Transzferár nyilvántartás egyszerűen?

A transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett vállalkozásoknál érdemes áttekinteni a csoporton belüli szolgáltatásokat, mert lehet, hogy akár több tranzakció esetében is meg lehet spórolni a teljes tartalmú önálló nyilvántartás elkészítését, és egy könnyebben összeállítható nyilvántartással is el lehet kerülni az ügyletenkénti 2 millió forintig terjedő mulasztási bírságot.

Már több éve alkalmazható ez a könnyítés a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező társaságok számára, de a gyakorlatban tapasztaltak szerint mégsem annyira elterjedt az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatásokra készíthető nyilvántartási forma. Cikkünkben áttekintjük, mit tartalmaz egy ilyen egyszerűbb formátumú nyilvántartás, milyen feltételek esetén alkalmazható, és pontosan melyek azok a szolgáltatások, amelyek esetében érdemes megfontolni a lehetőség alkalmazását.

Mit tartalmaz egy alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatás nyilvántartása?

a) az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét;
b) a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát;
c) a szokásos piaci árat (összehasonlító elemzés nélkül rendelkezésre álló információk alapján);
d) az elkészítés és a módosítás időpontját.

Látható tehát, hogy gyakorlatilag a fő adatok felvezetéséről van szó, nincs szükség különféle bizonyításokra. Javasolt azonban a következőkben olvasható feltételek meglétét írásban is rögzíteni a nyilvántartásban a későbbi félreértések elkerülése végett.

Az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások gyakorlatilag
•    alacsony kockázattal járó,
•    rutinjellegű szolgáltatások, amelyek
•    a nyújtó fél sem főtevékenységként nyújt, és az igénybe vevő fél fő üzleti tevékenységéhez sem a legfontosabb költség elem, és
•    a nyújtott illetve igénybe vett szolgáltatások szokásos piaci áron a 150 millió Ft-ot nem haladják meg, valamint
•    az igénybe vevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bír.

A 150 millió Ft-os értékhatár - az összevonás tényétől függetlenül - az azonos jellegű szolgáltatásokat adóévenként együttesen kell figyelembe venni. Ennek megfelelően a különböző jellegű, alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások nem tekintendőek összevonhatónak.

Azonos jellegű alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak kell tekinteni a 22/2009. PM rendelet 1. számú mellékletében ugyanazon római szám alatt felsorolt szolgáltatások körét. Látható tehát, hogy különös jelentőséggel bír az egyes szolgáltatások helyes TESZOR besorolása.

A fenti feltételeknek megfelelő szolgáltatásoknak még két szűrőn át kell esniük, hogy lényegesen kevesebb adminisztrációval járjon a dokumentáció elkészítése:

•    a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át ne haladja meg az értéke, és
•    szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át se haladja meg, azzal
•    hogy ezeket a feltételeket a nyilvántartást készítő adózó vonatkozásában kell vizsgálni.

Ha már ezeknek a feltételeknek is megfelelnek az ügyleteink, akkor – hogy ne legyen olyan egyszerű a dolog – még két feltétel van:

1.    A szokásos piaci árat a költség és jövedelem módszerének alkalmazásával kell meghatározni. Ha ennek a módszernek az alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapításához vezetne, akkor ez a lehetőség nem alkalmazható.

Költség és jövedelem módszer: amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni (TAO. tv. 18.§. 2. bek. c. pont).

2.    Az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásoknál szokásos piaci haszonkulcsnak minősül a 3% és 10% közötti tartományba eső haszonkulcs.

Mikor nem alkalmazható még ez a könnyítés?

Sajnos akkor sem alkalmazató, ha a vállalkozás az adóévben, vagy a megelőző két adóévben összehasonlítható körülmények között alacsony hozzáadott értékű szolgáltatást nem kapcsolt vállalkozása részére nyújtott vagy nem kapcsolt vállalkozásától vett igénybe, és a szolgáltatás ellenértéke alapján megállapítható, hogy az alkalmazott - és az előzőek szerint már szokásos piacinak minősült - haszonkulcs (tehát 3% és 10% közötti)  alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne.

Tehát alapos átvizsgálást igényel a témakör, de valószínűleg megéri az előzetes felkészülés, hiszen a hozadéka ezeknek a nyilvántartásoknak igen magas lehet mind időben, mind feladatok tekintetében.

Végezetül álljon itt egy felsorolásban azok a szolgáltatások, amelyek alacsony hozzáadott értékűnek minősülnek.

Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások nevesítése

I. Információs-technológiai szolgáltatások:
1. Számítógépes programozás (TESZOR 62.01)
2. Információtechnológiai szaktanácsadás (TESZOR 62.02)
3. Számítógépes üzemeltetés (TESZOR 62.03)
4. Egyéb információ-technológiai szolgáltatás (TESZOR 62.09)
5. Adatfeldolgozás, webhoszting-szolgáltatás (TESZOR 63.11)

II. Ingatlanügyletek
1. Ingatlankezelés (TESZOR 68.32)

III. Szakmai, tudományos, kutatási, műszaki tevékenység
1. Jogi tevékenység (TESZOR 69.10)
2. Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység (TESZOR 69.20)
3. Fordítás, tolmácsolás (TESZOR 74.30)
4. Piac-, közvélemény-kutatás (TESZOR 73.20)

IV. Oktatási tevékenység
1. Egyéb m.n.s. oktatás (TESZOR 85.59)
2. Oktatást kiegészítő tevékenység (TESZOR 85.60)

V. Adminisztratív szolgáltatások
1. Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás (TESZOR 82.1)
2. Egyéb postai, futárpostai tevékenység (TESZOR 53.20)
VI. Szállítás, szállítmányozás, rakományozás, raktározás, tárolás
1. Raktározás, tárolás (TESZOR 52.10)
2. Közúti áruszállítás (TESZOR 49.41)
3. Szállítást kiegészítő tevékenység (TESZOR 52.2)

VII. Egyéb
1. Egyéb szálláshelyszolgáltatás (TESZOR 55.9)
2. Üzemi étkeztetés (TESZOR 56.29.2)
3. Őrző-védő szolgáltatás (TESZOR 80.10.12)

Bízom benne, hogy cikkemmel hasznos eligazítást sikerült nyújtani a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező társaságoknak, és e nyilvántartási formát még több gazdasági vezető és főkönyvelő megismeri és alkalmazza majd lehetőségei szerint.

Cikkem 2016.08.18-án jelent meg az Adó Online oldalán.

Kép: Image courtesy of nalinratphi at FreeDigitalPhotos.net