Mire figyeljen, ha több vállalkozást működtet egyszerre?

Cégcsoport, családi vállalkozások

Több cég van a tulajdonában? Több vállalkozásban résztulajdonos egyszerre? A családban több cég is van? Ha akár csak az egyik kérdésre igen a válasz, akkor ez a cikk Önnek szól, olvasson tovább!

Több cég egy embernél, egy családban?

Ha Önnek egyszerre két vagy több vállalkozása van, amelyekben egyedüli tulajdonos vagy többségi tulajdonos (a szavazatok többségével rendelkezik), akkor ezek a vállalkozások kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek. Ha két cég egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, akkor azok adózási szempontból nem minősülnek egymástól függetlennek, és az adóhatóság kiemelt figyelmére számíthat. Mielőtt megnézzük, hogy mivel szükséges tisztában lennie a kapcsolt vállalkozásai miatt, szeretnék bemutatni még további eseteket, ahol kapcsolt vállalkozásokról lehet szó:

  • Ha van egy egyszemélyes Kft-je és mellette van egy egyéni vállalkozása, akkor ez a két vállalkozás is kapcsolt vállalkozás lesz.
  • Ha például Ön egy Kft-ben 60%-os tulajdonos és emellett őstermelő is, akkor az őstermelő és a Kft. is egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.
  • Ha van egy szlovák vállalkozása és egy magyar vállalkozása, és mindkettőben Ön a többségi tulajdonos, akkor a szlovák cég és a magyar cég is kapcsolt vállalkozás lesz.

Látható tehát, hogy magánszemélyként több vállalkozásban, cégben történő többségi tulajdon (szavazati arány) megalapozza a cégek közötti kapcsolt vállalkozási jogviszonyt. Mi a helyzet akkor, ha Önnek csak egy vállalkozása van, de a cégcsoportot nem úgy építette fel, hogy minden vállalkozásban magánszemélyként tulajdonos, hanem úgy, hogy az egyik cége tulajdonolja a többi cégét? Azaz úgy épített fel egy cégcsoportot, hogy van egy anyavállalat, melynek vannak leányvállalatai, unokavállalatai, stb.? Ez esetben is megvalósul a kapcsolt vállalati jogviszony, ha a cégek között a többségi szavazati arány fennáll, mind közvetlen, mind közvetett módon.

Ha ezek a cégstruktúrák úgy épülnek fel, hogy nem Ön az egyedüli tulajdonos, hanem Ön mellett a családtagjai (közeli hozzátartozói) a többségi tulajdonosok (jellemzően: házastárs, szülő, gyermek, testvér), akkor is kapcsolt vállalkozásokról van szó, mert a közeli hozzátartozók szavazati arányát egybe kell számítani.

Családi cégcsoport

Ebből adódóan az Ön cége és a házastársának a cége is egymással kapcsolt vállalkozás lesz. Akár úgy is, ha nincs kereszttulajdonlás, tehát az Ön cégében csak Ön, a házastársa cégében pedig csak a házastársa a tulajdonos. De fokozzuk tovább és nézzünk meg néhány összetettebb példát:

  • Ha Önnek a házastársával van egy közös cége, és a házastársának az ő édesapjával is van egy közös cége, akkor ez a két vállalkozás is kapcsolt viszonyban áll.
  • Az Ön Kft-je és a fiának az egyéni vállalkozása is kapcsolt vállalkozás lesz.
  • A testvére Kft-je és az Ön házastársával közös Bt-je is kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek.

Mi a helyzet az ügyvezetéssel? 2015-től a közös ügyvezetés is kapcsolt vállalkozási viszonyt okoz. Tehát ha Ön egy vállalatban ügyvezető, melyben nincs tulajdona, de emellett van egy saját cége is, ahol szintén Ön az ügyvezető, akkor ez a két vállalkozás is kapcsolt vállalkozás. Ez tehát még olyan vállalkozásokat is érinthet, ahol semmilyen tulajdonosi átfedés nincs.

Mire kell tehát a kapcsolt vállalkozásokban érintett cégeknek figyelniük?

A három legfontosabb dolgot szeretném  kiemelni, mert ezek okozhatják a legnagyobb mértékű bírságot:

  1. Bejelentési kötelezettség
  2. Szokásos piaci ár elve szerinti adózás
  3. Transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség

 

Ismerje a szabályokat!

1. Bejelentési kötelezettség

Ha kapcsolt vállalkozások között bármilyen együttműködés elindul, akkor 15 napjuk van az érintett magyar feleknek, hogy bejelentsék az adóhatósághoz a kapcsolt vállalkozást. Ennek elmulasztása 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható! Ha több kapcsolt vállalkozás nincs bejelentve, akkor többször szabható ki a bírság!

A kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését is be kell jelenteni, illetve a kapcsolt felek közötti 1 millió Ft feletti készpénzes tranzakciót is. Ezek elmulasztása esetén szintén kiszabható az 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság!

2. Szokásos piaci ár elve szerinti adózás

A kapcsolt vállalkozások egymás között bármilyen árat alkalmazhatnak, ezt hívjuk transzferárnak. Azonban ha a transzferár eltér a piaci ártól, akkor az érintett feleknek az adóalapjukat ki kell igazítaniuk úgy, mintha piaci áron működtek volna együtt. Ha ez elmarad, és adóhiányt állapít meg az adóhatóság, akkor az adóhiányt be kell fizetni, ennek 50%-áig terjedő adóbírságot is kiszabhatnak, illetve még késedelmi pótlékot is szükséges fizetni. Az ár-eltérítés nemcsak a társasági adóban, hanem az iparűzési adóban, ÁFÁ-ban is adóhiányt okozhat, ezért a mulasztás halmozott lehet!

Tervezze meg az adóját!

3. Transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség

A közepes méretű vállalatcsoportoknak a transzferáraikhoz bizonyítást is kell írásban készíteniük a nagyobb értékű ügyleteikre. Ennek elmulasztása vagy hiányos teljesítése 2.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható! Ez ügyletenként és évenként szabható ki, tehát szintén halmozódhat is.

Célszerű tehát egy előzetes cégstruktúra tervezéssel ezekre az előírásokra felkészülni, melyben szívesen segítünk: http://taxrevolutions.hu/kapcsolatfelvetel

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről