Kapcsolt vállalkozások közötti költség átterhelések

Kapcsolt vállalkozások között az egyik leggyakrabban előforduló ügyletek a költség átterhelések. Ilyen jellegű ügyletek például:

  • biztosító társasággal az egyik tagvállalat köt szerződést a cégcsoport nevében, majd a biztosítási költséget arányosan szétosztják egymás között,
  • az egyik csoporttag országában rendezett konferencia költségeinek adott részét átterhelik a többi résztvevő csoporttagra,
  • szállásköltségek, repülőjegy ellenértékének, étkezés költségének átterhelése a meghívott vendéget küldő csoporttag számára,
  • ingatlan használathoz kapcsolódó rezsi költségek átterhelése a közös ingatlant bérlő csoporttagok részére, stb.
Bizonyítási teher a transzferárazásnál

Akárcsak az előző blogbejegyzésemben említett ellenőrzési gyakorlat, úgy a bizonyítási teher szabályai is eltérőek az egyes országokban. A legtöbb államban a bizonyítási kötelezettség az adóhatóságot terheli, míg más államokban az adóalanyt. Magyarország ez utóbbi országok közé tartozik. Nálunk a vállalkozásoknak kell bizonyítaniuk az adóhatóság felé, hogy a kapcsolt vállalkozásaikkal megvalósult ügyleteiknél az árazás a szokásos piaci ár elvén alapul.

Transzferár képzés nemzetközi jogi gyakorlata

A transzferár képzés adójogi szabályait minden egyes ország a saját belföldi jogszabályai és eljárásai alapján dolgozza ki és ülteti át a gyakorlatba. Tehát nincsenek kötelező nemzetközi adójogi előírások (csupán ajánlások), mivel az egyes országok adórendszere jelentősen különbözik egymástól és azok szuverenitása sérülne az egységes szabályozás által.

Egy olyan vállalatcsoportnál azonban, ahol a tagok több különböző országban is jelen vannak, előfordulhat olyan helyzet, mely a csoport kettős adóztatáshoz vezethet. Például ha az egyik ország adóhatósága megállapítást tesz, mely kihatással van a csoport más országban lévő tagjára, és a másik ország adóhatósága nem fogadja el ugyanazt a transzferár képzést.

Transzferár szakértői segítség

A legtöbb vállalatcsoportnál év elején automatikusan bekerül a zárási feladatok közé a transzferár nyilvántartások aktualizálása, hiszen az elkészítési határidejük megegyezik az adott évről benyújtandó társasági adóbevallás benyújtásának időpontjával (ami legkésőbb május 31-e).

Tehát ilyenkor év elején a könyvelők általában jelzik a cégvezetők felé, hogy a lezárandó év kapcsolt ügyleteit át kell nézni, a korábbi évekről hozott nyilvántartásokat szükséges aktualizálni és az újonnan kötött ügyletekre pedig el kell készíteni az új dokumentációkat.

Iparűzési adó feltöltés 2013 kapcsolt vállalkozások

Közeledik a december 20-i iparűzési adó feltöltési határidő, ezért szeretnénk felhívni a figyelmet néhány alapvető változásra, mely 2013-tól érvényes.

Az iparűzési adó számításáról az 1990. évi C. törvény a helyi adókról 39.§. rendelkezik. Több változás is érvénybe lépett 2013. január 1-ével, ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a belföldi kapcsolt vállalkozások bizonyos feltételek megvalósulása esetében közösen számítják ki az iparűzési adó alapjukat. Nézzük meg, hogyan számítjuk ki 2013-ban az iparűzési adót:

kapcsolt-vallalkozasok-bejelentese

Még mindig vannak olyan vállalkozások, akiket meglepetésként ér ez a kötelezettség!

Tisztában van azzal, hogy az Adóhatóság bármikor 500.000 Ft-os mulasztási bírságot szabhat ki minden egyes kapcsolt vállalkozását érintően?

Olyan változás-bejelentési kötelezettségről van szó, ami  minden céget érint, amely rendelkezik kapcsolt vállalkozásokkal és velük bármilyen ügyletet köt.

Transzferár Számviteli törvény módosítások

A 2013. évi CIII. törvény 26. paragrafusa néhány ponton fontos változásokat iktatott be a Számviteli törvénybe 2013. június 30-i hatályba lépéssel, melyek a szokásos piaci árazással kapcsolatosak.

Nézzük, melyek ezek a változások:

(1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt ellenérték-különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné.”

Transzferár munkaterv lépésről lépésre

A transzferár nyilvántartásokkal kapcsolatos munkaterv készítése során arra kell törekednünk, hogy az egyes információkat és ügyleteket olyan módon csoportosítsuk, amelyekkel felgyorsíthatjuk a munkafolyamatokat.

Önálló transzferár nyilvántartás előkészület

Előző blogbejegyzésemben bemutatásra került, hogy mit kell tartalmaznia egy önálló transzferár nyilvántartásnak. Említettem, hogy bizonyos információk adat jellegűek, más szükséges információk pedig szöveges jellegű kifejtést igényelnek. Nézzük, melyek ezek!

Adat jellegű információk: 

  • Az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozások adatai
  • A szerződés tartalmának bemutatása
  • Az összehasonlítható termékek, szolgáltatások alapján számított szokásos piaci ár
  • A nyilvántartás dátumai
  • Az ügylettel kapcsolatos bírósági, hatósági eljárás adatai
Önálló transzferár nyilvántartás

Mit kell, hogy tartalmazzon az önálló nyilvántartás?

Először is bemutatjuk, mely elemek képezik az önálló nyilvántartás részeit sorban, annak felépítésének megfelelően. Ezt követően - következő blogbejegyzésünkben - csoportosítjuk azokat a típusuknak (adat vagy szöveges elemzés) megfelelően.

Az önálló nyilvántartás részei:

A) Az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozások adatai:

1. neve
2. székhelye
3. adószáma vagy annak megfelelő azonosítója
4. a (3) pontbeli adatok hiányában cégjegyzékszáma és a cégjegyzékét vezető bíróság (hatóság) megnevezése és székhelye