Múltunk a jövőnk, azaz középpontban a „vásárnap”

Vasárnapi zárvatartás

2015. március 15-ével hatályba lép a nem rég elfogadott törvény, miszerint az üzleteknek vasárnaponként zárva kell tartaniuk. A rendelet alól kivételt képeznek a 200 nm-nél kisebb boltok, melyek családi tulajdon tárgyát képezik és az alkalmazottak is a családhoz tartoznak. A kivételezettek sorát erősítik még a benzinkutak, gyógyszertárak, egészségügyi intézményekhez tartozó kereskedelmi egységek, vendéglátó egységek, turisztikai központok, újságosok, vásárok és piacok, valamint csak pékárut és tejet értékesítő üzletek.

Mentsvárat jelentett volna a szabályzat érvénybeléptetése ellenére az e-kereskedelem, ellenben a törvény sajnos az online vásárlást is érinti. Vasárnaponként, ünnepnapokon, valamint este 10- és reggel 6 óra között nem kerülhetnek az interneten megrendelt áruk kiszállításra. A kiskereskedelmi ágazatban történő munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi tevékenységet is szabályozza, tekintet nélkül a tevékenység jellegére, intenzitására és helyére.
 
Várható következmények, gazdasági és szociális hatások
 
A vasárnapi zárva tartási rendelet annak ellenére elfogadásra került, hogy előzetes gazdasági és társadalmi tanulmányt készítettek volna a törvény bevezetésének várhatóan negatív hatásairól, figyelmen kívül hagyva az érintettek érdekeit, azaz a vásárlók, munkavállalók és vállalkozók szükségleteit. Statisztikai adatokból kiderülhet számunkra, hogy az elmúlt évben is csökkent az életszínvonal, mely nem igazán azt mutatja, hogy a magyar munkavállalók egyre jobban élnének, keresnének.
 
Az elfogadott szabályozás alapját képezte a gondolatmenet, miszerint ily módon a családoknak végre alkalma nyílik a vasárnapi ebédet közösen megfőzni és elfogyasztani, minőségi időt tölteni, kikapcsolódni, jó keresztényhez méltóan misére menni. Valamint a „vasárnap az vásárnap” elve alapján elindulhat a család a piacra, mert nyitva tartását még nem korlátozták. Az országban vajon mindenki gyakorolja a vallást? S mire szolgál az erőltetett béklyó?
 
A szabályozás megalkotásának, gyakorlatba ültetésének megkérdőjelezhetősége feltehetően a társadalom több rétegében felmerülhet. Miféle büdzsé áll rendelkezésre a családi programok kivitelezéséhez, a vasárnapi tyúkhúsleves elkészítéséhez, miközben egyel kevesebb nap áll ilyen formán az ember rendelkezésére, hogy bevételhez juthasson.
 
Hírek szerint nem fog csökkeni a nagy áruházláncok forgalma, mivel az a pénz, ami a vasárnapi vásárlás alkalmával került kiadásra, a hét további napjain költik majd el a vásárlók. Megszabásra került ennek fényében tehát az, hogy mikor menjünk el nagybevásárlásra. Feltehetően szombat lesz majd a pénzköltés napja, hiszen a legtöbb ember hétköznaponként is túlórázik, feltehetően munkaidejének lejártával már nem tér be egy plázába vásárolgatni, hiszen akkor már zárva is vannak.  Érdekes lesz az utópikusan jellemezhető hangulat, mint mikor a legnagyobb akciók idején emberek tömege zúdul be a shopping centrumokba, miközben egymást taposva próbálják majd a 6 nap alatt megkeresett bérüket költeni.
 
A legnagyobb élelmiszerláncok közül a TESCO várhatóan 13 üzletét zárja majd be, ezzel egyenes arányosságban pedig közel 500 foglalkoztatott marad munka nélkül. A döntés hátteréül az a rendelet áll, mely kimondja azon külföldi tulajdonban lévő üzletek, üzletláncok Magyarországról történő kivonulását, melyek két egymást követő évben veszteségesek voltak, nem tudtak profitálni. Az elbocsátottaknak járó munkanélküli segély maximálisan 3 hónap, mely időintervallum az EU-ban a legrövidebb.
 
Az állítólagos pihenőnap pozitív hatásának elgondolása szép idea, de vajon ez a XXI. században alkalmazható Magyarországon, miközben az elszegényedett és gazdaságilag legrosszabb helyzetben lévő országok listájának elején szerepelünk az Európai Unió tagállamai között?
 
Helyzet az EU-ban
 
Nyugat- Európa azon országaiban, ahol a vasárnapi üzletek zárva tartását már akár 48 éve törvénybe foglalták (Ausztria), mi „némi” késéssel ugyan, de fölzárkóztunk hozzájuk. Németországban tartományonként változó a törvény hatálya. Nemrég született döntés arról, hogy Hessenben a rendelet pár pontja hatálytalan, vagyis a továbbiakban a vasárnapi zárva tartás alól nem képeznek kivételt a videó tékák, nyilvános könyvtárak, callcenterek, totózók és lottózók sem. Nicolas Sárközy volt francia államfő szorgalmazta a törvény eltörlését, bár sikertelenül. Marseille és Lille turisztikai központjaiban nyitva tarthatnak az üzletek vasárnaponként is. Egyébként a francia munkavállalóknak jogában áll eldönteni, hogy szeretnének –e vasárnaponként dolgozni, láthatóan egy empatikusabb rendszert alkalmazva. Angliában, valamint Írországban kezelik a rendeletet a legrugalmasabban, ugyanis meghatározott óraszámban (maximum 6 óra) nyitva tarthatnak az üzletek. Norvégiában is szeretnének lazítani a tilalmon, egyelőre a 100 nm-nél kisebb üzleteknek van joga a nyitva tartásra.
 
Igaz, egyre több hír szól arról, hogy a törvény lazítását szorgalmazzák a szabályzásban érintett országok, ennek ellenére Magyarország minden negatív hatás lehetséges materializációjának lehetőségét maga mögött tudva, szembe ment az árral. A koncepció érthető, vagyis az EU-s tagállamokhoz való felzárkózás, az egységes rendeletek bevezetése, az EU-s direktívákhoz való alkalmazkodás, megfelelés állhatott a törvényalkotó nézőpontjának központjában. De talán szem előtt kéne azt is tartani, hogy nem minden tagállam felkészült még gazdaságilag egy ilyen nagy horderejű döntésre, súlyos következményekkel járhat a szigorítás.
 
Kép:  Image courtesy of Vichaya Kiatying-Angsulee at FreeDigitalPhotos.net

A cikk szerzője kolléganőnk, Timár Katalin.

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről