Reklámadó változások 2015

A nyár elején kihirdetett reklámadó törvény már a tavalyi év folyamán több változáson ment keresztül, és fontos módosításokra számíthatunk idéntől is. Számos vállalkozás életét könnyíti meg az új reklámadó- és kapcsolódó társasági adó szabályozás, valamint egyszerűsítések jönnek a reklámadó nyilatkozattételi kötelezettség terén is. Cikkünkben összefoglaljuk a reklámadó lényegét és egyben bemutatjuk a 2014-es és az idei évi szabályozást is.

 

A Reklámadó törvény (2014. évi XXII. törvény) 2014. június 17-én került kihirdetésre. A törvény nyár közepi módosítása (ahol a legtöbb vállalkozást érintő TAO alap módosításról olvashattunk) a Magyar Közlöny 95. számában jelent meg (hatályba lépés: 2014. augusztus 15.). Az aktuális változások 2014. december 1-től és 2015. január 1-től léptek, illetve lépnek hatályba, ezeket a módosításokat a Magyar Közlöny 161. számában találjuk meg.

 

Kik lehetnek érintettek a reklámadó tekintetében? Alapvetően három adóalany csoportról beszélhetünk:

 

A reklámadó tárgya egyrészt a reklám közzététele, másrészt a reklám közzétételének megrendelése. Mit jelent a reklám közzététele? 2014.12.31-ig: a reklám megismerhetővé tételét jelenti, akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára, 2015.01.01-től: a Reklámadó törvény szerinti közzététel, függetlenül attól, hogy a reklám közzétételére irányuló szerződés meghatározza-e a reklám megjelenésének a helyét, az idejét vagy a módját.

 

A reklám fogalmát a háttérjogszabályban találjuk meg, mely lehet gazdasági reklám és lehet kereskedelmi közlemény. Fontos, hogy tisztában legyünk e fogalmak tartalmával, mivel minden esetet egyedileg szükséges vizsgálnunk adókötelezettség szempontjából.

 

Gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.

 

Kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés.

 

Kiket érint a reklámadó? Eddig is kikövetkeztethető volt a jogszabályból, de 2015.01.01-től kiemelésre kerül, hogy illetőségtől (honosságtól) függetlenül adóalany a következő kör:

-           Magyarországi letelepedésű médiatartalom-szolgáltató (TV, rádió, sajtó)

-           Nem magyarországi letelepedésű médiaszolgáltató (TV, rádió), ha a műsorideje felében magyar nyelven médiatartalmat jelenít meg

-           Sajtótermék nem magyarországi letelepedésű kiadója, terjesztője

-           Szabadtéri reklámhordozót, jármű felületét hasznosító gazdálkodó

-           Internetes reklám közzétevője, függetlenül a székhelyétől, telephelyétől, ha azt túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon teszi

-           Mástól reklámszolgáltatást megrendelő gazdálkodó

 

Mindez jelentheti azt is, hogy ha egy német vállalat magyar cég részére kölcsönadott autója Magyarországon közlekedik, és azon szerepel a német vállalat logója és mellette a szlogenje, akkor a német vállalat hazánkban válhat reklámadó alannyá.

 

A reklám közzétételének megrendelője mikor válik adóalannyá? A 2014.12.31-ig érvényben lévő szabályok szerint akkor, ha a reklámozó cég nem záradékolja a számlán, számviteli bizonylaton vagy más okiraton (szerződésben), hogy

-          az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy

-          az adóévben reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli,

-          és az ilyen nyilatkozat nélküli számlák értéke az adott hónapban meghaladja a 2,5 millió forintot. Ezen összeghatár feletti értékre a reklámadó 20%.

A megrendelőnek ezért vizsgálnia kell a reklámozással megbízott fél adóalanyiságát, és a reklámadó tárgyi hatályát is.

 

1. rendelkezik a megfelelő nyilatkozattal a közzétevőtől, vagy

2/A. a közzétevőtől a nyilatkozat kiadását kérte, és ezt a tényt hitelt érdemlően bizonyítani tudja (pl. tértivevénnyel, e-mailes kérelem esetén olvasási jelentéssel), és

2/B. a kért nyilatkozatot a számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg, és

2/C. a 2/A) szerinti tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelentette, vagy

3. A reklámot közzétevő adóalany a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett, a Ratv. 7/A. §. szerinti nyilvántartásban.

