Transzferár Számviteli törvény módosítások

A 2013. évi CIII. törvény 26. paragrafusa néhány ponton fontos változásokat iktatott be a Számviteli törvénybe 2013. június 30-i hatályba lépéssel, melyek a szokásos piaci árazással kapcsolatosak.

Nézzük, melyek ezek a változások:

(1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt ellenérték-különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné.”

Transzferár munkaterv lépésről lépésre

A transzferár nyilvántartásokkal kapcsolatos munkaterv készítése során arra kell törekednünk, hogy az egyes információkat és ügyleteket olyan módon csoportosítsuk, amelyekkel felgyorsíthatjuk a munkafolyamatokat.

Önálló transzferár nyilvántartás előkészület

Előző blogbejegyzésemben bemutatásra került, hogy mit kell tartalmaznia egy önálló transzferár nyilvántartásnak. Említettem, hogy bizonyos információk adat jellegűek, más szükséges információk pedig szöveges jellegű kifejtést igényelnek. Nézzük, melyek ezek!

Adat jellegű információk: 

  • Az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozások adatai
  • A szerződés tartalmának bemutatása
  • Az összehasonlítható termékek, szolgáltatások alapján számított szokásos piaci ár
  • A nyilvántartás dátumai
  • Az ügylettel kapcsolatos bírósági, hatósági eljárás adatai
Önálló transzferár nyilvántartás

Mit kell, hogy tartalmazzon az önálló nyilvántartás?

Először is bemutatjuk, mely elemek képezik az önálló nyilvántartás részeit sorban, annak felépítésének megfelelően. Ezt követően - következő blogbejegyzésünkben - csoportosítjuk azokat a típusuknak (adat vagy szöveges elemzés) megfelelően.

Az önálló nyilvántartás részei:

A) Az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozások adatai:

1. neve
2. székhelye
3. adószáma vagy annak megfelelő azonosítója
4. a (3) pontbeli adatok hiányában cégjegyzékszáma és a cégjegyzékét vezető bíróság (hatóság) megnevezése és székhelye

Önálló transzferár dokumentáció

Mit jelent a kreatív munka a transzferárazásban?

Az eddigiekben megismerkedtünk két típusú transzferár nyilvántartással: az egyszerűsített és az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások nyilvántartásával. Ezek a típusok többnyire nem igazán igényelnek kreatív munkát, hiszen adatok összerendezéséről és bemutatásáról szólnak.

A következőkben az önálló dokumentációkkal fogunk foglalkozni. Miben más ez a típus? Amikor kézbe fogtam életem első transzferár nyilvántartását, akkor az egyfajta üzleti tervre emlékeztetett. A legfontosabb különbséget az jelentette, hogy míg egy üzleti terv a jövőre koncentrál, addig egy transzferár dokumentáció általában a múltbeli eseményeket mutatja be.

Hallhattunk már különböző fórumokon és találkozhattunk azzal a kifejezéssel, hogy a transzferár megállapítása nem egzakt tudomány. Mit is jelent ez?

Új transzferár PM Rendelet

Fontos változások lépnek életbe a transzferár nyilvántartások szabályait meghatározó 22/2009. számú PM rendeletben. A jogszabály változást már néhány hónapja vártuk, mivel 2013. márciusában már megjelent egy tervezet, mely fontos új elemeket tartalmazott.

A Magyar Közlöny e hét keddi számában (99.) végre kihirdették a 20/2013. (VI. 18.) NGM Rendeletet, mely a 22/2009. (X. 16.) PM Rendelet módosításáról szól. Az említett NGM Rendelet itt tölthető le.

Változások a transzferár nyilvántartásokkal kapcsolatban 

Érdekesség, hogy a tervezethez képest nem lépett életbe a Rendelet 2. számú melléklete, mely arról szólt, hogyha az adózó az összehasonlítást beszámoló szintű adatokból állítja össze, akkor milyen szűrési szempontokat kell figyelembe vennie. A tervezett változásokról itt számoltam be.

A következőkben pontokba szedve összefoglaltam a változások lényegi elemeit.

Szokásos piaci ártartomány

Az előbbiekben megismerkedtünk két típusú transzferár nyilvántartással: az egyszerűsített és az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások nyilvántartásával. Ezek a típusok többnyire nem igazán igényelnek kreatív munkát, hiszen adatok összerendezéséről és bemutatásáról szólnak.

A következőkben az önálló dokumentációkkal fogunk foglalkozni. Miben más ez a típus? Amikor kézbe fogtam életem első transzferár nyilvántartását, akkor az egyfajta üzleti tervre emlékeztetett. A legfontosabb különbséget az jelentette, hogy míg egy üzleti terv a jövőre koncentrál, addig egy transzferár dokumentáció általában a múltbeli eseményeket mutatja be.

Egyszerűsített transzferár nyilvántartás

Az egyszerűsített nyilvántartások áttekintésénél először a 2011. 12. 31-éig érvényes szabályokat fogjuk vizsgálni, a második részben pedig bemutatjuk, hogy 2012-től milyen változások történtek e téren.

A szabályokat a Transzferár Rendelet (22/2009. PM Rendelet) tartalmazza, ez alapján nézzük végig az egyszerűsítési lehetőségeket. Kapcsolt vállalati ügyletlistánkat magunk mellé téve jelöljük is be egyben, hogy melyekre alkalmazhatóak a könnyítési lehetőségek.

Egyszerűsített nyilvántartások feltételei

a szerződés alapján történő teljesítések értéke:

  1. általános forgalmi adó nélkül számított
  2. szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg
  3. a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban.
Transzfer ár - Szokásos piaci ár

Mit jelent a nem megfelelő transzferár?

Ha a transzferár, tehát a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár eltér a szokásos piaci ártól, akkor bizony következményekre számíthatunk. Melyek ezek?

Amennyiben egy adóellenőrzés során megállapításra kerül, hogy két kapcsolt vállalkozás között egy más árat kellett volna alkalmazni, akkor minden vonatkozó adókötelezettséget újra át kell számolni. Lehet, hogy ennek egy részét megteszi helyettünk az Adóhatóság, de emellett végig kell vezetni az utólagos ármódosítás hatásait minden érintett adónemen.

Transzferár dokumentáció összevonások

A transzferár dokumentációkat a 22/2009. PM rendelet jelenleg hatályos (és 2012. január 1-e óta érvényes) előírásai szerint ellenőrzött ügyletenként kell elkészíteni.

Milyen formában készíthetőek el a transzferár dokumentációk?

Alapvetően három formában készíthetjük el a dokumentációkat:

  1. Önálló nyilvántartásként
  2. Közös nyilvántartásként
  3. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásaként

Az egyes típusokra vonatkozó tartalmi elemeket a Rendelet 4., 5. és 6. paragrafusai mutatják be.