Transzferár nyilvántartás - közeleg a határidő!

Transzferár nyilvántartás - közeleg a határidő!

Közeleg a 2017. évről szóló transzferár nyilvántartások elkészítésének határideje. A vállalkozásoknak legkésőbb 2018. május 31-ig el kell készíteniük a nyilvántartásaikat, de ha a társasági adóbevallásukat ennél korábban nyújtják be, akkor a nyilvántartás készítési határidő a bevallás benyújtásának a napja.

 

A nyilvántartások összeállításához pontokba szedtem a legfontosabb feladatokat, amelyekkel mindenképpen foglalkozni szükséges, még a társasági adóbevallás elkészítése, sőt, a helyi iparűzési adó bevallás elkészítése előtt.

Ugye tudjuk, hogy ha a piaci ártól eltérő árakat alkalmazott a társaság, akkor a piaci ár és az alkalmazott ár (transzferár vagy elszámoló ár) közötti különbözettel az iparűzési adó alapját is módosítani szükséges? Ez igaz akkor, ha olyan tranzakcióról van szó, amely az iparűzési adó alapját érinti, tehát főképpen az árbevételt, elábét (eladott áruk beszerzési értékét), közvetített szolgáltatásokat kell különösen figyelnünk.

1. feladat: Kapcsolt vállalati tranzakciók kigyűjtése

Ha év közben nem vezettük külön főkönyvi számon vagy külön analitikában a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult tranzakciókat, akkor ezeket típus szerint ki kell gyűjteni a könyvelésből. Egy-egy típus lehet például a termék értékesítés, áru beszerzés, managementszolgáltatás igénybevétel, kölcsön felvétele (kamat fizetése), stb. A gyakorlatban azt kell megállapítani, hány szerződés volt, figyelembe véve mind az írásos, mind a szóbeli megállapodásokat.

2. feladat: Ügyletek összevonásának vizsgálata

Meg kell tudni állapítani, hogy mely tranzakciókat kell összevontan kezelni, és ez sokszor nem egyszerű feladat. Kérdésként szokott felmerülni például, hogy az áru beszerzés és a kapcsolódó bejövő fuvar összevontan kezelendő-e, vagy ha ugyanolyan feltételek mellett nyújt ugyanolyan szolgáltatást egy cég több kapcsolt vállalkozásának, akkor vajon ezt összevontan kell-e kezelni. Nem adható sajnos egységes "recept", vagy iránymutatás, az összevonást mindig egyedileg kell vizsgálni a transzferár rendelet előírásai alapján. De miért is fontos az összevonás vizsgálata?

3. feladat: Transzferár nyilvántartás köteles ügyletek vizsgálata

Azért, mert azok az ügyletek/szerződések/tranzakciók, melyek értéke szokásos piaci áron nem éri el a nettó 50 millió Ft-ot, mentesülnek a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alól. Ehhez viszont az összevonható ügyletek értékét összevontan kell vizsgálni. Nagyon fontos ennek a helyes megállapítása, mert 2017-ig minden olyan transzferár  nyilvántartásra, amely nem készült el (mert például az összevonást helytelenül ítélték meg), kiszabható a 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírság.

Vannak még további mentességek, melyeket szintén a transzferár rendelet tartalmaz. 2017-es nyilvántartásoknál az adózó választása szerint még alkalmazható a 2017.01.01-i állapot szerinti 22/2009. PM rendelet, de elmondható, hogy az új transzferár rendelet sem tartalmaz ettől nagyon eltérő mentességi feltételeket.

Ha már megvan, hogy mely ügyleteket kell dokumentálni, a következő lépés a nyilvántartások összeállítása. Mire figyeljünk kiemelten?

4. feladat: Transzferár nyilvántartások összeállítása

Kiemelt kérdés a megfelelő alátámasztási módszertan meghatározása. A módszereket a Tao. tv. 18.§. tartalmazza, de háttér információkat az OECD Transzferár irányelvek fognak biztosítani. A legmegfelelőbb módszertan kiválasztásához részletes összehasonlító elemzést szükséges elvégezni.