Az említett NAV nyilvántartás a reklám közzétevőktől elvileg 2014.12.01-től él, azonban ez időponttól az Adóhatóság csupán várja a bejelentkezési kérelmeket (formátuma nem kötött, szabadon megválasztható), és várhatóan 2015. elejétől már működni fog a rendszer és lekérdezhetővé válnak az adókötelezettségüket jogszerűen teljesítő és az adófizetésre nem köteles reklámközzétevők, akik megtették a bejelentkezést. A nyilvántartást a NAV havi gyakorisággal frissíti és előreláthatólag lesz olyan funkciója, amellyel a lekérdezés eredményét a lekérdezés időpontjával együtt el lehet majd menteni.

 

Szintén új elem 2015.01.01-től a sportszövetségek, sportszervezetek adómentes reklám közzététele, mely a következőképpen szól. „Nem adóköteles a reklám közzététele, ha azt a sportról szóló törvény szerinti

a) országos sportági szakszövetség vagy országos sportági szövetség (a továbbiakban együtt: sportszövetség)

aa) a nemzeti válogatott keret működtetésével,

ab) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával,

ac) az amatőr versenyrendszer működtetésével, vagy

b) sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet, sportiskola vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány

ba) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával vagy

bb) az amatőr versenyrendszerben való részvétellel

összefüggésben végzi.”

A) Reklámozást folytató adóalanyok esetén a reklámból származó nettó árbevétel + reklámügynökség (sales house) haszna.

B) Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.

C) Ha a reklám közzétételének megrendelője nem kap nyilatkozatot a reklám közzétevőjétől, akkor számára az adó alapja a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része. Logikusan itt azon reklám közzétételről beszélhetünk, amit megrendelt a vállalkozás és nem kapott arról nyilatkozatot.

 

Mit jelent a saját célú reklám közzétételi költsége? Ha a cég saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklámot tesz közzé

az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség:

Minden olyan költség, amely a közzététellel összefüggésben közvetlenül merül fel a saját reklámot közzétevőnél, azaz például a reklámanyag költsége, a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége, de nem tartozik ide például a valamely mutató alapján felosztott közvetett költség (fűtés, világítás költsége).

 

Miért kell figyelembe venni a kapcsolt vállalkozásokat? A Tao. Tv. 1996. évi LXXXI. törvény szerinti kapcsolt vállalkozás definíciója alapján nem független cégek például azok, amelyek közös a tulajdonosi körrel rendelkeznek, nemzetközi cégcsoportok tagvállalatai, anya- és leányvállalatok, családi tulajdonú cégek. Reklámadó tekintetében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével, a sávos adómértékekkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel. Változás 2015.01.01-től, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap megállapításakor az adóalany a kapcsolt vállalkozásainak csak a kapcsolt viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással megállapított – adóalapja összegét köteles figyelembe venni.

 

 

Hogyan alakul a vállalkozások társasági adó alapja a nyilatkozat nélküli reklámadó köteles számlák esetében? 2014. december 31-ig, ha nem éri el a nyilatkozat nélküli reklám közzétételi megrendelések értéke a havi 2,5 millió Ft-ot, nem keletkezik adófizetési kötelezettség? Reklámadó fizetési és bevallási kötelezettség nem keletkezik! Ugyanakkor mivel ezek a nyilatkozat nélküli költségek a társasági adó törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősülnek, ezért a kifizetett ellenérték, de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke társasági adóalap növelő tétel lesz. Minden nyilatkozat nélkül elköltött díj 10%-os társasági adó terhet jelent.

 

2015.01.01-től a Tao tv. 3. számú melléklet A) része a következő 16. ponttal egészül ki:

[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„16. a reklámadóról szóló törvény (a továbbiakban e pont alkalmazásában: Rtv.) szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha annak összege az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladja és

a) az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége és

b) az adóalany nem igazolja, hogy az a) pont szerint nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek az Rtv. 3. § (2) bekezdés szerinti megrendelője kérte és

c) a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján az Rtv. 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban.

 

Tehát összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az éves szinten 30 millió forint alatt reklámra költő vállalkozásoknak a társasági adóalap módosítás tekintetében a nyilatkozatok begyűjtésével, a NAV reklám közzétételi nyilvántartásával alapvetően nem kell foglalkozniuk (más kérdés, hogy havi 2,5 millió Ft-os költés felett a reklámadó miatt esetleg kellhet). Ez mindenesetre nagy könnyítés a 2015-ös évet tekintve, de azért 2014-ben még számoljunk a társasági adó alap növelő tétellel azon számlák esetében, ahol nem áll rendelkezésre és nem is tudjuk beszerezni a megfelelő nyilatkozatokat.