Új transzferár szabályok 2015.

Milyen változások történtek a transzferár szabályozásban 2015-től?

Idei hatályba lépéssel több jogszabály is változott, ami érinti a transzferár szabályozást és a kapcsolt vállalkozások egymás közötti elszámolásainak adóvonzatait. Bekerült a társasági adó törvénybe az adatbázisok használatához kapcsolódó „interkvartilis tartomány” fogalma, és ehhez kapcsolódóan a transzferár rendelet is számos változást hozott. Vajon milyen hatással lesz a módosítás a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett vállalkozásokra, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a könyvelőknek és az ügyvezetőknek?
Reklámadó változások 2015

 

A nyár elején kihirdetett reklámadó törvény már a tavalyi év folyamán több változáson ment keresztül, és fontos módosításokra számíthatunk idéntől is. Számos vállalkozás életét könnyíti meg az új reklámadó- és kapcsolódó társasági adó szabályozás, valamint egyszerűsítések jönnek a reklámadó nyilatkozattételi kötelezettség terén is. Cikkünkben összefoglaljuk a reklámadó lényegét és egyben bemutatjuk a 2014-es és az idei évi szabályozást is.
 
A Reklámadó törvény (2014. évi XXII. törvény) 2014. június 17-én került kihirdetésre. A törvény nyár közepi módosítása (ahol a legtöbb vállalkozást érintő TAO alap módosításról olvashattunk) a Magyar Közlöny 95. számában jelent meg (hatályba lépés: 2014. augusztus 15.). Az aktuális változások 2014. december 1-től és 2015. január 1-től léptek, illetve lépnek hatályba, ezeket a módosításokat a Magyar Közlöny 161. számában találjuk meg.
Transzferár adatbázisok

 

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár (más néven elszámoló ár vagy transzferár) esetében az Adóhatóság azt vizsgálja, hogy a felek betartották-e a szokásos piaci ár alkalmazásának elvét. Amennyiben a transzferár eltér a piaci ártól, a kapcsolt vállalkozásoknak társasági adóalap módosítási kötelezettségük lép fel, és úgy kell adót fizetniük, mintha piaci áron számoltak volna el egymással. Ezért a kapcsolt vállalkozások arra törekednek, hogy betartsák a piaci ár elvét, és ezt megalapozottan be is tudják mutatni. A bizonyításokra az egyik leggyakrabban alkalmazott eszköz az adatbázis, melyről a következőkben foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat.
Transzferár nyilvántartások – Mielőtt jönne a NAV

Mit vár el a NAV egy transzferár ellenőrzésnél?

A hazai vállalkozások többsége még nem esett át transzferár ellenőrzésen, és ezért még potenciálisan veszélyeztetettnek számítanak a transzferár bírság tekintetében. A cégeknél a könyvelésért felelős személy feladata, hogy felhívja az ügyvezető figyelmét arra, hogy az adott vállalatnak valószínűleg transzferár nyilvántartás készítési kötelezettsége van. A nyilvántartások megfelelő időben történő elkészítése az ügyvezető felelőssége. Mi a feladata a könyvelésért felelős személynek? Milyen akciótervet kell felállítania, hogy segítsen megvédeni a vállalkozást a magyar adórendszer legnagyobb összegű mulasztási bírságától?
Kapcsolt vállalkozások szabályai 2015-től

A kapcsolt vállalkozások új szabályairól készített velem interjút az ÉRD FM-től Ölvedi Réka műsorvezető hétfőn (01.12-én), ahol az alábbi témákat érintettük:

  • Kik a kapcsolt vállalkozások? Példák.
  • Miért kell foglalkozni a kapcsolt vállalkozásokkal?
  • Kinek és milyen bizonyítási feladatai van transzferár szempontból?
  • Mulasztási bírságok.
  • 2015-ös változások, feladatok.

Az interjú erre a linkre kattintva hallgatható meg.

Kérdése merült fel, szeretne tanácsot kérni? Itt megteheti!

Kép: Image courtesy of ddpavumba at FreeDigitalPhotos.net

Szervezeti átalakítások transzferár-kockázatai

Milyen transzferár kockázatok érinthetik a szervezeti átalakításokat?

Az üzleti életben előforduló szervezeti átalakítások (üzletág értékesítések, szabadalmak, szoftverek, ingatlanok, egyéb vagyonelemek mozgatása egyik cégből a másikba) alapos tervezési és előkészítési feladatokat igényelnek. Nemcsak a legoptimálisabb adózási módszer megtalálása a feladat, hanem emellett az események transzferárazási hatásait és kockázatait szükséges felmérni. Miért fontos ez? A vagyonelemek mozgatása általában gazdasági átalakulással (pl. kiválás, szétválás, beolvadás, stb.) vagy teljesen új cég megalapításával jár. A legtöbb esetben az átrendeződések eredményeként kapcsolt vállalkozások jönnek létre, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a szervezeti átalakítások során, vagy azt követően átadott eszközöket-forrásokat is bizonyos esetekben piaci áron szükséges értékelni.
Transzferár szabályozás 2014
A kapcsolt vállalkozások körének 2015. évi bővülése miatt is aktuális témakör a transzferár szabályok áttekintése és a transzferár nyilvántartási kötelezettségek ellenőrzése a hazai vállalkozásoknál. Elfogadásra került az év végi adócsomag, melyben szerepel, hogy a közös ügyvezetés is megalapozza a kapcsolt vállalati jogviszonyt. 2015.01.01-től ez a szabályozás életbe lép, ez által sokkal több vállalat válik érintetté a transzferárazásban. Előző cikkünkben különféle esettanulmányokat mutattunk be azzal kapcsolatban, milyen tipikus hibákat ejtenek a cégek és milyen következményekre számíthatnak, ha nem tartják be az előírásokat, vagy helytelenül értelmezik azokat. Most folytatjuk a tanulságos történeteket további esettanulmányokon keresztül.
Transzferár esettanulmányok I.
A hazai adórendszer egyik legrettegettebb adózási témaköre a transzferárazás, azaz a kapcsolt vállalkozások közötti elszámolások vizsgálata. A kapcsolt vállalkozások - mint egy tulajdonosi körbe tartozó cégek – az Adóhatóságok álláspontja szerint azzal próbálják manipulálni az adóalapjukat és ezáltal optimalizálni az adófizetést, hogy egymás között eltorzítják az árakat. Több hazai adózási jogszabály is előírja, hogy a kapcsolt féllel történő együttműködés során a piaci árakat kell alkalmazni minimum az adóalap kiszámításakor (például társasági adó, helyi adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, illeték tekintetében). Milyen veszélyekkel jár, ha egy vállalat nem foglalkozik azzal, hogy megfelelő legyen a transzferár képzése, és nem tudja a szokásos piaci ár elvének betartását bizonyítani? 
Transzferár: így csökkenthető a kockázat

Hogyan csökkenthetőek a transzferár kockázatok?

A kétmillió forintos transzferár mulasztási bírság a magyar adórendszer egyik legnagyobb terhét jelentette az elmúlt években a vállalkozások számára. Évek óta kiemelt területnek számít a NAV-nál a kapcsolt vállalkozások és a szokásos piaci ár elvének betartásának ellenőrzése, és ez a tendencia várhatóan folytatódik a jövőben is.
 
A transzferárak folyamatosan szigorodó adóellenőrzése miatt ma már egyetlen vállalkozás sem jelentheti ki, hogy biztonságban van a kiszabható bírságoktól, ha nem végzett el egy transzferáras belső ellenőrzést. Ma már a legtöbb cég rendelkezik kapcsolt vállalkozással, de sokan még mindig nem tudnak erről a tényről, illetve a hozzá kapcsolódó szabályozási rendszerről és a komoly adóügyi következményekről. Melyek azok a lépések, amelyeket szükséges megtennie minden vállalkozásnak?
Közös ügyvezető - kapcsolt vállalkozás

A közös ügyvezető a tervek szerint már megalapozná a kapcsolt vállalkozási viszonyt, függetlenül bármilyen tulajdonosi vagy szavazati aránytól!

A 2014. október 21-én benyújtott adótörvény módosítási csomag (T/1705) tartalmaz néhány érdekességet a kapcsolt vállalkozásokkal és a transzferár szabályok változásával kapcsolatban is. Nézzük meg, hogyan változna pontosan a kapcsolt vállalkozások fogalma! (A paragrafus szám a módosító törvény javaslat paragrafus számát jelöli.)