Javaslom, hogy az első teendő az legyen, hogy kerüljön vizsgálatra: alkalmazható-e a belső összehasonlító árak módszere. Tehát, ha például a vállalkozás ugyanolyan vagy hasonló termékeket vagy szolgáltatást értékesít független felek részére, mint a kapcsolt vállalkozásának, akkor mindenképpen kerüljön bemutatásra:

- milyen termékekről van szó
- milyen értékben történik az értékesítés az egyes partnereknek
- milyen szerződéses feltételek vannak érvényben az egyes partnereknél
- milyenek a gazdasági körülmények és az üzleti stratégia az egyes partnereknél
- milyen feladatokat látnak el, milyen erőforrásokkal rendelkeznek, milyen kockázatokat vállalnak a felek az egyes partnerek esetében

Ezt hívjuk összehasonlító elemzésnek, melyről részletesebben az OECD irányelvek szólnak, és ennek eredményeként állapítható meg, hogy a független ügyletek egyáltalán összehasonlíthatóak-e. De ugyanezt a vizsgálatot a beszerzéseknél, szolgáltatás igénybevételeknél, kölcsönöknél, stb. is el kell végezni, és nemcsak az összehasonlító árak módszerénél, hanem minden módszer esetében.

Kihívást jelent továbbá, ha nincs összehasonlítható belső ügylet, és külső adatokhoz szükséges nyúlni. Felmerül a kérdés, honnan szerezhet a vállalkozás összehasonlító adatokat, és jellemzően ezekre sokszor egy adatbázis benchmark elemzés beszerzése adhat választ.

Azonban az adatbázisoknak is vannak korlátai, legyen szó hazai, vagy éppen nemzetközi adatbázisokról, például:

- melyik adatbázist válasszuk?
- hány lekérdezésre van szükségünk?
- hogyan határozzuk meg a lekérdezési feltételeket?
- hogyan vizsgáljuk meg a mintába került cégeket?
- mi alapján szűrjünk tovább manuálisan a mintában lévő cégekből?

Ezekre a kérdésekre szintén az OECD irányelvek adhatnak iránymutatást, de fontos lehet az is, hogy az irányelvek útmutatásait hogyan értelmezi majd az adóhatóság és mit fog elfogadni egy adott konkrét esetben?

Ha végső megoldásként egy vállalkozás az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszert választja, akkor szükséges megvizsgálnia, hogy mi a vizsgált ügylet nettó jövedelmezősége. Ha például egy vállalkozás terméket értékesít független felek és kapcsolt vállalkozások részére is, és az arány pl. 40-60%, akkor láthatjuk, hogy a cégszintű üzemi eredményt befolyásolja mindkét "vonal", tehát minimum ketté kell bontani az eredménykimutatást, és így külön kimutatni a kapcsolt vállalati ügylet jövedelmezőségét és ezt szükséges tesztelni.

A gyakorlatban erre a legtöbb vállalkozás nem biztos, hogy fel van készülve. Vajon olyan részletes analikus nyilvántartások, bontások, munkaszámos könyvelések készülnek már év közben, melyből kimutathatóak nemcsak az üzletági eredmények, hanem még akár egy üzletágon belül is külön a kapcsolt vállalati és külön a független jövedelmezőség? Ehhez előzetes kontrolling és számviteli tervezés szükséges a legtöbb esetben, mely időigényes és erőforrás igényes tevékenység.

Mindazonáltal az Art. 77.§. (1) bekezdése kimondja, hogy

"A jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást - ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat is - úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen."

Tehát ennek az előírásnak való megfelelést szükség esetén meg kell tervezni.

5. feladat: Adóalap módosítási kötelezettség vizsgálata

Előfordulhat, hogy a nyilvántartások összeállításának eredményeként az a helyzet áll elő, hogy az adóalapot módosítani szükséges. Ha ez az iparűzési adót is érinti, akkor ezt még természetesen a társasági adóbevallás előtt kell kiszámítani.

Ezt követően a társasági adóbevallásban is szükséges rendezni a piaci ártól való eltéréseket. Legyünk figyelemmel arra, hogy az adóalap növelés kötelező, viszont az adóalapot csak akkor lehet csökkenteni (több más feltétel mellett), ha a másik fél növelte az adóalapját (akár belföldi, akár külföldi cégről van szó), és erről van írásos megállapodásunk.

A gyakorlatban időnként az a helyzet áll elő, hogy már kész van a társasági adóbevallás és a beszámoló, és ekkor állnak neki a vállalkozások a transzferár nyilvántartásoknak. Ez nem a legjobb gyakorlat, mert ha adóalap módosításról van szó, vagy borul a beszámoló és újra kell készíteni a bevallásokat is, vagy pedig önellenőrzés szükséges.

Hogyan szerezhetünk információkat közvetlenül a NAV-tól és az NGM-től a nyilvántartások összeállításához, a kérdéseink tisztázásához?

Kattintson ide, vagy az alábbi képre!

Transzferár kerekasztal

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről