Transzferár dokumentáció összevonások

A transzferár dokumentációkat a 22/2009. PM rendelet jelenleg hatályos (és 2012. január 1-e óta érvényes) előírásai szerint ellenőrzött ügyletenként kell elkészíteni.

Milyen formában készíthetőek el a transzferár dokumentációk?

Alapvetően három formában készíthetjük el a dokumentációkat:

  1. Önálló nyilvántartásként
  2. Közös nyilvántartásként
  3. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásaként

Az egyes típusokra vonatkozó tartalmi elemeket a Rendelet 4., 5. és 6. paragrafusai mutatják be.

Transzferár - Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások

A 2012-es évtől a korábbi egyszerűsített nyilvántartás helyébe lép az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása.

 Az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások

  • alacsony kockázattal járó,
  • rutinjellegű szolgáltatások, amelyeket
  • a nyújtó fél sem főtevékenységként nyújt, és az igénybe vevő fél fő üzleti tevékenységéhez sem kapcsolódik közvetlenül, és
  • a nyújtott illetve igénybe vett szolgáltatások szokásos piaci áron a 150 millió Ft-ot nem haladják meg, valamint
  • az igénybe vevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bírnak.
Transzferár, szokásos piaci ár elve

Mit jelent a transzferár nyilvántartási kötelezettség?

Ahhoz, hogy ezt meghatározzuk, célszerű néhány alapfogalom magyarázatával kezdenünk. Nézzük meg, mit jelentenek az alábbi kifejezések.

Transzferár

A transzfer valaminek az áthelyezését, átvitelét jelenti egyik helyről a másikra. Ezt lehet fizikai értelemben is (pl. áruszállítás, személyszállítás), illetve virtuálisan is (pl. tudás, információ, szolgáltatás) megvalósítani. Ha ez a transzfer olyan vállalkozások vagy személyek, intézmények között történik, amelyek nem függetlenek egymástól ( kapcsolt vállalkozások), akkor ennek kiemelt jelentősége van. Miért?

Transzferár dokumentációk hibái

Gazdasági és piaci elemzők számításai szerint a világkereskedelmi ügyletek több mint 60 százalékát vállalatcsoporton belüli tranzakciók teszik ki. A cégcsoportok tagvállalatai (kapcsolt felek) az egymás közötti szerződéseik, ügyleteik (különböző termékek belső adás-vétele, szolgáltatások valós vagy formális nyújtása, pénzügyi instrumentumok cseréje) során alkalmazott eladási árakkal (transzferár) jelentős összegű nyereséget vagy veszteséget tudnak átcsoportosítani egyik cégből a másikba, ezáltal egyik nemzetállamból a másikba. Céljuk ezzel sok esetben az adófizetés optimalizálása a vállalatcsoport szintjén, ezért a transzferáras ügyleteket az adóhatóság kiemelt figyelemmel kíséri.

A nemzeti adóhatóság ellenőrzési irányelveiben már évek óta jelen van, és a kiemelt vizsgálati célok között szerepel a transzferárak vizsgálata a társasági és osztalékadót érintő utólagos ellenőrzések keretében.

Transzferár nyilvántartás kockázatok

Kiemelt kockázatot és magas összegű bírság veszélyt jelent minden olyan cég számára a transzferárazás, amely kapcsolt vállalkozásokkal rendelkezik.

Milyen kockázatok merülhetnek fel és kiket érinthet?

A transzferárazáshoz alapvetően NÉGY típusú adókockázat tartozik:

Transzferár módszer kiválasztása

Amikor transzferárazás kerül szóba egy üzleti beszélgetés keretében, a legtöbb kérdés általában arra vonatkozik, hogyan kerüljön alátámasztásra a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár. Általában vannak elképzelések, ötletek, de gyakori a bizonytalanság, sőt néha a teljes tanácstalanság.

Az információ ebben az esetben is hatalom. Ha ismerjük a módszereket, akkor nemcsak utólag egyszerűbb alátámasztani egy árat, hanem minden alkalommal már előre tudunk gondolkodni és tervezni. Ez nagyon meg tudja könnyíteni a feladatunkat, amikor már ténylegesen készítjük a dokumentációt.

Külföldi anyavállalat transzferár dokumentációja

Gyakran kérdezik meg a cégvezetők, hogy a külföldi anyavállalatuk által elkészített transzferár dokumentációt vajon elfogadja-e a magyar Adóhatóság?

A cégvezetők nincsenek könnyű helyzetben, amikor szeretnék felhívni a külföldi tulajdonosok figyelmét a magyar tagvállalatot érintő transzferár kockázatokra.

A hazai szokásos piaci árazást érintő szabályok amellett, hogy bonyolultak és nehezen követhetőek a változások, még hatalmas összegű bírság tétel (2 millió Ft / nyilvántartás) is a vállalkozások feje felett lebeg. Ez más országokra nem igazán jellemző, hogy csupán a transzferár dokumentáció hiánya már szankciókat eredményez. Ráadásul a témakört még a jogértelmezési bizonytalanság is különösen veszélyessé teszi.

Transzferár és kezességvállalás

Az elmúlt hetekben többször találkoztam Cégcsoportoknál olyan esetekkel, hogy pénzintézettől felvett hitel, kölcsön megkötésénél az anyavállalat vagy a testvérvállalat kezességet vállalt a hitel vagy kölcsön visszafizetésére a felvevő cég mögött.

Felmerül a kérdés, hogy az ellenszolgáltatás nélküli kezességvállalás szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, ezáltal a kapcsolt vállalatoknak módosítaniuk kell-e a szolgáltatás szokásos piaci árának megfelelő összeggel a társasági adó alapjukat?

Transzferár szabályok 2013

A Transzferár Rendelet (22/2009. PM Rendelet) tervezett változásairól szóló blogsorozatom előző két részében (1. rész, 2. rész) bemutattam a pontosítási, mentességi javaslatokat.

E sorozat befejező részében a szokásos piaci ár meghatározása és alátámasztása során figyelembe vehető forrásokról lesz szó.

Transzferár szabályozás 2013

Az elmúlt hetekben többször találkoztam olyan cégvezetővel a transzferár konzultációim alkalmával, akiket meglepetésként ért a rájuk kiszabható transzferár bírságok magas összege.

Milyen tévhitek keringenek a vállalkozók fejében?

Az egyik cégvezető elmondta, hogy tud erről a kötelezettségről, azaz arról, hogy kapcsolt vállalkozások között szokásos piaci áron kell számlázni.

Kérdeztem arról, hogy tudja-e, mit jelent pontosan a transzferár dokumentáció kifejezés?