Transzferárazás, kapcsolt vállalkozások – év végi teendők

Transzferár év végi teendők

Az év vége közeledtével van néhány olyan teendő, ami a kapcsolt vállalkozással rendelkező társaságokat érinti, és ilyenkor még általában megfelelő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy később ne kelljen a mulasztási bírságokkal szembenézni, illetve egy helytelenül kalkulált adó miatt önellenőrzéseket végezni. Cikkünkben áttekintjük a legfontosabb feladatokat, illetve tippeket adunk az évzáráshoz történő felkészüléshez.

Azoknak az egyéni vállalkozóknak, gazdasági társaságoknak, egyéb szervezeteknek, akik rendelkeznek kapcsolt vállalkozással, számos többlet feladatuk keletkezik. A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó előírások megjelennek az Adózás rendjéről szóló törvényben, a Helyi adókról szóló törvényben, az Illetéktörvényben, az ÁFA törvényben, a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényben, és a Személyi jövedelemadóról szóló törvényben is többek között.

Cikkünkben a legfontosabb év végi teendőket mutatjuk be, egyrészt olyan célzattal, hogy ha év közben történt olyan változás, gazdasági esemény, ami plusz feladattal járt, pótolni lehessen az elmaradásokat, másrészről a feltöltési és évzárási teendőkre történő felkészülést szeretnénk elősegíteni.

Vannak olyan előírások, amelyek minden gazdálkodót érintenek, függetlenül attól, hogy mekkora méretűek, hány főt foglalkoztatnak, milyen árbevételt értek el, és vannak olyan előírások, amelyek csak a legalább középvállalkozási méretet elérő vállalkozókat érintik. A vállalkozási méret meghatározásában egy korábbi cikkünk lehet a segítségére az Olvasónak.

1. Kapcsolt vállalkozások beazonosítása

Az első és legfontosabb feladat, hogy megállapítsuk a vizsgált gazdálkodó kapcsolt vállalkozásait. Ha ez még korábban nem történt meg, akkor ez kell, hogy legyen az első lépés. A kapcsolt vállalkozások fogalmát a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (Tao. tv.) 4.§. 23. pontja tartalmazza. A definíció 2015.01.01-i hatállyal jelentősen kibővült, mert már az ügyvezetés egyezősége is kapcsolt vállalkozást eredményez.

Ha a vizsgált gazdálkodó esetében 50%-ot részesedési vagy szavazati arányt meghaladó tulajdonossal találkozunk, vagy a gazdálkodónak olyan részesedései vannak más társaságban, ami szintén meghaladja az 50%-ot, akkor ott biztosan kapcsolt vállalkozásról van szó. A problémát általában a következők okozzák:
- a tulajdonosok között vannak közeli hozzátartozók, és azok részesedéseit nem számítják egybe,
- a tulajdonosoknak és közeli hozzátartozóiknak a más cégekben lévő részesedéseit nem veszik figyelembe,
- a leányvállalatoknál 50% alatti részesedéseknél nem vizsgálják meg, hogy kik a további tulajdonosok,
- csak a közvetlen részesedések kerülnek figyelembevételre, a közvetett részesedések nem,
- a külföldi telephelyet nem tekintik kapcsolt vállalkozásnak,
- nem jutnak el megfelelő információk a tulajdonosoktól a kapcsolt vállalkozások pontos felméréséhez,
- nem nyilatkoztatják az ügyvezetőket, vezető tisztségviselőket a más gazdálkodóknál betöltött ugyanilyen vagy hasonló beosztásukról.

A problémák miatti hiányosságok a gyakorlatban akár több millió forintos mulasztási bírsággal és egyéb jogkövetkezményekkel járhatnak, ezért célszerű egy meghatározott lépéssorozaton végigmenve pontosan felmérni a kapcsolt vállalkozások körét.

2. Tranzakciók kapcsolt vállalkozásokkal, bejelentési kötelezettségek

A kapcsolt vállalkozásokkal a következő feladat akkor merül fel, ha valamilyen tranzakció, gazdasági esemény valósul meg velük. A tranzakció lehet egy számla kiállítása, egy együttműködés elindítása, egy termék leszállítása, egy szolgáltatás elindítása, egy szerződés megkötése, egy átutalás, egy készpénz-átadás, egy ingyenes szolgáltatás (pl. közös székhely elindítása), egy apport, stb., a sor nagyon hosszú. A gyakorlatban bármilyen üzleti kapcsolat szerződéskötésnek számít, akár írásban történt, akár szóban.

Minden vállalkozást érint az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) foglalt két bejelentési kötelezettség:

Készpénzszolgáltatás bejelentése (Art. 17.§. 9. bek. a) pont)

A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének - a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével - be kell jelentenie
a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.

Kapcsolt vállalkozás bejelentése (Art. 23.§. 4. bek. b) pont)
Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz..
b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül.

A tranzakciókat javasolt egy külön nyilvántartásban rögzíteni is, erre már számos minta elérhető az interneten. Ezt ne keverjük össze a transzferár nyilvántartással, ami egy adott ügyletre vonatkozik! Itt arról van szó, hogy felvezetjük, melyik kapcsolt vállalkozással, mikor, milyen tranzakció indult el, milyen szerződés alapján és a bejelentés megtörtént-e. Érdemes az ügyleti értékeket is felvezetni a táblázatba, ennek még lehet szerepe a következőkben.

A bejelentési kötelezettségek elmulasztását az Art. szerint 500.000 Ft-os mulasztási bírság sújthatja, minden egyes bejelentés elmaradásakor. Tehát ha például három kapcsolt vállalkozással valósult meg valamilyen ügylet (pl. áruszállítás, bérleti szerződés, kölcsön, stb.), akkor 3*500.000 Ft, azaz másfél millió forint is akár kiszabható, ha a bejelentések nem történtek meg a NAV felé (T201-es nyomtatvány készítendő minden egyes bejelentésre külön-külön). Ha a bejelentések határideje lejárt (15 napon túl vagyunk), akkor is javasolt ezeket a bejelentéseket pótlólag benyújtani, minden egyes cégre, mert a bírság kiszabásánál akár méltányolható körülmény is lehet.

3. Szokásos piaci ár elvének alkalmazása, társasági adó feltöltés

Ha kapcsolt vállalkozásokkal üzleti kapcsolat volt a tárgyévben, akkor a Tao. tv. 18.§-át mindenképpen át kell tekinteni és az abban foglaltakat az ügyvezetéssel és a tulajdonosokkal ismertetni. A lényege ennek a rendelkezésnek az, hogy a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező cégeknek úgy kell megállapítaniuk a társasági adó alapjukat, mintha a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyleteik árazása piaci alapú lenne.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha a kapcsolt vállalkozásomnak 40%-os engedménnyel értékesítettem árut és ez nem egy piaci gyakorlatnak minősül, akkor a társasági adó alapomat úgy kell megállapítanom, mintha a piaci áron értékesítettem volna. Ez az előírás minden gazdálkodót érint, aki a Tao. tv. hatálya alá tartozik.

Bizonyítaniuk a piaci ár alkalmazását, vagy az attól történő eltérést bemutatni írásban (transzferár nyilvántartás) csak a legalább középvállalkozási méretet elérő vállalkozásoknak kell. Mindez természetesen nem zárja ki azt, hogy a mikro- vagy kisvállalkozások is készítsenek transzferár nyilvántartást, de ha nem is készítenek, célszerű legalább internetes kutatásokkal, árképzési elvek leírásával, függetlenekkel kötött hasonló ügyletek feltárásával némi háttér bizonyítékot a kapcsolt ügyletekhez hozzáfűzni. Illetve lehet készíteni ún. transzferár szabályzatot is.

Ha pedig úgy értékeljük, hogy a kapcsolt felekkel nem piaci alapokon működtünk együtt, a szükséges társasági adóalap módosításokat már a december 20-i határidejű társasági adó feltöltéshez is figyelembe kell vennünk.

Ha az Adóhatóság bizonyítja be, hogy a kapcsolt vállalkozások egymás között nem a piaci árat alkalmazták, akkor utólag az adóalapot módosíthatja és a módosított adóalap után megállapíthat adóhiányt, annak 50%-áig terjedően adóbírságot, az elmaradt adóbevétel után pedig késedelmi pótlékot.

4. Transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség

Az előzőekben már utaltam arra, hogy csak a legalább középvállalkozási méretet elérő vállalkozásokat érinti a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség. A vállalkozási méret meghatározásánál legyünk figyelemmel arra, hogy a KKV. törvényben (2004. évi XXXIV. Törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról) használt „kapcsolódó vállalkozás” nem egyezik meg a Tao. tv. „kapcsolt vállalkozás” fogalmával.

Tehát a kapcsolódó vállalkozások létszám, árbevétel és mérlegfőösszeg adatait teljes mértékben hozzá kell adni a vizsgált vállalkozás megfelelő adataihoz, de például nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak a csak a közös ügyvezető miatt kapcsolttá vált cég, viszont kapcsolódó vállalkozás lehet a természetes személyek egy csoportja révén irányított, szomszédos piacokon működő cég.

Példa: „A” cég és „B” cég tulajdonosai 50-50%-ban „X” és „Y” magánszemélyek, akik nem közeli hozzátartozók, és a cégeknek más az ügyvezetője. Az egyik cég termékeket gyárt, amiket a másik cég értékesít kereskedelmi forgalomban. A Tao. tv. szerint nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, de a KKV. törvény szerint minősülhetnek kapcsolódó vállalkozásnak.

Emellett ne felejtsük el a partnervállalkozásokat (legalább 25%-os részesedés) is a megfelelő arányban összeszámítani.

Ha egy ilyen összeszámítási kötelezettséget helytelenül mérnek fel, akkor előfordulhat, hogy rosszul sorolják be a cégek vállalkozási méretét, és ezért nem készül transzferár nyilvántartás, ami viszont minden évben és minden egyes ügyletre vonatkozóan 2 millió forintos mulasztási bírsággal járhat.

A transzferár nyilvántartásokat ügyletenként kell elkészíteni, minden lényeges szabályát a 22/2009. PM rendelet tartalmazza, és fontos tudnunk, hogy a nyilvántartásokat nemcsak az átfogó ellenőrzéseknél, hanem egy kapcsolódó ÁFA ellenőrzésnél is kérhetik a revizorok.

Jelen pillanatban a 2014-es évre és az azt megelőző évekre elkészített transzferár nyilvántartásoknak kell rendelkezésre állniuk. A 2015-ös ügyletekre a 2015. évi társasági adóbevallás benyújtásának a napja, de legkésőbb 2016. május 31-e (normál üzleti év esetén) lesz a határideje a transzferár nyilvántartásoknak.

Transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség szempontjából az adóév utolsó napján fennálló állapot alapján kell megvizsgálni, hogy az adott társaság eléri-e a középvállalkozási méretet. Ehhez a korábbi besorolások, de legalább a két utolsó lezárt beszámoló adatai szükségesek, tehát például ha egy cégcsoport 2013-as és 2014-es összeszámított létszám adatai elérik az 50 főt, akkor 2015-ben biztosan keletkezik dokumentációs kötelezettségük. Ezek az adatok már általában rendelkezésre állnak, ezért javasolt a vizsgálatot már most elvégezni, év vége előtt, hogy az esetleges szerződéses hiányosságokat pótolni lehessen, az árak kialakítását megalapozó tényezőket még időben össze lehessen készíteni, illetve szükség esetén összehasonlító árajánlatokat lehessen kérni harmadik felektől. Kiindulási alapot jelenthet bizonyos esetekben a konkurens cégek eredményességének vizsgálata, de különféle adatbázisok is a segítségünkre lehetnek a tervezéskor, bizonyításkor.

5. Iparűzési adó számítás és feltöltés

Az iparűzési adó rendszerében néhány éve már a kapcsolt vállalkozásoknak közösen kell megállapítaniuk az adó alapjukat bizonyos feltételek fennállása esetén.

Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról 39.§. (6) szerint azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak, ahol az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege a nettó árbevétel 50%-át meghaladja, az adóalapjukat a következő módon kell, hogy kiszámítsák:
- össze kell adni a vonatkozó kapcsolt cégek nettó árbevételét,
- össze kell adni a vonatkozó kapcsolt cégek nettó árbevétel-csökkentő ráfordítását,
- e kettő pozitív előjelű különbözetéből minden cégre annyi adóalap jut, amennyi ennek a különbözetnek és az adott cég árbevételének az összeadott árbevételben lévő aránya.

Ezt az előírást már a december 20-i iparűzési adó feltöltésnél is alkalmazni kell minden érintett vállalkozásnak (itt sem számít a cégméret!), tehát célszerű már most elkezdeni az egyeztetést:
- kik a kapcsolt vállalkozások,
- kiket kell az összeszámításba belevenni az iparűzési adóalap megállapításánál,
- hogyan fogják az érintettek az együttműködést rendezni és segíteni egymást a közös munkában.

Látható tehát, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóügyi előírások és kapcsolódó teendők széles körűek és kellő mélységű áttekintést igényelnek, ezért adott esetben a bizonytalanságok elkerülése érdekében javasolt szakértői segítséget kérni a megoldások kidolgozásához.

Kép: Image courtesy of tungphoto at FreeDigitalPhotos.net
 
Cikkem 2015. november 19-én jelent meg az Adó Online oldalán.

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről