Középvállalati méret besorolás meghatározása példán keresztül

A transzferár nyilvántartás készítési kötelezettséget alapvetően meghatározza a társaságok vállalati méret szerinti besorolása. Cikkünkben egy adóhatósági állásfoglalás alapján mutatunk be egy olyan példát, amelynél a kapcsolódó vállalkozások miatt keletkezett transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség.

Költség és jövedelem módszer alkalmazása a transzferárazásban

Sok kérdést vet fel a transzferárak alátámasztásakor a költség és jövedelem módszer alkalmazása. A következőkben bemutatjuk a módszert, alkalmazási megfontolásának legfontosabb szempontjait és néhány példát.

Mit tartalmazzon egy önálló transzferár nyilvántartás?

A transzferár nyilvántartásban a 22/2009. PM rendelet által előírt kötelező tartalmi kellékeket kell bemutatni. Cikkemmel szeretnék iránymutatást nyújtani ahhoz, hogy mit és hogyan érdemes leírni a nyilvántartásban ahhoz, hogy az valóban megfeleljen a NAV elvárásainak.

Mit tartalmazzon az önálló transzferár nyilvántartás?

A 22/2009. PM rendelet 4.§-a tartalmazza, hogy egy önálló nyilvántartásban milyen elemeknek kell szerepelniük. Önálló nyilvántartást kell készíteni minden olyan kapcsolt vállalati tranzakcióra, amely éves szinten nettó értéken (és szokásos piaci áron) az 50 millió forintot meghaladja.

Transzferár nyilvántartás egyszerűen?

A transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett vállalkozásoknál érdemes áttekinteni a csoporton belüli szolgáltatásokat, mert lehet, hogy akár több tranzakció esetében is meg lehet spórolni a teljes tartalmú önálló nyilvántartás elkészítését, és egy könnyebben összeállítható nyilvántartással is el lehet kerülni az ügyletenkénti 2 millió forintig terjedő mulasztási bírságot.

Anyavállalati transzferár dokumentáció

Egy bizonyos vállalati méret felett a nemzetközi cégcsoportok gyakran készítenek csoportszintű transzferár dokumentációt. Számos buktatót rejthet magában a központi dokumentációnak az alkalmazása egy magyar vállalatnál, és ha nem tartjuk be a megfelelő hazai előírásokat, a 2 millió forintos ügyletenkénti bírságtól sem védi meg a cégünket.

Transzferár tervezése a gyakorlatban 2. rész

Évek óta az Adóhatóság kereszttüzében állnak a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező cégek. A  nem független felek közötti tranzakcióknál a szokásos piaci ár elvét figyelembe kell venni, mert ennek elmulasztása adóhiánnyal, adóbírsággal és akár több millió forintos mulasztási bírsággal sújtható.

Transzferár tervezése a gyakorlatban 1. rész

A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek esetében nemcsak a 2 millió forintos mulasztási bírság elkerülésére, hanem a szokásos piaci ár elvének betartására is ügyelniük kell az adózóknak. Példákon keresztül mutatjuk be, hogy mire kell figyelni a transzferár tervezése során.

Transzferár ellenőrzés

A kiemelt adózók esetében még nagyobb hangsúlyt kapnak a transzferár ellenőrzések, az Adóhatóságon belül külön Ellenőrzési Főosztály végzi a szokásos piaci ár elvének betartását és a transzferár nyilvántartások ellenőrzését az adózóknál. Cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb tényeket a NAV által kiadott adatok alapján.

Cash-pool rendszerek transzferárazása

A kapcsolt vállalkozások által egyik gyakran alkalmazott hatékonyság-növelő és likviditási előnyöket biztosító rendszer a cash-pool, azaz a csoportos számlavezetés. Cikkünkben áttekintjük a konstrukció lényegét, előnyeit és adókockázatait.