveges jellegű kifejtést igényelnek. Nézzük, melyek ezek!

Adat jellegű információk: 

  • Az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozások adatai
  • A szerződés tartalmának bemutatása
  • Az összehasonlítható termékek, szolgáltatások alapján számított szokásos piaci ár
  • A nyilvántartás dátumai
  • Az ügylettel kapcsolatos bírósági, hatósági eljárás adatai
Önálló transzferár nyilvántartás

Mit kell, hogy tartalmazzon az önálló nyilvántartás?

Először is bemutatjuk, mely elemek képezik az önálló nyilvántartás részeit sorban, annak felépítésének megfelelően. Ezt követően - következő blogbejegyzésünkben - csoportosítjuk azokat a típusuknak (adat vagy szöveges elemzés) megfelelően.

Az önálló nyilvántartás részei:

A) Az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozások adatai:

1. neve
2. székhelye
3. adószáma vagy annak megfelelő azonosítója
4. a (3) pontbeli adatok hiányában cégjegyzékszáma és a cégjegyzékét vezető bíróság (hatóság) megnevezése és székhelye

Új transzferár PM Rendelet

Fontos változások lépnek életbe a transzferár nyilvántartások szabályait meghatározó 22/2009. számú PM rendeletben. A jogszabály változást már néhány hónapja vártuk, mivel 2013. márciusában már megjelent egy tervezet, mely fontos új elemeket tartalmazott.

A Magyar Közlöny e hét keddi számában (99.) végre kihirdették a 20/2013. (VI. 18.) NGM Rendeletet, mely a 22/2009. (X. 16.) PM Rendelet módosításáról szól. Az említett NGM Rendelet itt tölthető le.

Változások a transzferár nyilvántartásokkal kapcsolatban 

Érdekesség, hogy a tervezethez képest nem lépett életbe a Rendelet 2. számú melléklete, mely arról szólt, hogyha az adózó az összehasonlítást beszámoló szintű adatokból állítja össze, akkor milyen szűrési szempontokat kell figyelembe vennie. A tervezett változásokról itt számoltam be.

A következőkben pontokba szedve összefoglaltam a változások lényegi elemeit.

Szokásos piaci ártartomány

Az előbbiekben megismerkedtünk két típusú transzferár nyilvántartással: az egyszerűsített és az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások nyilvántartásával. Ezek a típusok többnyire nem igazán igényelnek kreatív munkát, hiszen adatok összerendezéséről és bemutatásáról szólnak.

A következőkben az önálló dokumentációkkal fogunk foglalkozni. Miben más ez a típus? Amikor kézbe fogtam életem első transzferár nyilvántartását, akkor az egyfajta üzleti tervre emlékeztetett. A legfontosabb különbséget az jelentette, hogy míg egy üzleti terv a jövőre koncentrál, addig egy transzferár dokumentáció általában a múltbeli eseményeket mutatja be.

Egyszerűsített transzferár nyilvántartás

Az egyszerűsített nyilvántartások áttekintésénél először a 2011. 12. 31-éig érvényes szabályokat fogjuk vizsgálni, a második részben pedig bemutatjuk, hogy 2012-től milyen változások történtek e téren.

A szabályokat a Transzferár Rendelet (22/2009. PM Rendelet) tartalmazza, ez alapján nézzük végig az egyszerűsítési lehetőségeket. Kapcsolt vállalati ügyletlistánkat magunk mellé téve jelöljük is be egyben, hogy melyekre alkalmazhatóak a könnyítési lehetőségek.

Egyszerűsített nyilvántartások feltételei

a szerződés alapján történő teljesítések értéke:

  1. általános forgalmi adó nélkül számított
  2. szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg
  3. a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban.