Egyszerűsített transzferár nyilvántartás

Az egyszerűsített nyilvántartások áttekintésénél először a 2011. 12. 31-éig érvényes szabályokat fogjuk vizsgálni, a második részben pedig bemutatjuk, hogy 2012-től milyen változások történtek e téren.

A szabályokat a Transzferár Rendelet (22/2009. PM Rendelet) tartalmazza, ez alapján nézzük végig az egyszerűsítési lehetőségeket. Kapcsolt vállalati ügyletlistánkat magunk mellé téve jelöljük is be egyben, hogy melyekre alkalmazhatóak a könnyítési lehetőségek.

Egyszerűsített nyilvántartások feltételei

a szerződés alapján történő teljesítések értéke:

  1. általános forgalmi adó nélkül számított
  2. szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg
  3. a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban.
Transzfer ár - Szokásos piaci ár

Mit jelent a nem megfelelő transzferár?

Ha a transzferár, tehát a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár eltér a szokásos piaci ártól, akkor bizony következményekre számíthatunk. Melyek ezek?

Amennyiben egy adóellenőrzés során megállapításra kerül, hogy két kapcsolt vállalkozás között egy más árat kellett volna alkalmazni, akkor minden vonatkozó adókötelezettséget újra át kell számolni. Lehet, hogy ennek egy részét megteszi helyettünk az Adóhatóság, de emellett végig kell vezetni az utólagos ármódosítás hatásait minden érintett adónemen.

Transzferár dokumentáció összevonások

A transzferár dokumentációkat a 22/2009. PM rendelet jelenleg hatályos (és 2012. január 1-e óta érvényes) előírásai szerint ellenőrzött ügyletenként kell elkészíteni.

Milyen formában készíthetőek el a transzferár dokumentációk?

Alapvetően három formában készíthetjük el a dokumentációkat:

  1. Önálló nyilvántartásként
  2. Közös nyilvántartásként
  3. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásaként

Az egyes típusokra vonatkozó tartalmi elemeket a Rendelet 4., 5. és 6. paragrafusai mutatják be.

Transzferár - Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások

A 2012-es évtől a korábbi egyszerűsített nyilvántartás helyébe lép az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása.

 Az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások

  • alacsony kockázattal járó,
  • rutinjellegű szolgáltatások, amelyeket
  • a nyújtó fél sem főtevékenységként nyújt, és az igénybe vevő fél fő üzleti tevékenységéhez sem kapcsolódik közvetlenül, és
  • a nyújtott illetve igénybe vett szolgáltatások szokásos piaci áron a 150 millió Ft-ot nem haladják meg, valamint
  • az igénybe vevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bírnak.
Transzferár, szokásos piaci ár elve

Mit jelent a transzferár nyilvántartási kötelezettség?

Ahhoz, hogy ezt meghatározzuk, célszerű néhány alapfogalom magyarázatával kezdenünk. Nézzük meg, mit jelentenek az alábbi kifejezések.

Transzferár

A transzfer valaminek az áthelyezését, átvitelét jelenti egyik helyről a másikra. Ezt lehet fizikai értelemben is (pl. áruszállítás, személyszállítás), illetve virtuálisan is (pl. tudás, információ, szolgáltatás) megvalósítani. Ha ez a transzfer olyan vállalkozások vagy személyek, intézmények között történik, amelyek nem függetlenek egymástól ( kapcsolt vállalkozások), akkor ennek kiemelt jelentősége van. Miért?

Transzferár dokumentációk hibái

Gazdasági és piaci elemzők számításai szerint a világkereskedelmi ügyletek több mint 60 százalékát vállalatcsoporton belüli tranzakciók teszik ki. A cégcsoportok tagvállalatai (kapcsolt felek) az egymás közötti szerződéseik, ügyleteik (különböző termékek belső adás-vétele, szolgáltatások valós vagy formális nyújtása, pénzügyi instrumentumok cseréje) során alkalmazott eladási árakkal (transzferár) jelentős összegű nyereséget vagy veszteséget tudnak átcsoportosítani egyik cégből a másikba, ezáltal egyik nemzetállamból a másikba. Céljuk ezzel sok esetben az adófizetés optimalizálása a vállalatcsoport szintjén, ezért a transzferáras ügyleteket az adóhatóság kiemelt figyelemmel kíséri.

A nemzeti adóhatóság ellenőrzési irányelveiben már évek óta jelen van, és a kiemelt vizsgálati célok között szerepel a transzferárak vizsgálata a társasági és osztalékadót érintő utólagos ellenőrzések keretében.

Transzferár nyilvántartás kockázatok

Kiemelt kockázatot és magas összegű bírság veszélyt jelent minden olyan cég számára a transzferárazás, amely kapcsolt vállalkozásokkal rendelkezik.

Milyen kockázatok merülhetnek fel és kiket érinthet?

A transzferárazáshoz alapvetően NÉGY típusú adókockázat tartozik:

Transzferár módszer kiválasztása

Amikor transzferárazás kerül szóba egy üzleti beszélgetés keretében, a legtöbb kérdés általában arra vonatkozik, hogyan kerüljön alátámasztásra a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár. Általában vannak elképzelések, ötletek, de gyakori a bizonytalanság, sőt néha a teljes tanácstalanság.

Az információ ebben az esetben is hatalom. Ha ismerjük a módszereket, akkor nemcsak utólag egyszerűbb alátámasztani egy árat, hanem minden alkalommal már előre tudunk gondolkodni és tervezni. Ez nagyon meg tudja könnyíteni a feladatunkat, amikor már ténylegesen készítjük a dokumentációt.

Külföldi anyavállalat transzferár dokumentációja

Gyakran kérdezik meg a cégvezetők, hogy a külföldi anyavállalatuk által elkészített transzferár dokumentációt vajon elfogadja-e a magyar Adóhatóság?

A cégvezetők nincsenek könnyű helyzetben, amikor szeretnék felhívni a külföldi tulajdonosok figyelmét a magyar tagvállalatot érintő transzferár kockázatokra.

A hazai szokásos piaci árazást érintő szabályok amellett, hogy bonyolultak és nehezen követhetőek a változások, még hatalmas összegű bírság tétel (2 millió Ft / nyilvántartás) is a vállalkozások feje felett lebeg. Ez más országokra nem igazán jellemző, hogy csupán a transzferár dokumentáció hiánya már szankciókat eredményez. Ráadásul a témakört még a jogértelmezési bizonytalanság is különösen veszélyessé teszi.

Transzferár és kezességvállalás

Az elmúlt hetekben többször találkoztam Cégcsoportoknál olyan esetekkel, hogy pénzintézettől felvett hitel, kölcsön megkötésénél az anyavállalat vagy a testvérvállalat kezességet vállalt a hitel vagy kölcsön visszafizetésére a felvevő cég mögött.

Felmerül a kérdés, hogy az ellenszolgáltatás nélküli kezességvállalás szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, ezáltal a kapcsolt vállalatoknak módosítaniuk kell-e a szolgáltatás szokásos piaci árának megfelelő összeggel a társasági adó alapjukat?